Fejtő nyomán

Fejtő Ferenc utolsó interjúkötetében (Földes Anita: Átéltem egy évszázadot) elmondja, hogy korábban jó kapcsolatban volt Orbán Viktorral, és sok mindenben egyetértettek.

Véleménye akkor változott meg, amikor az, egyetlen kormányfőként 1999-ben elment Tudjman horvát elnök temetésére. Fejtő úgy érezte, ekkor sodródott el végzetesen egy jobboldali-populista irányba, a történelem átírása, a nacionalizmus felé. Ennek egyik eleme volt a kettős állampolgárság bevezetése, és számos más lépése, amelyeknek főképp belpolitikai célja volt: a hazai baloldal gyengítése.

"Aki a külhoni magyarok boldogságát keresi, az nem ugrasztja össze őket azzal az országgal, amelynek lakosai". Ezt is állította Fejtő Orbánról, így nem csoda, hogy amaz megorrolt rá. Orbánt tette felelőssé Horthy és a nyilas zászlók újra szalonképessé tételéért, s azért, mert ő akarja megmondani, ki a jó magyar, de a magyarokat is elmarasztalta a múltba révedésért, a törzsi nacionalizmusért, és a miatt, mert nem állnak ki a jogaikért.

Fejtő így zárja le tárgybeli fejtegetéseit: "Orbán Viktornak sikerült meghódítania a magyar nép többségét, részben a baloldal hülyeségei miatt, részben pedig a saját délibábos tervei hangoztatásával. Választani kell. Választani kell az európai út és a populista-nacionalista-antiszemita-konzervatív út között. Magyarországon kitértek a választás elől, hogy a délibábot válasszák".

A délibábok népe vagyunk, tudjuk jól – Fejtő ezzel 98 éves korában is tisztában volt. Megállapításai sokban érvényesek a mai helyzetre is, noha 2008-as halála miatt a második Orbán-kor rémségeit nem ismerhette meg, de megsejtette. A közeljövő szavazása valóban e két lehetőség, a Nyugat és a Kelet közötti választást jelenti. Nagy kérdés, felfogja-e a magyar nép, milyen jelentősége van az előtte álló válaszútnak.