Kontrollt akar az ellenzék

Feladatára emlékeztette Mesterházy Attila az adatvédelmi hatóság elnökét, miután Péterfalvi Attila úgy foglalt állást: nem ellenőriztethetik a választópolgárok személyes adataik jogtalan felhasználását a választási ajánlóíveken. Az MSZP elnöke átfogó vizsgálatot, és az illetékesek közbelépését követelte. Eközben a korrupcióellenes szervezetek becsélése szerint a Fidesz már most bőven többet költött a kampányban, mint amennyit törvényesen lehet.

Az ajánlóívek másolásával összefüggő visszaélések átfogó vizsgálatára kérte fel nyílt levélben Péterfalvi Attilát a kormányváltó szövetség miniszterelnök-jelöltje. Mesterházy Attila emlékeztetett, bár a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) múlt pénteken úgy foglalt állást, hogy maguknak a választóknak sincs joguk arra, hogy megbizonyosodjanak róla, visszaéltek-e a pártok az adataikkal, ennek ellenére a választásokig, illetve azt követően 90 napig - az ajánlóívek megsemmisítéséig - lesz még lehetősége a NAIH elnökének, hogy elrendelje és végrehajtassa az ellenőrzést.

Mesterházy országgyűlési képviselőként és a kormányváltó pártszövetség listavezetőjeként bejelentést tett Péterfalvinál, az információs önrendelkezési jogról szóló törvényre hivatkozva. "Mint ahogy azt természetesen Ön is tudja, az országgyűlési képviselők 2014. április 6-i választásának előkészítése során a jelölés új, ajánlóíves rendszerével kapcsolatban (a szintén új, az ajánlások bármi áron való megszerzésére sokakat törvénysértések, bűncselekmények árán is ösztönző jelölttámogatási rendszertől sem függetlenül) különleges személyes adatokkal tömeges és súlyos visszaélések történtek" - hívta fel a figyelmet, kifejtve: már az is jogsértésekre utalhat, hogy szervezeti háttérrel vagy ismertséggel nem rendelkező pártok nagy számban tudtak országos listát, még nagyobb számban jelölteket állítani. Ám sajtóbeszámolók alapján egyértelmű, hogy tömeges jelenség volt az ajánlóívek másolása és cseréje, sőt, több esetben büntetőeljárás is indult a visszaélések miatt.

A miniszterelnök-jelölt kiemelte, hogy Péterfalvi Attila hivatali idejében nyilvánvalóan ez volt a legsúlyosabb, az információs önrendelkezési jogot érintő tömeges jogsértés. Mint írta, nemcsak azért, mert a választópolgárok százezreinek politikai véleményére vonatkozó adatok kerültek jogosulatlan személyekhez, hanem azért is, mert teljesült a jogsértők célja, és jogsértéseiket még idén, a további két választás alkalmával a lebukás minimális veszélyével ismételhetik meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a most lemásolt ívek a következő választásokon is felhasználhatóak, ezért is tartotta fontosnak a jogsértést alkalmazó pártok felderítését. Kifogásolta Péterfalvi múlt pénteki állásfoglalását, mely szerint - mint Mesterházy felidézte - "maguknak a választóknak sincs joguk arra, hogy megbizonyosodjanak róla, visszaéltek-e a pártok az adataikkal".

A pártelnök szerint elkerülhetetlen a NAIH vizsgálata, amelyhez a választási szervek számára a választásokig hátralévő hetek, valamint az az utáni 90 nap is rendelkezésre áll, azt követően azonban a választási szervek megsemmisítik az íveket. Ám a NAIH meg is hosszabbíthatja ezt a határidőt, ha az eljárás lefolytatása érdekében tömegesen él az adatok zárolásának lehetőségével. Mesterházy ezért a visszaélések átfogó vizsgálata mellett az adatok zárolásának elrendelését is kérte, valamint azt is: Péterfalvi szólítsa fel a jogsértő adatkezelőket a sérelem orvoslására.

Aligha lehet azonban a NAIH elnökének beavatkozására számítani, hiszen Péterfalvi már a múlt héten egyértelművé tette: nem segít a választási csalások tisztázásában. Az adatvédelmi hatóság állásfoglalása szerint ugyanis túl sok munka lenne kikeresni a sok adatot, ezért nem kérhetik a választópolgárok, hogy valaki nézzen utána: szerepel-e a nevük esetleg olyan párt ajánlóívén, amelyet ő nem is támogatott. Korábban civil szervezetek javasolták, hogy a választópolgárok forduljanak adatkérelemmel a helyi választási bizottságokhoz azért, hogy megtudják, nem szerepel-e a nevük olyan párt ajánlóívén, amit nem is támogatnak.

Mégis jöhetnek az útmenti plakátok

Alkotmány- és törvényellenesen korlátozta eddig a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) - egy kormányhatározatra hivatkozva - a választási plakátok kihelyezését a közterületi villanyoszlopokon. Ezt állapította meg friss döntésében a Kúria egy hajdú-bihar megyei ügyben - számolt be róla a hvg.hu hozzátéve, a döntés értelmében a kampányban a közlekedési törvény ide vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

A Kúria az MSZP-s Varjú László beadványa nyomán vizsgálta, hogy megfelel-e az alkotmányosság és a törvényesség kritériumainak az a kormányrendelet, amelyre hivatkozva a berettyóújfalui területi választási bizottság megtiltotta a villanyoszlopokra kihelyezett ellenzéki választási plakátok használatát. A legfelsőbb bírói fórum szerint a választási plakátok kihelyezésének szabályait a választási eljárásról szóló törvény tartalmazza egységesen, és a szóban forgó törvény fő szabályként azt rögzíti, hogy a választási plakát kampányidőszakban korlátozás nélkül elhelyezhető. Emellett a villanyoszlopokon a politikai hirdetéseket betiltó kormányrendelet az alkotmánynak a véleményszabadsághoz való jogot biztosító passzusával is ütközik. Ezeket a jogokat pedig alacsonyabb szintű jogszabályban nem lehet elvonni.

Korábban egy hasonló esetben - a fővárosi XVI. kerületben Karácsony Gergely ügyében - az Alkotmánybíróság ezzel ellentétes döntést hozott, pontosabban érdemben nem is vizsgálta az idevágó panaszt, mondván: Karácsony nem jelölt meg alapjogsérelmet. Csakhogy a baloldali választási szövetség jelöltjeként induló PM-es politikus éppen a Kúria által is megállapított alkotmányellenességre hivatkozott, így a tegnapi döntés precedensértékű lehet.

Kétszeresen túlköltekezett a Fidesz

Túllépi a törvényes határt a kormánypártok kampányköltése a Transparency International (TI) számításai szerint. A korrupcióellenes szervezet, a K-Monitor és az Átlátszó.hu ugyanis összefogott azért, hogy kiderüljön, valójában mennyit költenek a pártok a kampányaikra, ezért idén is elindították a kepmutatas.hu internetes oldalt, ahol folyamatosan nyomon lehet követni, hogy egy-egy párt mennyit fizet a kampányáért.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója kijelentette: a Fidesz-KDNP - a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a kormány segítségével - már kétszeresen túllépte a törvény által meghatározott egymilliárd forintos határt a kampányfinanszírozásban. Február végéig ugyanis a Fidesz több mint kétmilliárd, a baloldali kormányváltó szövetség 680 millió, a Jobbik 650 millió, az LMP pedig 310 millió forintot költött már el.

Kifejtette: a CÖF kampányának ára november és február között a TI számításai szerint 570 millió forint volt, a kormány pedig november óta 540 millió forintot fordított a kormánypárt választási kampányát megalapozó "Magyarország jobban teljesít", illetve a rezsicsökkentést népszerűsítő kampányra. A Fidesz-KDNP február végéig mindezek nélkül is 940 millió forintot költött a kampányra.