Választás - 2014;összefogás;Political Capital;

2014-03-11 06:00:00

Velejéig csaló az ajánlási szisztéma

Miközben nincs érdemi következménye a "kamupártok" tömeges indulását lehetővé tévő ajánláshamisítási botránynak, elemzők szerint mindez nem a rendszer mellékhatása, hanem a lényege. Eközben biztossá vált, hogy 18 párt tudott országos listát állítani. A kormányváltó szövetség új logót használ majd a szavazólapon.

Amíg a jelöltállítás a választók ajánlására épül, amíg a pártok kezelik a választópolgárok adatait és amíg több százmillió forintos támogatás tehető zsebre ellenőrizetlenül, addig nincs mit csodálkozni a csalássorozaton - kommentálta az ajánlással kapcsolatos visszaélésekről sorozatban érkező híreket a Political Capital (PC). Az elemző cég választási szakértője szerint "az elbukott ajánlási rendszertől végleg meg kell szabadulnunk".

László Róbert kifejtette: a jelöltállítás átfogó reformra szorult volna, ehhez képest az elmúlt ciklusban legfeljebb ráncfelvarrás történt. Az ajánlószelvények ugyan megszűntek, de csak a kevéssel jobb ajánlóívek léptek a helyükbe. "A többes ajánlás lehetőségével újabb eszközt, a kampánytámogatás bevezetésével pedig újabb motivációt adtak a potenciális csalók kezébe. Abban lehetett csak reménykedni, hogy a megkönnyített jelöltállítási feltételek miatt komolyabb visszaélések nélkül is célt érhetnek a politikai opportunisták, de ez naivitásnak bizonyult" - fogalmazott László Róbert.

Mint írta, "sem az előző, sem a mostani parlament nem volt nyitott a jelöltállítás új alapokra helyezésére, és ez aligha magyarázható mással, mint hogy a kétharmados többséggel akkor (MSZP és Fidesz) és ma (Fidesz) rendelkező pártok számára tökéletesen megfelel a zavaros, fekete pénzekkel és bizniszpártokkal operáló, egymás zsarolására épülő struktúra". Szerinte a hatályos rendszerben legfeljebb annyi az újdonság, hogy míg látszólag - az induláshoz szükséges aláírások csökkentésével - szélesre nyitja a kaput az újabb politikai formációk előtt, "valójában a választási környezet még a korábbinál is zártabb, minek következtében komoly politikai ambícióval rendelkező pártok alig, a kampánypénzek lenyúlásában érdekelt kamuformációk annál nagyobb számban próbálnak meg érvényesülni".

Új logó a kormányváltóknak
Várhatóan két sorban szerepelnek majd a pártok a listás szavazólapokon, vagyis az nem lesz hosszú, "kígyószerű", ahogy korábban tervezték, de így is "nagyméretű" lesz. A 18 nyilvántartásba vett párt a kisorsolt sorrendben követi majd egymást, soronként kilencen-kilencen. Az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP jelölőszervezet az NVB tegnapi ülésén bejelentette, visszavonják a korábban benyújtott - a szavazólapon is szereplő - logót, és újat nyújtanak be. Az új embléma annyiban tér el a korábbitól, hogy azon az MSZP logója önmagában akkora helyet foglal el, mint a másik négy jelölőszervezeté együtt.

"Fontos látnunk, hogy a napokban nyilvánosságra került visszaélés-sorozat a rendszernek nem óhatatlan mellékhatását, hanem a velejét képezi. A választási eljárást és a magyar demokráciát negyed évszázada mérgező ajánlási rendszertől teljes egészében meg kell szabadulnunk" - emelte ki László Róbert, hozzátéve, a jelöltállítás új alapokra helyezéséről végképp megspórolhatatlannak tűnik egy széleskörű szakmai vita, amelyben a PC ugyanazt az álláspontot képviselné, mint 2007 óta folyamatosan: a kaució bevezetését. Más működőképes megoldások is felmerültek az elmúlt években, ezekről kellene érdemi vitát folytatni - írta elemzésében László Róbert.

Megírtuk: tömeges visszaélés történhetett egyes választópolgárok nevével és személyes adataival. Erről névtelenséget kérő, a választási eljárásban részt vevő, illetve jártas szakértők számoltak be, akik szerint egy új, nem közismert pártnak legalább 200-300 aláírásgyűjtőre lett volna szüksége, akik napi 12 órában két héten át csak ezzel foglalkoznak, hogy meglegyen az országos listájuk. Az biztos, hogy miközben az LMP-nek csak az utolsó pillanatokban sikerült összegyűjtenie elegendő aláírást, a 4K! pedig elvérzett ezen a "megmérettetésen", az ötszázas feltételt több mint egy tucat olyan párt is teljesítette, amelyeknek még a nevével sem találkozhatott senki.

Elsőként még március 1-jén a teol.hu számolt be arról, hogy a paksi választási iroda egyik munkatársa saját nevét és hamisított aláírását fedezte fel egy olyan ajánlásgyűjtő íven, amihez egészen biztosan nem nyúlt. A vidéki lap kérdéseire a helyi választási iroda elmondta, hogy a kérdéses aláírást természetesen megsemmisítették, de általánosságban nem tudják vizsgálni az aláírások valódiságát, csupán azt, hogy valós személyről van-e szó, illetve az adatok - például lakcím - helyesek-e. Ráadásul az az ívek leadásakor kizárólag azt ellenőrzik, hogy létező személy valódi adatai szerepelnek-e az íveken, össze pedig egyáltalán nem vetik az egyes jelöltek aláírásait.

A csalásokat ugyanis az is lehetővé tette, hogy idén először egy polgár több jelölt indulását is támogathatta, így egy-egy párt cserélhetett, vagy akár oda is ajándékozhatta saját támogatóinak személyes adatait egy másik szervezetnek. Egyelőre azonban Hódmezővásárhely az egyetlen település, ahol a helyi választási bizottság feljelentést tett két jelölt ellen, mert gyanúsnak találták az általuk összegyűjtött aláírásokat. Sajtóhírek szerint azonban tömegesen másolhatták le egymás ajánlóíveit egyes pártok fizetett vagy önkéntes aktivistái. Csakhogy a választási informatikai rendszer nem tartja nyilván, hányan tettek többes ajánlást, illetve hány ajánlást tettek a több jelöltet ajánló választópolgárok - közölte a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testület ugyanis előzőleg egyhangúlag hozott döntéssel kimutatást kért az Nemzeti Választási Irodától (NVI) a többes ajánlások statisztikájáról az országos pártlisták nagy száma miatt.

Tegnap délután egyébként valamennyi országos lista nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedett, miután nem érkezett jogorvoslati kérelem ellenük. Az NVB 18 pártlistát és 13 nemzetiségi listát vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési választásra, az utolsó 12 pártlistát és 2 nemzetiségi listát múlt pénteken. Utóbbiak ellen is három napon belül lehetett bírósági felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Kúriához, ám hétfőn 16 óráig ilyen beadvány nem érkezett. A parlamenti pártokon kívül 14 jelölőszervezet tudott országos listát állítani. Valamennyi listaállító párt állami kampánytámogatásban részesül, nem is kevésben, így az állami kampánykiadások megközelíthetik a 10 milliárd forintot.

Az a párt ugyanis, amely épp 27 egyéni jelöltet állított kilenc megyében és a fővárosban, és ezzel lett országos listája, majdnem 150 millió forintot kap. Ha legalább 54 jelöltje van, akkor már majdnem 300 millió forint a támogatás, 80 jelölt esetén 447 millió, 106 egyéni jelölt esetén pedig 597 millió forint. Az állam fejenként 1 millió forinttal támogatja az egyéni választókerületekben indulókat is - noha ehhez az összeghez csak kincstári kártyán férhetnek hozzá - és tételesen el kell számolniuk. Ha pedig nem kapnak legalább kétszázaléknyi szavazatot, vissza kell fizetniük az állami támogatást.

Eközben a párttámogatásokra nem vonatkozik ilyen szigorú szabály, az listaállítók készpénzben jutnak hozzá az állami apanázshoz, nincs eredményességi küszöb és az elszámolás szabályai is jóval lazábbak. Emiatt a PC és a Transparency International korábban is többször jelezte: komoly korrupciós veszélyt hordoz magában a választási rendszer, van rá esély, hogy "bizniszpártok" hajtanak rá a pénzre.

Szegénységben több a jelölt

A magasabb munkanélküliséggel sújtott, szegényebb választókerületekben sokkal több jelölt indul a választáson - derült ki a Republikon Intézet infografikájából. "Ez nem igazolja, de talán erősíti az aláírás-vásárlás tézist" - írták, kifejtve: a választási térképre nézve látszott, hogy az ország gazdaságilag rosszabb helyzetben lévő részein találni az átlagosnál több indulót, ezért összevetették a jelöltek számát és a 2011-es népszámlálási adatok szerinti munkanélküliséget. "A két adat erősen összefügg: a magasabb munkanélküliségű egyéni választókörzetekben egyértelműen több jelölt indult el.

Infografikájuk szerint Nógrád megyére 1,6-szor annyi jelölt jut, mint az ország egészére, Baranya esetén ez az arány 1,4. Ezzel szemben az eddig átlagos Győr-Moson-Sopron megyei jelöltszám 0,7-re esett vissza, de az új pártok indulásának általában kedvező főváros is átlag alatti indulószámot mutat. A legalacsonyabb, a teljes népességhez képesti 4 százalék alatti munkanélkülivel bíró választókörzetekben átlagosan 10, míg a legmagasabb munkanélküliséget mutató körzetekben átlagosan 18 jelölt indul.

Kormány=Fidesz-kampány

"A Kormányzati Információs Központ az elmúlt négy évben folyamatosan a lakosság megfelelő információkkal való ellátásán dolgozott, ezt a feladatát pedig - a kampánytól függetlenül - a kabinet mandátumának lejártáig ellátja, így a jelenlegi televíziós és rádiós lakossági tájékoztatás is ebbe a folyamatba illeszkedik" - közölte a kormányszóvivő, miután baloldali politikusok kifogásolták a kabinet szerepvállalását a választási kampányban. Giró-Szász András úgy fogalmazott: "azért is meglepő és érthetetlen az ellenzék különböző szereplőinek vádaskodása, mert a jelenleg zajló kormányzati információs tájékoztatás költsége összességében, a televízió- és rádiófelületeket, valamint a kreatív tanácsadást is magába foglalva, nem éri el a 350 millió forintot". Szerinte ez is "azt mutatja, hogy a jelenlegi kormány a fair verseny jegyében jár el".

Ezzel szemben tény, hogy a kormány 200 ezer forintért eladta a kormányzati hirdetések dizájnelemeit, így például a "Magyarország jobban teljesít" szlogent a Fidesznek, aki ezeket használja a kampányban. Eközben a kabinet több százmillió forintért a Fidesz által is használt dizájnelemekkel és szövegekkel hirdet azokban a kereskedelmi médiumokban, ahol a pártok nem tehetnek közzé hirdetést, mert a kormányoldal a választási eljárási törvényben erre csak térítésmentesen adott lehetőséget, azaz arra ösztönözte a kereskedelmi médiumokat, hogy ne tegyenek közzé párthirdetéseket. Egyetlen kereskedelmi médium sem adta ugyanis oda értékes reklámidejét a pártoknak ingyen, de például az RTL Klub úgy döntött, hogy ha nem engedi be politikai pártok hirdetéseit, akkor a kormányzati hirdetéseket sem. A nemrég Fidesz-közeli gazdasági körök kezébe került TV2 viszont úgy határozott: a politikai pártokat nem engedi be, de a kormányhirdetéseket befogadja.

Indul az EP-felkészülés is

A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelete szerint április 22-én 16 óráig lehet bejelenteni a listákat a május 25-i magyarországi európai parlamenti (EP) választásra. Az EP-választás határidőiről, határnapjairól szóló KIM-rendelet rögzíti: a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak a március 28-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 7-éig kell kézhez kapniuk az értesítést arról, hogy felvették őket a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg az értesítést, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) újat igényelhet.

A hivatalos kampány április 5-én kezdődik, a választáson indulni szándékozó pártok április 7-étől kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket az NVI-től. Az EP-választáson az a párt állíthat országos listát, amely a választás előtti 34. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást, és bejelenti listáját a NVB-nél. A határidő azonban április 21-én, húsvéthétfőn járna le, amely munkaszüneti nap, így a listák bejelentésének határidejét április 22-én 16 órakor jár le.

Végleges a szavazólapi sorrend

1. Magyarországi Cigány Párt
2. A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt
3. Seres Mária Szövetségesei
4. Független Kisgazdapárt
5. Új Dimenzió Párt
6. Fidesz-KDNP
7. Sportos és Egészséges Magyarországért Párt
8. Lehet Más a Politika
9. Jólét és Szabadság Demokrata Közösség
10. Új Magyarország Párt
11. Munkáspárt
12. Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja
13. Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt
14. Együtt 2014 Párt
15. Zöldek
16. Összefogás Párt
17. MSZP-Együtt-PM-DK-MLP
18. Jobbik