B.I.M.;
választás;szavazás;regisztráció;NVI;levélvoksok;
2014-03-31 07:03:00
Mától ellenőrzi a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatait az NVI. Eddig csaknem 30 ezer levélszavazatot adtak már le: 18 ezret a külképviseleteken kihelyezett gyűjtőládákba, további mintegy 12 ezret pedig postán juttattak vissza a választási irodához. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező választók ugyanis levélben szavazhatnak az áprilisi 6-i választáson, amennyiben március 22-éig felvetették magukat a névjegyzékbe.
Az NVI-hez beérkezett, illetve a külképviseletekről beszállított levélszavazatok feldolgozása úgy zajlik, hogy felbontják a külső borítékot és az azonosító nyilatkozat tartalmát a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzik minden egyes levél esetén. Ehhez az NVI a regisztrációs adatokat veszi alapul, de szükség esetén a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó, illetve a magyar állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartást is használják, de megkereshetik az állampolgársági ügyekben eljáró szerveket is. Ha az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok a levélben szavazók névjegyzékében, illetve nyilvántartásokban szereplő adatokkal megegyeznek, a szavazatot tartalmazó borítékot - felbontás nélkül - félreteszik, azt ugyanis csak a szavazás lezárulta után lehet felnyitni. Korábban lapunknak Pálffy Ilona, az NVI elnöke azt mondta, becslése szerint mintegy 200 ezer külhoni szavazat érkezik majd be, ám ezeknek mintegy 10 százaléka érvénytelen lesz azért, mert a magyarul beszélni és írni nem feltétlenül tudó kettős állampolgárok közül sokan el fogják rontani a személyi azonosító lap kitöltését.
Az NVI egyébként arra számít, hogy a körülbelül 200 ezer szavazat fele érkezik postán a központba, ahol 25 számítógépen, két műszakban kétszer 25 munkatárs dolgozza fel ezeket. Ugyanide érkeznek be a jövő vasárnapi urnazárást követően azok a levélvoksok is, amelyeket a külképviseleteken, illetve a szavazás idején bizonyos belföldi egyéni választókerületekben adnak le a kettős állampolgárok.
Miközben azonban a határon túli - a kedvezményes honosítási eljárás révén állampolgárságot szerzett - választók voksolását minden módon segítik a jogszabályok, valamint a választási szervek, a külföldön élő, de magyarországi állandó lakcímmel rendelkezők sokkal nehezebben választhatnak. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy noha a 2010-es választás óta megháromszorozódott a külképviseleti szavazásra jelentkezők száma, a csaknem félmilliósra becsült külföldön élő, ám belföldi lakcímmel is rendelkező magyarságból mindössze 30 ezren vennének részt a voksoláson. A szombaton lezárult külképviseletei névjegyzékbe vétel tegnap esti adatai alapján a 97 kijelölt külképviselet közül a legtöbben Londonban voksolnának, ott - a nem végleges feldolgozottság alapján - 5373-an szeretnének szavazni, Münchenben 3104-en, Brüsszelben 1838-an, Bernben 1376-an, Berlinben pedig 1347-an.
- A magyarországi választójogosultak aktuális száma: 8020742
- A külképviseleti névjegyzékben szereplők: 28152
- Átjelentkezéssel szavazók: 62096
- A már regisztrált külhoni választók: 194903
- Tegnapig leadott levélszavazatok: 29856
- A postán, az NVI-hez érkezett voksok: 11653
- Külképviseleti szavazatgyűjtőbe bedobott: 18203
- A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok: 39298
- Magyarországi szavazókörök: 10 386
- Külképviseleti szavazóhelyek: 97
Forrás: NVI
Egyoldalú versengés
A korábbi választásoktól eltérően az április 6-ai voksolás előtt nem lesz általános kampánycsend, a szavazás ideje alatt azonban nem lehet választási gyűlést tartani, továbbá a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belül közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. Korábban a voksolást megelőző nap 0. órától a szavazás befejezéséig volt kampánycsend. A tavaly megalkotott új választási eljárási törvény szerint viszont a kampány a választást megelőző 50. napon, február 15-én kezdődött és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart. Az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció. A kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek és tehetnek közzé plakátot, választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát - mérettől és hordozóanyagtól függetlenül -, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelőket. Noha a kampányszabályok a korábbiaknál megengedőbbnek tűnnek, valójában a televíziós megjelenés korlátozásával - a kereskedelmi médiumok egyike sem kívánta ingyen közvetíteni a politikai reklámokat -, valamint azzal, hogy a kormánypártokhoz kötődő üzleti körök tulajdonában van a közterületi plakáthelyek mintegy 75 százaléka, a Fidesz lényegében egyoldalúvá tette a pártok közötti versengést, hiszen a kormány, illetve a hozzá kötő civil szervezetek szabadon hirdethetnek bárhol és bármikor.