Újra győzelmet barkácsolhat a Fidesz

Noha több százezer szavazót veszített a Fidesz, Orbán Viktor megőrizhette pozícióját, várható kétharmados többségét pedig ismét arra használhatja majd, hogy a Fidesz számára kedvező újabb választási szisztémát találjon ki - vélekedett a Republikon vezető elemzője. Ceglédi Zoltán amúgy megjegyezte: a választók nem a Fideszre mondtak igent, hanem az ellenzéki összefogásra nemet.

Még "billeg", de szinte már Orbán Viktor zsebében van az újabb kétharmad, amivel - miként 2012-ben, amikor a választási regisztráció lett volna a Fidesz csodafegyvere -, már most arra készülhet, hogy új választási szisztémát barkácsoljon, amivel újra a kormánypártoknak lejthet a pálya 2018-ban - vélekedett a Republikon Intézet vezető elemzője. Ceglédi Zoltán szerint komoly figyelmeztetés a Fidesznek, hogy egy alapvetően gyenge és megosztott ellenzék mellett sem nőtt, hanem több százezerrel csökkent a szavazótábora, ugyanakkor a választási rendszer mégis lehetőséget adott neki arra, hogy győzelemként élje meg a vasárnapi választást - annyiban mindenképpen, hogy Orbán megőrizte a hatalmát.

A magukra kormányváltókként tekintő összefogás pártjainak szereplésében a legnagyobb hibát Ceglédi az utolsó hónapok elégtelen mozgósítási potenciáljában látta: azt, hogy nem sikerült elvinni a kormánnyal amúgy elégedetlen és minden felmérés szerint többségben lévő választókat az urnákhoz. "A választók nem a Fideszre mondtak igent, hanem az összefogásra nemet" - állapította meg. A helyzetüket nehezítette ugyan - ismerte el Ceglédi -, hogy a választási rendszer és a kampányszabályok komoly hátrányba hozták őket, "bár ez önmagában nem indok arra, ami történt".

Talán nem hittek a közvélemény-kutatásoknak, ezért nem is működött az a stratégia, amely alapján létrehozták a szövetséget: már az összefogás létrejöttekor "befagyott" az a baloldali és liberális szavazói tábor, amire számíthattak. Azok számára pedig nem nyújtottak alternatívát, akiknek nem volt vonzó, hogy az eddig külön-külön nem szimpatikus pártok és vezetőik egyszerűen összeálltak - állapította meg Ceglédi. Az elemző szerint a kormányváltók erejét az is felőrölte, hogy az elmúlt másfél év kényszerhelyzetekből fakadó kényszerdöntésekről szólt: kit vegyenek be, vagy ki menjen fel a színpadra.

A Jobbik esetében Ceglédi indokoltnak nevezte Vona Gábor letargikus nyilatkozatát a választások éjszakáján, mivel a párt nagy kudarca volt, hogy nem bővült annyira a szavazóinak száma, hogy azt valódi sikerként élhessék meg. A Jobbik ambíciója ugyanis az volt - folytatta -, hogy ők lesznek a legnagyobb ellenzéki erő, "ehhez képest nem lihegnek a szocialisták nyakában". Ami az LMP-t illet, a Republikon elemzője úgy vélte, szinte hőstett volt, ahogy a párt az utolsó pillanatban meg tudott erősödni, ugyanakkor ennél jobb eredményre is lehetett tőlük számítani. Kérdésesnek nevezte, hogy milyen ügyek mentén lesz képesek az LMP a következő ciklusban magát a releváns politikai erők közé emelni, és ott megtartani, mert e tekintetben az elmúlt ciklus meglehetősen hullámzó volt.

Az előző választási rendszer is a stabil parlamenti többség kialakítását tette lehetővé, az új ezt csak tovább erősítette - ez már Kiszelly Zoltán válasza volt lapunk azon kérdésére, hogy aránytalanabb lett-e az új választási szisztéma. A politológus szerint a Fidesz-KDNP-nek az idei választáson mintegy 570 ezerrel kevesebb szavazattal sikerült a kétharmados többség közelébe kerülnie, mint 2010-ben.

Azonban - a győztes egyéni jelöltek pártjainak is járó töredékszavazatok kivételével - a 2010-es szisztéma is hasonló elemeket tartalmazott, amelyek a mindenkori győztes pártot segítették. Ilyen például, hogy a parlament képviselők többsége nem listáról, hanem egyéni körzetekből került be. Kiszelly szerint a Jobbik és az LMP választási eredményei azt a múlt heti Medián-kutatást támasztották alá, amely szerint a baloldali pártszövetség volt a legelutasítottabb a kormányellenes szavazók körében, vagyis a protest-szavazatok nem a baloldalhoz, hanem a Jobbikhoz és az LMP-hez vándoroltak.

Ráadásul a kormánykritikus választók bizalmát az újonnan alakult kispártok sem nyerték el, a politológus szerint azért, mert éppen a Fidesz és a baloldal a kampányban azt hangoztatta, hogy aki ezekre a formációkra szavaz, az elvesztegeti voksát, mivel ezek a pártok esélytelenek. Az elemző úgy vélte, nem valószínű, hogy a baloldali összefogás a májusi európai parlamenti választásokig fennmarad, de "mini-összefogás" kialakulhat. Kiszelly szerint a Demokratikus Koalíció (DK) valószínűleg önállóan fog indulni az EP-választáson.

Nem volt "fair"

Ami talán még 1998-ban vagy 2002-ben működött volna, vagyis az, hogy az MSZP integrálja az ellenzéket, az most nagyon nem jött be - állapította meg Szentpéteri Nagy Richard. A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa lapunknak azt mondta, ha Mesterházy Attila abból indul ki, hogy Orbán kétszer is veszített egymás után választást, harmadszorra meg nyert, pozícióját pedig most meg is tudta őrizni, akkor "a legrosszabb hagyományokat követi." Az előfeltételeket tekintve "nem fair" választáson aratott győzelmet Szentpéteri szerint Orbán Viktor az elmúlt ciklus igazolásának és újabb felhatalmazásnak fogja értékelni, ami nem csoda, "hiszen ez az eredmény valóban az".