Elbaltázott cafeteria

Újabb kötelezettségszegési eljárást vitt el az Európai Bíróságig Brüsszel: ezúttal a Szép-kártyák új szabályozásáról dönthet Luxembourg. Az indoklás pontos szövege ugyan nem ismert, de a korábban emelt kifogások alapján sejthető, hogy a letelepedés, a szolgáltatások és a vállalkozás szabadságának betartását kéri számon az EU.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) az Erzsébet-utalvány és a Szép kártya miatt - derült ki az Európai Bíróság hírleveléből. Az eljárás már tavaly április óta folyamatban van, most jutott el az ügy az Európai Bíróságra. Úgy tűnik, Brüsszel ezzel az eljárással is megvárta a magyar parlamenti választások lefutását.

Szerdán három másik ügyben lépett új szakaszba az eljárás, ezekben indoklásos véleményt küldött az EB. A dinnyekartell kapcsán az uniós versenyjog maradéktalan alkalmazását kéri számon Brüsszel, ez az ügy tavaly októberben indult. Ennél is korábban, tavaly májusban kezdett egyeztetni az EB a jövedékiadó-törvényekről. Az Orbán-kabinetnek 60 napja van, hogy megváltoztassa az érintett jogszabályokat: jelezték azonban, hogy készek az Európai Bíróságon megvédeni az álláspontjukat.

A SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány ügye azonban már a bíróság előtt van. Ha Luxembourg az EB-nek ad igazat, azonnal meg kell szüntetni a jogsértést. Brüsszel már tavaly júniusban jelezte, hogy bíróság elé viszi az ügyet. A béren kívüli juttatások 2012-ben bevezetett rendszere az EB szerint sérti a letelepedés, a vállalkozás és a szolgáltatások szabadságának uniós alapelvét.

Az új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő étkezési utalványok kibocsátásának piacán, továbbá megnehezítette új szereplők piacra lépését és lehetetlenné tette a szabad szolgáltatásnyújtást - indokolta a lépést még tavaly júniusban Brüsszel. Az EB szerint a bevezetett korlátozásokat nem indokolhatja, hogy ez az új monopólium szociális kiadásokra fordítja bevételeit.

Az ügyben 2012 áprilisában bekérették a francia külügyminisztériumba a párizsi magyar nagykövetet. Párizs tiltakozott amiatt, hogy szerinte Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat, és bünteti a francia vállalatokat. A korábban piacon lévő cégek forgalma mintegy felére esett vissza az új szabályozás miatt, arányuk folyamatosan csökken, lévén, hogy csak a kormány által preferált cafeteria keretében kedvezményes adózással adni.

Gyakori viták Brüsszellel

A kötelességszegés azt jelenti, hogy valamely tagállam hatósága nem vagy nem megfelelően teljesíti az európai uniós jogszabályokból fakadó kötelességeit. Ez esetben az Európai Bizottság (EB) eljárást indít, amelynek első szakasza a "bírósági eljárást megelőző eljárás". Ez a procedúra lehetőséget nyújt a tagállamnak arra, hogy nemzeti jogát önként az európai uniós jog követelményeihez igazítsa.

Ezután a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld a tagállam számára, amelyben megszabja, hogy az adott kormánynak meddig kell módosítania a szabályozást. Ha ez nem történik meg, az Európai Bíróság dönt a kérdésről. A tavalyi adatokat még nem összesítette az EB, 2012-ben 42 eljárás folyt ellenünk, ezzel 13. voltunk az EU-ban. Az egyik legsúlyosabb ügy a jegybank függetlenségének megsértése volt: ebben a kormány végül meghátrált. De indult kötelezettségszegési eljárás a bírók korai nyugdíjazása miatt is.