Heisler: elmentünk a falig

"Tiszta a lelkiismeretünk", a Mazsihisz elment a lehetőségek határáig, és nem rajta múlt, hogy sikertelenül próbált az Orbán-kormány partnere lenni - mondta Heisler András. A Mazsihisz elnöke - a visszamondott állami támogatások "pótlására" hirdetett adománygyűjtő akció bejelentésén - arról is beszélt, a Szabadság térre tervezett, szervezetük által ellenzett emlékművel szembeni civil ellenállás is jelzi a probléma komolyságát. A téren tüntetők egyébként tegnap ismét - immár nyolcadszorra - elbontották a kordonokat.

A kormánnyal folytatott egyeztetések során a Mazsihisz elment a lehetőségek határáig, sőt, túl is ment azon - fogalmazott Heisler András. A Mazsihisz elnöke ezt tegnap a Népszava azon kérdésére válaszolta, hogy miben bízott a szervezet a folyamatosan kettős beszédet folytató Orbán-kormánnyal való tárgyalásokon.

Sikertelenül próbáltak a kormány partnere lenni, de "tiszta a lelkiismeretünk" - tette hozzá Heisler azon a rendezvényen, melyen a holokauszt emlékév alkalmából az állam Civil Alap pályázatán elnyert támogatásokat visszautasító 35 szervezet és személy "szövetsége", a Memento70 bejelentette adománygyűjtő akcióját. Ennek célja, hogy magánadakozásból teremtsék elő a nyertes programok anyagi hátterét. A szövetség honlapján fel is sorolja azt az 51 programot, amelyre pénz gyűjtenek, a cél összesen 210,85 millió forint. Heisler felhívta a figyelmet: az akció "nem alkupozíciót nyitott", mert a kormány emlékezetpolitikája elleni tiltakozásul visszautasított összegekkel kapcsolatos döntés végleges.

A Mazsihisz-elnök arról is beszélt, hogy a kormány részéről szembenézésről, felelősségvállalásról beszélnek, ami fontos, "de az is fontos, hogy a tettek szinkronban legyenek ezekkel a deklarációkkal". Megírtuk, a magyarországi holokauszt emléknapján, szerdán Orbán Viktor levelet írt a Mazsihisznek, ám a kormányfő szóba sem hozta az emlékművet, sem az ellene folytatott polgári engedetlenségi akciót. Biztosította viszont a Mazsihiszt arról, hogy "a magyar zsidóság fájdalma minden magyar ember fájdalma".

Levelét a "magyarországi zsidó közösség iránti nagyrabecsülése" megemlítésével zárta - ám sokak szerint az elmúlt hetek eseményei cáfolják szavait. Azzal ugyanis, hogy a választás után mindössze két nappal a munkások hozzáláttak a Szabadság térre tervezett '44-es német megszállási emlékmű alapozásához, az Orbán-kormány becsapta a Mazsihiszt. Az aggályainak hangot adó szervezetnek küldött válaszában februárban a kormányfő még azt ígérte, húsvét után tárgyalnak a kérdésről, ám a egyeztetést be sem várva kezdtek bele a munkába.

Az emiatt múlt héten kedden indult kordonbontó polgári engedetlenségi mozgalomról szólva egyébként Heisler megjegyezte: ez a civil akció, és az ellenállás, amely szélesebb társadalmi rétegekben is jelentkezett, azt mutatja, hogy "valami probléma van azzal a szoborral." A kordont tegnap este ismét elbontották a demonstrálók a téren - immár nyolcadszor. A bontás előtt beszédet mondott Mécs Imre, akit szerdán gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség - ez ellen a demokratikus ellenzéki pártok mellett a MEASZ is tiltakozott. Az egykori '56-os halálraítéltet "falfirka elhelyezésével elkövetett" rongálással és emiatt 2800 forint károkozással gyanúsítják, amiért festékszóróval üzent a kordont borító molinón. A rendszerváltás után húsz évig parlamenti képviselő Mécs vallomása szerint csak a véleménnyilvánítás szabadságával élt, amikor a molinóra azt fújta: "1848-1867-1956-1989 Vissza a demokráciát!" (Mécset egyébként nem rabosították, de az összesen 13, hasonló okból eljárás alá vont tüntető közül többekkel ezt megtették, míg mások - például Mécs felesége, Magyar Fruzsina dramaturg - ezt a megalázó procedúrát megtagadták.)

Az emlékmű terveinek átdolgozására a minap tett már konkrét javaslatot Hermann Róbert a Magyar Nemzetben - írása volt talán az első, az emlékművet ért jobboldali kritika. Hermann - aki Orbán Viktor székesfehérvári gimnáziumi padtársa volt, azóta pedig az 1848-49-es időszak legelismertebb hazai történésze - nemcsak kommunikációs hibákat rótt fel a kormánynak, de kjelentette: jogosak azok a bírálatok, melyek azt vetették fel, hogy az emlékmű "jelen formájában azt a látszatot kelti, mintha az 1944-ben katonailag megszállt Magyarország egésze csak áldozata lett volna a német haderőnek, és mintha mindenért, ami ezután történt a magyarországi zsidó honfitársainkkal (...) egyedül a Wehrmacht és a nyomában megjelenő német hatóságok viselnék a felelősséget."

Menetelés a nácik leszármazottaival

Évről-évre sajátos módon emlékeznek a holokauszt áldozataira az egykori náci háborús bűnösök leszármazottai: a Menetelés az életért programban jövő hét kedd és vasárnap között bejárják az 1944-es halálutakat Magyarországon is. Április 24-én például a Komáromi Csillag Erődöt érintik, ahová 1944 tavaszán az észak-komáromi zsidó lakosságot zárták a deportálásuk előtt. Április 26-án pedig Budapesten az egykori óbudai téglagyárat, ahonnan a halálmeneteben az osztrák határ felé hajtották a zsidókat. A kezdeményezés a '90-es évek elején indult Németországban, az emlékező menetek ma már érintik Lengyelország, Litvánia, Ukrajna, és Lettország mellett Magyarországot is.

Az egykori háborús bűnösök leszármazottainak évtizedekig tartott, míg feldolgozták a múltat. Néhány éve Hitler gyermekei címmel készült egy izraeli dokumentumfilm, amelyben megszólalt például Niklas Frank, aki Hans Frank, a megszállt lengyel területek főkormányzójának fia, egyben Hitler keresztfia. Nikolas ma Németországot járva előadásokat tart, elítélve apja tetteit és a náci rendszert. Rainer Höss, az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Rudolf Hössnek az unokája pedig ma megölné a nagyapját, ha találkozna vele. Hermann Göring birodalmi marsall leszármazottja, Bettina Göring és fivére sterilizáltatta magát. "Elhatároztuk, hogy a Göringek családját ezzel felszámoljuk" - vallott erről a filmben.

Bűn, felelősség, emlékezés

A magyarországi holokauszt hetven év távlatából címmel tartanak nemzetközi konferenciát április 24-én Budapesten, az MTA épületében. Nyitóbeszédet mond Pálinkás József MTA-elnök, Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója és Heisler András Mazsihisz-elnök. A konferencián többek között Romsics Ignác történész A numerus clausustól a holokausztig címmel tart előadást, Karsai László történész az 1941-44 közötti magyar sajtó tükrében vizsgálja a holokausztról szóló tudósításokat, információkat, míg Ungváry Krisztián történész a Zsidómentő? címmel Horthy Miklós sajátos szerepéről értekezik.

Az emlékműre szánt 269 millió forint elég lenne:

- Még 269 egyéni képviselőjelölt állami kampánypénzére a választáson
- Az új parlament minden képviselőjének fejenként kettő új laptopra
- Az Országos Mentőszolgálatnak 49 új mentőautó megvásárlására
- Négyszáz pedagógus éves átlagos nettó jövedelmére
- A fideszes Papcsák Ferenc 19 havi átlagjövedelmére
- A Kerényi-féle Magyar Krónia idei működésére, kiadására