A Fidesznek kedvez az új rendszer

Egyértelműen a Fidesz-KDNP-nek kedvez az új, kizárólag a kormánypártok által elfogadott választási rendszer. Ezt nem csak az ellenzéki pártok állítják, de súlyos aggályokat fogalmazott meg az új magyar választási rendszerrel kapcsolatban az EBESZ választási megfigyelőinek napokban nyilvánosságra hozott időközi jelentése is.

Bár Orbán Viktor 2012 júliusában még azt mondta: "úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen", az új választási eljárási törvényt tavaly tavasszal, a kampányfinanszírozási javaslatot pedig csak júniusban fogadta el a Ház, de a választási szabályok még szeptemberben, novemberben és decemberben is módosultak. Néhány rendelet pedig csak az utolsó pillanatokban, a választás előtt néhány héttel született meg.

Minderre a napokban az EBESZ választási megfigyelői is felhívták a figyelmet, mondván: a Fidesz-KDNP kétharmados többségét kihasználva, társadalmi vita és az ellenzék bevonása nélkül, a jogalkotási törvény megkerülésével, egyéni képviselői indítványok formájában fogadott el alapvető törvényeket, köztük az új alaptörvényt, és az új választások jogi hátterét, majd számtalanszor módosította ezeket. Az egyéni választókerületek határait átláthatatlan módon, a kormánypárt érdekeinek figyelembevételével alakították át.

Az EBESZ-delegáció szerint gondok vannak a határon túli, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező választókra vonatkozó eltérő szabályozással, és a levélszavazás biztonságával is. Felidézték az ajánlási botrányt, valamint azt is, hogy jelentős összegekkel szálltak be a kampányba a kormánypártok oldalán álcivilek, akiknek tevékenységét az ÁSZ nem ellenőrizheti. A jelentés különösen negatív képet fest a média helyzetéről, illetve a választási kampányban betöltött szerepéről.

Egyetlen forduló

Még a sokat kritizált korábbi szisztémánál is aránytalanabb választási rendszert hozott létre a Fidesz-KDNP. 199 fősre csökkentették a parlamenti létszámot - 106 egyéni és 93 listás mandátum lesz elnyerhető - , ráadásul az eleve aránytalanabb eloszlás mellett egyfordulóssá is tették a választást. Átalakították a töredékszavazatok elosztását is: az új rendszer az egyéni választókerületi győzteseket is "kompenzálja", azaz a győztes és a vesztes jelölt közti szavazatkülönbség a győztes pártjának országos listáját erősíti.

Választókörzetek

Az egyik legantidemokratikusabb eleme az új rendszernek a választókerületi beosztás. A Fidesz-KDNP máig nem tisztázott módon, zárt ajtók mögött alkotta meg a választási térképet, a 106 új egyéni választókerület magukra szabásával pedig - a modellszámítások szerint - akár 5-6 százalékkal is befolyásolni tudják a voksolás kimenetelét. Ráadásul 2011 óta többször módosították körzeteket.

Egyenlőtlen választójog

A nemzetiségi és a határon túli szavazóknak regisztrálniuk kell, ám voksaik "nem érnek" majd annyit, mint a többi szavazóé. A külhoniak és a nemzetiségiek ugyanis csak az országos listára, illetve a nemzetiségiek saját egyéni jelöltjeikre voksolhatnak majd, vagyis szavazatuk a mandátumarányok eloszlásakor kevesebbet ér. Ezzel sérül a szavazatok egyenlőségének elve.

Külhoniak

A határon túli magyarországi lakcímmel rendelkező, illetve nem rendelekező választókat megkülönbözteti a törvény. Míg az előbbiek csak a külképviseleteken (vagy itthon) voksolhatnak személyesen, addig a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben is leadhatják szavazatukat. E szavazatok ellenőrzése a választási eljárás egyik legproblematikusabb eleme.

Ajánlás

Megszüntették a korábban sokat kritizált ajánlószelvényes rendszert, s létrehoztak egy, a korrupciónak még inkább kedvező ajánlási formát: az egyéni jelölteknek 500 aláírást kell összegyűjteniük a parlamenti választásokon való induláshoz. Az új rendszer problémái már megmutatkoztak, mivel egy választó több jelöltet is ajánlhat, amivel jelentősen könnyebbé vált az indulás, s megnőtt a komolyan nem vehető jelöltek száma. Így több olyan kamupárt is országos listát tudott indítani, amelyről nehezen feltételezhető, hogy megszerezte a szükséges aláírásokat. Ez ügyben feljelentés is született, mert a választási szervek - Péterfalvi Attila állásfoglalására hivatkozva - elutasították az aláírások ellenőrzését.

Választási szervek

Megszüntették az Országos Választási Bizottságot, helyette pedig az úgynevezett Nemzeti Választási Bizottságot hozták létre. Az új intézmény 7 állandó és 3 póttagját az Országgyűlés kétharmados többséggel, 9 évre választotta meg. Az Országos Választási Irodát is átkeresztelik, így a választások lebonyolításáért az úgynevezett Nemzeti Választási Központ felelős, melynek elnökét a kormányfő javaslatára az államfő szintén 9 évre nevezte ki.

Kampányszabályok

A Fidesz az alaptörvényben és az új eljárási törvényben is rögzítette, hogy a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában lehet közzétenni politikai reklámot. Később a szabályozás uniós nyomásra úgy módosult, hogy a kereskedelmi médiumokban is lehet politikai hirdetést közzétenni - ám csak ingyen. Nem csoda, hogy egyetlen kereskedelmi tévé és rádió sem vállalta ezt, így a pártok kizárólag a közszolgálati médiában, közterületen, a nyomtatott és online sajtóban tehetnek közzé hirdetéseket. A hazai közterületi hirdetési felületek több mint 50 százaléka a kormánypárthoz közelálló gazdasági körök kezében van, a közszolgálati média szintén, a lapokat szigorú keretek közé szorították, s több milliós bírságokkal is fenyegetik őket. Ráadásul a kormányra nem vonatkozik a tilalom, szabadon hirdethet bárhol - közpénzből.

Durván jobbra lejt a pálya

- Nem egyenlő a választójog, hiszen a külhoniak és a nemzetiségiek "csak" egy - listás - szavazattal rendelkeznek
- A választás egyfordulós lesz: kizárt a visszalépés valaki javára, így az ellenzéki együttműködés ellehetetlenül
- A kettős állampolgárság lehetőségével élő határon túliak döntően a kormánypártok szavazótáborát erősítik
- A levélben szavazás kidolgozatlan, ellenőrizhetetlen, így nem kizárt az intézményes választási csalás
- Kizárólag a Fidesz igényeire szabták az egyéni választókerületek új térképét; az új körzethatárok alapján 1998 óta minden választást megnyert volna
- Az egyéni választókerületekben a nyertest is kompenzálják töredékszavazattal
- Új választási intézményeket hoztak létre, melyek vezetőit és tagjait 9 évre nevezték ki, vagy választották meg kétharmaddal
- Az új eljárási törvényből kimaradt a választási csalás megakadályozásának és a jogorvoslatok pártatlan elbírálásának kötelezettsége
- Átalakították az ajánlás módját, egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, így nagyon sok induló lehet a szavazólapokon
- A kampánycsend és bizonyos kampányszabályok eltörlésével a forrásokban bővelkedő és a Kubatov-listával felszerelt Fidesz minden korábbinál erőszakosabb mozgósításra lesz képes
- Az eddigi választások informatikai rendszerének szolgáltatóját államosították, így az közvetlen kormánypárti irányítás alá került
- Az új jogszabályok nem garantálják a választási eredmények számításának átláthatóságát, az eredményközlés tisztaságát