Lesz céges rezsivágás?

A választások hevében a kormányzat a vállalkozóknak is energiaárcsökkentést ígért. A kérdés a hogyan, mert az uniós szabályok szerint a cégek áram- és a gázdíjait nem határozhatja meg az állam. Szakértők szerint a lakosságnak, illetve az adófizetőknek túlzottan sokba kerülne az energia díjak "társadalmasítása". A szakmai érdekképviselet szerint nem minden vállalkozónak kellene ártámogatást kapnia.

Nem értelmezhető az a fideszes ígéret, amely szerint a jövőben a vállalkozói körben is csökkenti az energiaárakat a kormányzat. A 2009-ben elfogadott uniós szabályok szerint ugyanis az Európai Uniós (EU) tagországok kormányai csak a lakossági és a mikrovállalkozói körben avatkozhatnak be az árakba, a közepes és a nagyméretű cégek estében ezt nem tehetik meg - állítják iparági szakértők. A hazai kisvállalkozók zöme egyébként is a lakosságot is ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatóktól vételezi az áramot és a gázt, ezek a szolgáltatók pedig csak a kormány által szabott, kedvezményes tarifákon értékesíthetik az energiát.

A szakértők szerint jobban járnának a vállalkozók - és a lakosság is - abban az esetben, ha a kormány engedné érvényesülni a hazai tarifákban a piaci folyamatokat. Az elmúlt időszakban ugyanis mind az áram, mind a gáz esetében jelentős - az áram esetében például 20 százalék feletti - árcsökkenés következett be az EU-ban.

A lakosságnak, illetve az adófizetőknek lenne a legrosszabb üzlet, ha a kormány valamennyi energiaszolgáltatót nonprofit vállalkozássá alakítana és "társadalmasítaná" az energiaköltségeket - véli szakértőnk. Abban az esetben ugyanis az történne, hogy az adózók által - a vállalatok államosítására, vagy azok veszteségeinek a kompenzálására - az energiaszektorba befektetett pénz nulla hozamot hozna. Miközben az állam jelenleg hozzávetőleg hat százalék körüli kamatot fizet az államháztartás külső finanszírozóinak. Így az adófizetőknek évről- évre a kamatszinttel megegyező vesztesége keletkezne a nonprofittá tett energiaszektoron, ami fenntarthatatlan.

A szakemberek szerint ugyan a lakossági és a mikrovállalkozói kört kiszolgáló, energiakereskedelemmel foglalkozó cégek működése nonprofittá tehető, a vezetékeket üzemeltető úgynevezett hálózati társaságok esetében azonban ez nem törtéhet meg. Az ilyen vállalatok birtokában ugyanis mintegy 1300 milliárd forint eszközállomány - például cső, illetve áramvezeték - van. Ekkora értékű befektetés után pedig nem vonhatja el a kormányzat profitot, mert azzal egyebek mellett megszegné a nemzetközi befektetés-védelmi egyezményeket, így perek sokaságával és garantált elmarasztalással nézne szembe.

Dávid Ferenc, a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetségének a főtitkára elmondta: a hazai vállalkozók versenyképességének a javítása érdekében szükségesnek tartaná a cégek energiatarifáinak a csökkentését. Ezt azonban túlzottan drága lenne minden vállalkozóra kiterjeszteni. Ehelyett szelektíven kellene kompenzációt nyújtani aszerint, hogy az adott társaság mekkora foglalkoztató. Emellett az energiaár-támogatások odaítélésénél ösztönöznie kellene a kormányzatnak azt is, hogy az adott cég minél energiatakarékosabb technológiákat alkalmazzon. A főtitkár hozzátette: egyenlőre a kormányzat nem kérte ki a szervezetük véleményét a "vállalkozói rezsicsökkentéssel" kapcsolatban.

Emlékezetes: legutóbb Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kedden jelentette be, hogy a kormány szándékában áll a vállalati szektor energiaárainak a csökkentése. A miniszter azonban a tarifacsökkentések mikéntjéről nem beszélt. Így csak találgatni lehet, hogy a kabinet milyen vállalkozói körben, hogyan és mikortól csökkentene rezsit.