Lesz céges rezsivágás?

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:16
Újabb fenntarthatatlan rezsicsökkentés jön? FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A választások hevében a kormányzat a vállalkozóknak is energiaárcsökkentést ígért. A kérdés a hogyan, mert az uniós szabályok szerint a cégek áram- és a gázdíjait nem határozhatja meg  az állam. Szakértők szerint a lakosságnak, illetve az adófizetőknek túlzottan sokba kerülne az energia díjak "társadalmasítása". A szakmai érdekképviselet szerint nem minden vállalkozónak kellene ártámogatást kapnia.

Nem értelmezhető az a fideszes ígéret, amely szerint a jövőben a vállalkozói körben is csökkenti az energiaárakat a kormányzat. A 2009-ben elfogadott uniós szabályok szerint ugyanis az Európai Uniós (EU) tagországok kormányai csak a lakossági és a mikrovállalkozói körben avatkozhatnak be az árakba, a közepes és a nagyméretű cégek estében ezt nem tehetik meg - állítják iparági szakértők. A hazai kisvállalkozók zöme egyébként is a lakosságot is ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatóktól vételezi az áramot és a gázt, ezek a szolgáltatók pedig csak a kormány által szabott, kedvezményes tarifákon értékesíthetik az energiát.

A szakértők szerint jobban járnának a vállalkozók - és a lakosság is - abban az esetben, ha a kormány engedné érvényesülni a hazai tarifákban a piaci folyamatokat. Az elmúlt időszakban ugyanis mind az áram, mind a gáz esetében jelentős - az áram esetében például 20 százalék feletti - árcsökkenés következett be az EU-ban.

A lakosságnak, illetve az adófizetőknek lenne a legrosszabb üzlet, ha a kormány valamennyi energiaszolgáltatót nonprofit vállalkozássá alakítana és "társadalmasítaná" az energiaköltségeket - véli szakértőnk. Abban az esetben ugyanis az történne, hogy az adózók által - a vállalatok államosítására, vagy azok veszteségeinek a kompenzálására - az energiaszektorba befektetett pénz nulla hozamot hozna. Miközben az állam jelenleg hozzávetőleg hat százalék körüli kamatot fizet az államháztartás külső finanszírozóinak. Így az adófizetőknek évről- évre a kamatszinttel megegyező vesztesége keletkezne a nonprofittá tett energiaszektoron, ami fenntarthatatlan.

A szakemberek szerint ugyan a lakossági és a mikrovállalkozói kört kiszolgáló, energiakereskedelemmel foglalkozó cégek működése nonprofittá tehető, a vezetékeket üzemeltető úgynevezett hálózati társaságok esetében azonban ez nem törtéhet meg. Az ilyen vállalatok birtokában ugyanis mintegy 1300 milliárd forint eszközállomány - például cső, illetve áramvezeték - van. Ekkora értékű befektetés után pedig nem vonhatja el a kormányzat profitot, mert azzal egyebek mellett megszegné a nemzetközi befektetés-védelmi egyezményeket, így perek sokaságával és garantált elmarasztalással nézne szembe.

Dávid Ferenc, a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetségének a főtitkára elmondta: a hazai vállalkozók versenyképességének a javítása érdekében szükségesnek tartaná a cégek energiatarifáinak a csökkentését. Ezt azonban túlzottan drága lenne minden vállalkozóra kiterjeszteni. Ehelyett szelektíven kellene kompenzációt nyújtani aszerint, hogy az adott társaság mekkora foglalkoztató. Emellett az energiaár-támogatások odaítélésénél ösztönöznie kellene a kormányzatnak azt is, hogy az adott cég minél energiatakarékosabb technológiákat alkalmazzon. A főtitkár hozzátette: egyenlőre a kormányzat nem kérte ki a szervezetük véleményét a "vállalkozói rezsicsökkentéssel" kapcsolatban.

Emlékezetes: legutóbb Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kedden jelentette be, hogy a kormány szándékában áll a vállalati szektor energiaárainak a csökkentése. A miniszter azonban a tarifacsökkentések mikéntjéről nem beszélt. Így csak találgatni lehet, hogy a kabinet milyen vállalkozói körben, hogyan és mikortól csökkentene rezsit.

Szerző

Hamis vád a bajai videóügyben

Hamis vád miatt gyanúsítottként hallgatták ki tegnap a bajai videó egyik készítőjét. Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, megerősítve a Somogyi Hírlap online kiadásában megjelenteket, az MTI-nek elmondta, a főügyészség kaposvári regionális osztálya négyrendbeli hamis vád bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki K. Gusztáv Tibort (azaz Kőrös Gusztávot - a szerk.). Ez azt jelenti, hogy négy ember volt, akit a gyanúsított hamisan vádolt bűncselekmény elkövetésével - fejtette ki. A gyanúsított a bűnösségét és a bűncselekmény elkövetését tagadta.

Megírtuk: néhány hete április 17-re, azaz a választások utánra halasztották a bajai videó ügyében folyó nyomozás határidejét, de további részleteket nem árulnak el az ügyészségen. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság tavaly decemberben adta át az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészségnek, amely azóta nem adott hivatalos tájékoztatást a nyomozás állásáról.

Az újabb fejlemények ugyanakkor erősítik azokat a korábbi híreket, melyek szerint nem találta megalapozottnak a kamuvideó megrendelésére vonatkozó vádakat a nyomozóhatóság. Azaz vélhetően bebizonyosodott, hogy nem igaz Kőrös Gusztáv teóriája arról, hogy egy borsodi konferenciára rendelt volna oktatófilmet a legnagyobb ellenzéki párt sporttagozatának alelnöke. Kőrös volt ugyanis az, aki a videóbotrány kirobbanása utáni napon felszólításra kilépett a Demokratikus Koalícióból, hiszen kiderült: nemcsak részt vett a videó elkészítésében, de ő maga juttatta el azt az MSZP sporttagozatának alelnökéhez, akit később a felvétel megrendelőjeként jelölt meg.

A solti kisebbségi vezető tanúvallomásában, illetve több, ellentmondásokkal teli sajtónyilatkozatban is azt állította: a videót Király György egyfajta "oktatófilmként" kérte tőlük. Mindezzel kapcsolatban Király és Kőrös is rendőrségi hazugságvizsgálaton esett át, és noha a sporttagozat alelnöke informálisan úgy értesült, őt megerősítette a poligráfos teszt, a rendőrség máig sem hozta nyilvánosságra a vizsgálati eredményeket. Eközben ráadásul a hamisvideó botrányt megelőző, a választási csalás ügyében indult nyomozásról továbbra sincs információ.

Szerző

Öndiagnosztika: hátrány vagy előny?

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:12

A fiatalabb korosztálynak "nincs ideje" orvoshoz menni, a 36 és 55 év közöttiek ötöde soha nem megy szakemberhez, ha megbetegszik, az idősebbek túlnyomó része is csak akkor, ha a panaszok súlyosbodnak. Vannak, akik feleslegesnek tartják az orvosi konzultációt, többen az interneten néznek utána betegségüknek, és házi praktikákkal, természetes gyógymódokkal próbálkoznak. 

A Szinapszis Kft. legfrissebb, a WEBBeteg.hu internetes portál megbízásából készített kutatásából az is kiderül, hogy még akkor sem megyünk el orvoshoz, ha félünk a betegségek esetleges következményeitől. A megkérdezettek 36 százaléka egyszerűen úgy válaszolt, hogy nem szeret orvoshoz járni, a válaszadók 12 százaléka pedig egyenesen feleslegesnek tartja az orvosi konzultációt, mondván: úgyis tudják, az orvos milyen kezelést javasolna. Többen is azt válaszolták, hogy nem akarnak gyógyszereket szedni, inkább természetes módszerekhez, házi praktikákhoz folyamodnak. Az internet segítségével ma már mindenki otthon is utánanézhet a jelentkező tüneteknek, betegségnek és a gyógymódoknak, a világháló nyújtotta lehetőségek azonban félrevezetőek is lehetnek.

A kutatásban részt vevő személyek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy panaszainak szinte mindig utánanéz az interneten, ennél jóval többen, 49 százalék igaz csak ritkán, de néha mégis billentyűzetet ragad, hogy többet tudjon meg betegségéről, annak lehetséges gyógymódjairól.

A megkérdezettek 21 százaléka pedig soha nem használja az internetet öndiagnosztika céljából. A felmérés arra is rávilágít, hogy az internetes keresgélés leginkább a fiatalabb korosztály körében jellemző, azon belül is a nők azok, akik tudatosabban és gyakrabban használják a világhálót. Az utóbbi években az internetes böngészés mellett az okostelefonok és mobil alkalmazások is kiemelkedő szerepet kaptak az egészségügyi információszerzésben. A megkérdezettek 52 százalékának van okostelefonja: a fiatalkorúak, középkorúak fele hallott már olyan alkalmazásokról, amelyekkel akár otthon is ellenőrizheti tüneteit.

A Népszava megkeresésére Meskó Bertalan genetikus, orvosi jövőkutató, az internet valamint a digitális eszközök és a mai orvostudomány kapcsolatának nemzetközileg is elismert szakértője elmondta, hogy a mai orvostársadalom általános véleménye: a beteg lehetőség szerint "ne keresgéljen online".

Ez azonban ma már nem lehet megoldás, hiszen az internet a legegyszerűbb és leggyorsabb információs forrás, a beteg, ha kellőképpen motivált, mindenképpen utána fog nézni egészségügyi problémáinak. Keresgélni fog. Ugyanakkor fontos tisztázni: nem azzal lesz valaki "öngyógyító", ha az interneten tájékozódik, hanem azzal, ha az ott talált információval nem tud mit kezdeni, annak minőségét nem tudja megítélni - ezáltal téves diagnózist állít fel és rossz gyógymódot választ. Ez persze nem jelenti azt, hogy az internet csak félretájékoztat, és hogy az ott található információk egyáltalán nem relevánsak.

Tudni kell jól használni és szelektálni a megtalált információkat. A kutató szerint az orvosi, valamint egészségügyi információ online keresésének akkor vannak előnyei, "ha a páciens tud mit kezdeni a megtalált adatokkal, információval, orvosával partneri viszonyt ápol, akitől azt is meg tudja kérdezni, hogy mely weblapok számítanak hiteles, minőségi orvosi forrásnak. A beteget segíteni kell, hogy ne szemetet találjon".

Kérdés, hogy az orvosok tudnak-e ebben segítséget nyújtani. Meskó szerint az orvosok internethasználata ma még igencsak kezdetleges, a probléma leküzdéséhez pedig egyetlen út vezet: őket is fel kell készíteni, tanítani kell az internet és a digitális eszközök szakszerű használatát. Nem szabad azonban kettéválasztani az interneten kapott segítséget és az orvosi személyes viszonyt - figyelmeztet a kutató. "Az internet nem helyettesít semmit, de ha mindegyik fél ésszerűen és hatékonyan tudja használni, hatalmas segítség és kiegészítés lehet - időt, pénzt, energiát spórolva orvosnak és betegnek is - az egészségügy folyamataiban".