Az internet a klímaváltozás ellen

Publikálás dátuma
2014.04.05. 08:00
Fotó: Thinkstock, Gettyimages
Az internet  olyan hálózat forradalma, amelyben bármiféle ügy összekapcsolható másokkal, azzal a céllal, hogy szélesítse az információs kört. Ezt szolgálja többek között az u.n. „ügyek internete” amely kecsegtető eredménnyel veheti fel a harcot a klímaváltozás káros hatásai ellen.

Azt hogy ez teljesen pozitív dolog-e, csak a jövő mondja meg, de bizonyos, hogy magában hordozza az igazi reménységet – írja a La Stampa. Ezek egyike az energia fogyasztásának csökkenésére, azaz a széndioxid levegőbe történő kibocsátás csökkenésével vannak összefüggésben.. Az előrelátható eredmények, amelyek a klímaváltozásra vonatkoznak, amelynek okai egyelőre vitatottak, minden elmélet szerint egyértelműen pozitívnak tekinthetők. Elértük, hogy oxigént lélegezhetünk be, és ez vitán felül áll.

 A legnagyobb várakozások a szennyezés leküzdését illetően, a fosszilis fűtőanyagoknak a megújuló energiaforrások átalakításához fűződnek, bár szükség van még időre és a technológia valamiféle elavulására. A szemünk láttára tapasztalhatók a klímaváltozás hatásai. Amit azonnal kezelni kell, az a fűtőanyagok és az energia hatalmas méretű hulladéka, amelynek egyetlen bűnöse: az ember hatékonyságának krónikus hiánya. Ez nagyon gyakran a lustasággal, az eszközök hiányával, a közömbösséggel és a gyenge információval függ össze.

 Nos, ha az emberek ennyire krónikusan nem hatékonyak, talán a gépek segíthetnek azt korrigálni. Csak az Egyesült Államokban a nyugati fogyasztás központjában az autósok a forgalomban több mint 7 milliárd liter fűtőanyagot égetnek el évente. Ez 186 millió tonna CO2 kibocsátást jelent, amely a levegőben marad.

 Mindez legalább részben elkerülhető lenne, ha például az autósztrádán, minden autó, a márkától függetlenül gyors üzenetet küldhetne a többi autónak a közlekedési viszonyokról, és alternatív útvonalakat ajánlhatna, amelyek látszólag hosszabbak, de valójában nem azok.

 És hogy nem álmokról van szó, az mutatja, hogy ez az elképzelés már üzlet, és a Google már jelzálogot jegyzett be rá. És nem is lesz egyedül, mivel a Mountain Wiew-i mamutcég egy ideje már benn van a közlekedési szektorban. Ez egy, az autógyártók és technológiai vállalatok egy csoportja, amely közös gyakorlatot alakít ki oly módon, hogy a különböző gyártmányú gépkocsik kommunikálhassanak egymással, mivel ez a legfőbb akadálya az ügyek internete használatának az autópályán. Egy olyan szabvány kialakítása, melyben nem folytatnak párbeszédet, elveszíti minden előnyét.

 Pedig kár lenne, mivel a Carbon War Room jelentése, amelyet a USA Today idéz, úgy ítélte meg, hogy az autók közötti kapcsolat bevonása az energia az építő és a mezőgazdasági szektorba, csökkentheti az évenként 9,1 gigatonna, üvegházi hatású Co2 globális kibocsátását.

 Ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Mégis, ha a motorok, a háztartási gépek, a generátorok és autók kommunikálnának egymással azonnali visszacsatolást adva a legforgalmasabb útvonalakról, ha optimalizálnák a műtrágyák mennyiségét, a tisztítatlan víz fogyasztását, ha az erdőirtást ésszerűsítenék, valamint az elektromos energiafogyasztást időben mérnék, lehetővé téve a helyes mértékű világítást és fűtést, ennek a tanulmánynak az adatai nem tűnhetnének annyira utópisztikusnak.

 Világos, hogy mindez nem következhet be holnap. A piac és a régi struktúrák,  (amelyek nem tűnnek el néhány hónap alatt, különösen válság idején) csak néhány éven belül teszik azt teljesen globális és hatékony valósággá.

 

 

Szerző

Csokoládébarna alpakacsikó született a Szegedi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2014.04.04. 15:59
Fotó: Thinkstock
Csokoládébarna alpakacsikó ( Lama pacos ) született a Szegedi Vadasparkban, az életrevaló hímet már a látogatók is megfigyelhetik a dél-amerikai tevefélék kifutójában - közölte Veprik Róbert igazgató. A Szegedi Vadasparkban - a magyarországi állatkertek közül egyedüliként - valamennyi dél-amerikai teveféle megtalálható, a vad vikunya és guanakó éppúgy, mint a háziasított láma és alpaka. Sokáig úgy vélték, hogy az alpaka és a láma egyaránt a guanakótól származik, ma már bebizonyosodott, hogy az alpaka őse a vikunya. 

Az előző év végén a vikunyacsapat bővült egy újszülöttel, most az háziasított alpakáknál látta meg a napvilágot egy csikó. Az életre való, sötét színű csikó a Patrik nevet kapta, amely - ahogy ez egy tevefélénél megszokott - a születése után pár órával már magabiztosan követte anyját.

Az alpakát ötezer éve háziasították, az 55-65 kilogrammos testtömegű állatok vérében magas a vörösvérsejtek száma, így alkalmazkodnak a ritka magashegyi levegőhöz. Dél-Amerikában az állat húsát, bőrét és tejét is hasznosítják, de egyre kedveltebb háziállattá válik Észak-Amerikában és Európában, nemcsak értékes szőre, hanem viszonylag egyszerű tartása miatt is. Ehhez hozzájárul, hogy közeli rokonánál, a lámánál kisebb és kevésbé agresszív, sőt, némelyik kifejezetten barátságossá válhat gondozójával.

Gyapjuk igen jó minőségű, rendkívül finom szálú, kiváló hőszigetelő, nem zsírosodik és nem allergén. Akár tízezer forintot is megadnak egy kilogramm feldolgozatlan alpaka gyapjúért. A Vadasparkban kétévente nyírják az alpakákat, de nem pénzszerzési célból, hanem a nyári meleg elviselését könnyítik meg így számukra. Egy-egy példány egyszerre 2,5-3 kilogramm gyapjút ad, néhány éve a vadasparkban lenyírt alpakagyapjúból a természetvédelmi mentőközpontban nevelt menyétkölyöknek készítettek hálózsákot.

Szerző

Békáknak építenek utat a Bükkben és a Mátrában

Publikálás dátuma
2014.04.03. 20:44
FOTÓ: THINKSTOCK
Elsősorban békáknak építenek utak alatt átvezető átjárókat, valamint terelőfalakat a Bükkben és a Mátrában, a Bükki Nemzeti Park (BNP) több mint 322 millió forintot költ erre a célra uniós és állami pénzből - közölte a BNP igazgatósága az MTI-vel csütörtökön.

A tájékoztatás szerint évről évre több ezer kétéltűt gázolnak el a járművek a Bükkben és a Mátrában, miközben az állatok vermelőhelyük és peterakó helyük között vonulnak. A szaporodási lehetőségtől ily módon többé-kevésbé megfosztott, tömeges gázolásokat elszenvedő fajok állományainak gyors csökkenése, majd összeomlása egy idő után elkerülhetetlenné válik.

Ezt kívánja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megakadályozni azzal, hogy három új beruházást kezd, illetve egy már meglévő terelő- és átjáró rendszert egészít ki. A beruházások célja az állatok tömeges gázolásnak megakadályozása, a kétéltűek és populációik hosszú távú túlélésének biztosítása. 

A Bükki Nemzeti Park működési területén leginkább a barna varangy, az erdei béka, a gyepi béka, a zöld varangy kerül vándorlások során az autók kerekei alá, és pusztul el. Az évi több ezer elgázolt állat természetvédelmi értéke tízmilliós nagyságrendű.

A BNP igazgatósága a legkritikusabb útszakaszokon - a Varbói tó mentén, a mátrai Sas tónál, a hasznosi víztározónál - az állatok biztonságos átjutását lehetővé tevő különböző, a tájba illő terelőket és átjárókat épít, míg a bogácsi tónál a már lévő terelő- és átjáró rendszert újítják meg.  A beruházások várhatóan a jövő év március végéig befejeződnek.

Szerző
Témák
béka terelőfal