Ukrán válság - a gáz az úr

Londoni stratégiai elemzők szerint Moszkva az ellene hozott szankciók megtorlásaként az ukrajnai földgázszállítások korlátozásával próbálhatja szembefordítani egymással Ukrajnát és Európát, nem valószínű azonban Európa földgázellátásának teljes leállítása.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértőinek helyzetértékelése szerint az Oroszország elleni nyugati szankciók kiterjesztése jelentősen emeli annak a kockázatát, hogy Moszkva rövid távú földgázszállítási korlátozásokkal igyekszik politikai befolyást gyakorolni a válság fejleményeire.

A ház felidézi, hogy Oroszország jelenleg évente 110 milliárd köbméter földgázt szállít Ukrajnán keresztül, ebből hozzávetőleg 30 milliárd köbméter illeti Ukrajnát, a többi az európai export.

Számos olyan forgatókönyv felvázolható, amely akár a szankciók, akár az ukrajnai válság elfajulása miatt az orosz földgázszállítások elakadásához vezethet a következő hetekben. A legvalószínűbb ezek közül az, hogy az orosz Gazprom földgázcég részben vagy teljesen leállítja az Ukrajnába irányuló exportot fizetési hátralék címén.

Ukrajna ebben az esetben valószínűleg az európai exportra szánt mennyiséget csapolná meg. Oroszország szempontjából ennek jelentőségét az adná, hogy ez feltehetően éket verne az új kijevi kormány és Európa közé - fejtegetik elemzésükben az Eurasia szakértői.

A ház szerint ugyanakkor e forgatókönyv is csak szűk földrajzi és időbeni kiterjedésű szállítási korlátozásokat valószínűsít, ha ugyanis Oroszország teljesen leállítja európai földgázexportját, ez az Európával kialakult feszültségek drasztikus éleződéséhez vezetne. Egyelőre az Európán belüli nézeteltérések szabnak határt azoknak a szankcióknak, amelyek az Európai Unió részéről várhatók. A szankciókkal szembeni ellenérzések az Oroszországgal "masszív" gazdasági és energiaszállítási kapcsolatokat fenntartó Németországban, valamint Dél-Európában a legerősebbek.

Az Európába irányuló orosz földgázexport teljes leállítása nyomán azonban valószínűleg a jelenleginél sokkal nagyobb lenne az európai támogatottsága az Oroszország elleni súlyos gazdasági szankcióknak - vélekedtek az Eurasia Group londoni elemzői.

Más nagy londoni házak szakértői ugyanakkor - éppen Európa sérülékenysége miatt - egyelőre nem tartanak valószínűnek ilyen jellegű kiterjedt szankciókat.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja legutóbbi helyzetértékelésében az európai és az amerikai érdekkülönbségeket emelte ki, kimutatva: az Európai Unió és Oroszország kereskedelmének értéke tizenötszörösen haladja meg az amerikai-orosz kétoldalú kereskedelemét, az uniós bankok oroszországi kitettsége az 5,5-szerese az amerikai bankokénak, emellett az EU - az Egyesült Államoktól eltérően - nagymértékben függ az orosz földgázszállításoktól.

Oroszországnak ugyanakkor csaknem 500 milliárd dolláros devizatartaléka van, amely háromszorosan fedezi a rövid távon lejáró külső orosz adóssághányadot, és Oroszország adja a világkereskedelembe bekerülő nyersolaj 13 százalékát.

Mindezek alapján a Morgan Stanley londoni elemzői szerint a gazdasági jellegű szankcióknak nem lenne gyors hatásuk.

A ház azt egyértelműen valószínűtlennek tartja, hogy a szankciók érintenék az orosz export kétharmadát adó nyersolaj- és földgázszállításokat. Ennek az exportnak a leállítása ugyanis szűkítené az ellátási forrásokat és megemelné a világpiaci árakat, ami a fogyasztóknak nagyobb károkat okozna, mint az exportőröknek. Oroszország a globális energiahordozó-piacon "túlságosan nagy játékos" ahhoz, semhogy "ki lehessen állítani" - fogalmaztak a Morgan Stanley stratégái.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőinek véleménye szerint az EU megteheti, hogy belső energiapiaci versenyszabályozóit érvényesíti a Gazprommal szemben is. Ez hátráltatná az orosz Déli Áramlat vezetékrendszer teljes kiépítését Dél-Európa felé, és az Északi Áramlat kiterjesztését Észak-Európa irányába. Ez az intézkedés hosszú távon káros lehet Oroszország földgázexportjára és a Gazprom üzleti eredményeire, az ilyen jellegű szankciók azonban "rendkívül valószínűtlenek", mivel jelentős károkat okoznának Európának is - vélekedtek a cég londoni elemzői.

Lépnek a hitelminősítők is

Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Oroszország közepes befektetői államadós-besorolását csütörtökön a Standard & Poor's.

A nemzetközi hitelminősítő azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a Krím annektálása nyomán megnövekedett geopolitikai kockázatok, valamint az amerikai és az EU-szankciók kilátása visszafoghatja az oroszországi befektetéseket, gyorsuló tőkekivonást eredményezhet, és összességében tovább gyengítheti az orosz gazdaság máris romló teljesítményét.

A Standard & Poor's egyelőre megerősítette a devizában és hazai valutában fennálló orosz szuverén adósságkötelezettségek egyaránt "BBB/A-2" szintű osztályzatát. Közölte ugyanakkor: legalább egy a háromhoz az esélye annak, hogy felülvizsgálja Oroszország hitelképességi megítélését, és ennek nyomán a következő 24 hónapban leminősítheti az orosz adósbesorolást.

Szerző
Frissítve: 2014.03.20. 19:57

Kiderült!Négymillió feletti fizetések a jegybanknál

Publikálás dátuma
2014.03.20. 19:47
Tízen vannak a nemzeti bankban, akiknek több a havi bruttó bérük, mint kétmillió forint FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Kiugró, a kétmillió forintos fizetési plafont is messze túllépő havi személyi alapbért kapnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető tisztségviselői. A jegybank honlapján olvasható adatok szerint több vezető havi bruttó alapfizetése a négymillió forintot is meghaladja, és a jegybankelnöknél is többet visznek haza. Információink szerint a jegybank felügyelőbizottságának következő ülésén is napirendre kerül a kérdés, mert többek szerint törvénysértő a bérplafon feletti javadalmazás.

A kétmillió forintos fizetési plafont, amelyet a kormány az állami alkalmazottakra állapított meg, az MNB vezető alkalmazottainak egy részénél nem veszik figyelembe. A legjobban a jegybank ügyvezető igazgatói járnak, ők a főigazgató Nagy Rózához hasonlóan 4,2 millió forintos havi személyi alapbért kapnak, de az igazgatók fizetése is túllépi ezt a küszöböt. Őket bruttó havi 2 millió 250 ezer forintos bérrel javadalmazzák. Bár a jegybank honlapján fellelhető táblázat hallgat az éves teljesítmény alapján folyósítható bónuszokról, azonban a pluszjövedelmek e nélkül sem csekélyek. Minden alkalmazott egységesen évi 678 500 forintos cafetéria-juttatásra jogosult, emellett önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként az alapbér évi 3,8-5,5 százalékát kitevő pénzbeli juttatásban is részesülnek.

Jó volt tavaly jegybanki alkalmazottnak lenni. Matolcsy György jegybankelnök nemrégiben Tóbiás József szocialista képviselő kérdésére azt közölte, hogy az MNB alkalmazásában állók havi átlagbére 2013. márciustól novemberig 587 148 forintról 623 500 forintra változott úgy, hogy a bértábla alsó egyharmadába eső legalacsonyabb keresetű munkavállalók munkabére jelentősebben, legalább a minimálbér 250 százalékára emelkedett. A nem kevés szociális érzékenységről számot adó válasz szerint egy ügyintéző 286-376 ezer forintos havi alapbérre számíthat. A honatyának adott válaszból az is kiderül, hogy az MNB-nél tíz olyan alkalmazott van, "akinek az MNB-vel fennálló jogviszonyára tekintettel a havi bére meghaladja a 2 millió forintot." Matolcsy György kiemelte, hogy a képviselő által kért számadatok részben nem értelmezhetők, és több okból nem is összehasonlíthatók.

Az sem kevésbé rejtélyes, amit az elnök azzal kapcsolatban írt, hogy "a PSZÁF-tól az MNB-hez 2013. október 1-jén átkerült foglalkoztatottak bérét az Országgyűlés határozta meg, és az ő munkabérük megállapításánál a munkaszerződések megkötésekor az MNB maradéktalanul betartotta a törvényi előírást." Ebből Matolcsy azt a következtetést vonta le, hogy a jelenlegi és a korábbi bérek összehasonlítását lehetetlenné teszi, hogy a közszolgálati tisztviselők illetménymeghatározási rendszere alapvetően eltér a Munka törvénykönyve szerinti bérstruktúrától. Az elnöknek ez a megállapítása azért is érthetetlen, mert bért bérrel összehasonlítani aligha olyan bonyolult feladat, hogy ezt az MNB-nél ne tudnák megoldani.

Matolcsy György korábban nem tartozott azok közé, akik tűzbe mentek volna a jegybank választott tisztségviselőinek, a korábbi elnöknek, Simor Andrásnak és két alelnökének, Karvalits Ferencnek és Király Júliának a javadalmazásáért. Orbán Viktor kormányfővel karöltve azért kardoskodott közvetlenül a 2010-es kormányváltást követően, hogy Simor fizetését mérsékelni kell, mivel a jegybanki vezetőket is azok közé az állami vezetők közé sorolták, akiknek bruttó havi jövedelme nem haladhatja meg a kétmillió forintot. Simor bruttó fizetése a lefaragást megelőzően 8 millió 11 ezer 800 forint volt, Karvalitsé 6 millió 409 ezer 500, Királyé pedig 5 millió 608 ezer 200 forint, sőt a a többi Monetáris Tanács-tagé is elérte a 2 millió 804 ezer forintot.

A korábbi jegybanktörvény szerint „az elnök MNB-től származó tárgyévi összes keresete az elnök részére előző évre megállapított összes keresetnek az Európai Unió Bizottságának a tárgyévet megelőző évben benyújtott konvergencia-programban a tárgyévre vonatkozó várható fogyasztói árindex értékével megemelt összege.” Ez a szabály egyébként az első Orbán-kormány óta volt érvényes, igaz hogy az akkori jegybanktörvény javadalmazásról szóló paragrafusát a Fideszhez közelálló Járai Zsigmondra, a jelenlegi felügyelő bizottsági elnökre szabták - az Európai Központi Bankkal (EKB) egyetértésben.

Amikor 2010-ben hozzányúltak Simor András és a többi monetáristanács-tag fizetéséhez, akkor erről - a kötelezettségét megszegve - a kormány nem egyeztetett előzetesen az EKB-val. Így nem csoda, hogy az Európai Bizottság illetékes főtisztviselője és az EKB is rosszallását fejezte ki a bércsökkentés miatt. A frankfurti székhelyű pénzintézet leszögezte, hogy az MNB-döntéshozók fizetésének módosítása nem változtathatja meg a kinevezésükkor érvényes feltételeket, ezért a törvénynek rendelkeznie kell arról, hogy a módosítás csak jövőbeni kinevezésekre vonatkozhat.

„A jelek szerint a Fidesz nem tudja, vagy nem akarja felfogni, hogy a kizárólag erőből folytatott politizálás csak idehaza kivihető, ahol a kétharmados többségük birtokában mindaddig bármit megtehetnek, amíg a választók ezt eltűrik, a nemzetközi kapcsolatokban azonban ez még a szuperhatalmaknak sem mindig sikerül – írta annak idején Lengyel László politológus. "Márpedig mi egy viszonylag jelentéktelen, a külső környezettől meghatározóan függő ország vagyunk, és ezen a nagymellényű nemzetieskedő szólamok sem változtatnak, illik tehát betartanunk a korábban általunk is elfogadott, általános játékszabályokat. Ne higgyük azt, hogy ezek figyelmen kívül hagyása következmények nélkül megúszható, a partnerek bizalmának elvesztése minden területen, de mindenekelőtt pénzügyi téren gyorsan érezteti a hatását” – olvasható Lengyel írásában.

Az új jegybanktörvényben már az áll, hogy az elnök fizetése a KSH által megállapított előző évi, átlagos bruttó kereset tízszerese, ami tavaly 230 664 volt, így Matolcsy Györgynek bruttó 2 306 640 forintos személyi alapbér jár havonta. (Ugyanakkor az Európai Unió belenyugodott abba, hogy Simor bérét is  ilyen számítás alapján állapítsák meg mandátuma lejártáig, vagyis 2013. márciusáig is.)

A Fidesz viszont kiállt Járai Zsigmond mellett. A felügyelőbizottsági elnök korábban a jegybankelnök pénzének 15 százalékát kapta. Ez a szocialista kormány idején bruttó 1 millió 201 ezer 770 forintot jelentett. Amikor az egykori jegybankelnök fizetését lefaragták, akkor Járai Zsigmond bére is 300 ezer forintra apadt. Orbán Viktor azonban nem hagyta cserben egykori hűséges pénzügyminiszterét, és a takarékosság jelszavát félredobva javadalmazását havi bruttó 1,2 millió forintban állapíttatta meg a kétharmados fideszes többségű Országgyűléssel. Járai annak idején a felügyelőbizottság nevében kifakadt a magas jegybanki jövedelmek ellen, holott akkor ezek nem lépték túl a törvényben megengedettet, most azonban, mióta Matolcsy György áll a bank élén, hallgat. Az MNB humánpolitikai vezetője egyébként nem más, mint Polt-Palásthy Mariann, a törvényesség őrének, a legfőbb ügyésznek a felesége. Ilyenkor az sem számít, hogy a Monetáris Tanács külső tagjainak állandó gépkocsihasználat jár.

A kimagasló bérekkel kapcsolatos kérdéseinket feltettük az MNB-nek is, szűkre szabott válaszukban azonban csak a jegybankelnökre és alelnökökre vonatkozó passzus beidézésére vállalkoztak.

Szerző

GKI: Tovább nőttek a devizahitelesek terhei

A GKI Gazdaságkutató Zrt. álláspontja szerint a magyar gazdaságban egy viszonylagos és átmeneti gyorsulás van, de ez a gyorsulás gazdaságpolitikai fordulat nélkül nem fog folytatódni - mondta Vértes András, a kutatóintézet elnöke a GKI idei előrejelzéseit ismertető sajtótájékoztatón, Budapesten.

A GKI 2014-ben 1,5 százalékos gazdasági növekedést és 1,3 százalékos átlagos inflációt vár. Az írásos tájékoztató szerint az üzleti szféra gyenge beruházási hajlandósága miatt hiányoznak a növekedés érdemi gyorsulásának feltételei, a mezőgazdaságban pedig, amely a tavalyi 1,1 százalékos növekedés fő tényezője volt, átlagos időjárás esetén, csökkenés várható az idén.

Éves átlagban 1,3, az év végén 3 százalék közeli áremelkedéssel számol a kutatóintézet, amely szerint a monetáris tanács márciusban még tovább csökkentheti a kamatot, hacsak a forint euróárfolyama nem gyengül 320 fölé. A beruházásokra vonatkozó idei előrejelzését 4 százalékra emelte a GKI a korábbi 2 százalékos prognózisról. Várakozása szerint az ipari termelés enyhén gyorsul, 2,5 százalékra. A hajtóerő továbbra is az export lesz, de a belföldi piac visszahúzó hatása már mérséklődik, esetleg megáll az idén. Az építőipar kibocsátása várhatóan 6 százalékkal emelkedik 2014-ben.

A kutatóintézet a foglalkoztatás terén nem számít javulásra 2014-ben, a közfoglalkoztatás nélküli, valódi foglalkoztatás várakozásuk szerin stagnál vagy minimálisan emelkedik az idén. A munkanélküliség éves átlagos mutatója 9,2 százalékra csökken a tavalyi 10,2-ről. A reálkeresetek várhatóan 2,3 százalékkal emelkednek 2014-ben, a fogyasztás azonban ennél kisebb mértékben, 1,5 százalékkal nő, a lakosság ugyanis a gyenge forint miatt emelkedő devizahitel-terhek és a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ.

A GKI elnöke kifejtette, hogy a devizahitelesekre nagyobb terhet rótt a forint gyengülése az elmúlt időszakban, mint amennyit a rezsicsökkentés jövedelemnövelő hatása jelentett számukra. A GKI a tervezettel azonos, 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási (ESA) hiányt vár 2014-ben, de várakozásuk szerint ehhez évközi egyenlegjavító intézkedésekre lesz szükség. Akar László, a GKI alelnöke ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy bevételi oldalon a GDP mintegy 0,2 százalékát kitevő elcsúszás adódik az Országvédelmi Alap felhasználása után is. A kiadásoknál is sok a kockázat, egyrészt a tartalékok felhasználása már most megkezdődött, és a gyenge forint is kockázatot jelent az államháztartás finanszírozására. Megemlítette azt is, hogy egyelőre bizonytalan a frekvenciaértékesítési pályázat és az abból tervezett bevétel sorsa is.

Vértes András kedvezőnek értékelte a külső egyensúly javulását, ami vélhetően az idén is jól alakul, elsősorban a világgazdaság várható javulása miatt. Hozzátette, hogy kockázatok itt is vannak, például az ukrán-orosz válság negatív hatást gyakorolhat a magyar gazdaságra is, de a GKI előrejelzése egyelőre nem számol ezzel.

Szerző