Bezárják a volt nukleáris bázist

Publikálás dátuma
2014.04.26. 07:30
Nyáron szombatonként tart nyitva a ma múzeumként működő egykori föld alatti bázis FORRÁS: ATOMMUZEUM.CZ HONLAPJA
Vajon újra kelet felé terjeszkedik-e az orosz hadsereg, kérdezhetjük az ukrajnai válság kapcsán? A szovjet katonaság kelet-európai tevékenységét a rendszerváltás előtt is hétpecsétes titokként kezelték. A csehországi Brdy katonai bázis a csehszlovák történelem egy ma sem teljesen feldolgozott fejezete. A hadgyakorlatok tartására alkalmas terület végérvényes bezárását a napokban jelentették be: természetvédelmi övezetté nyilvánítják. A szovjetek egykor atomfegyvereket is tartottak itt, igaz, ezt sosem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani. 

Ukrajna visszasírja atomfegyvereit. Kijev úgy véli, Moszkva sem packázna vele, ha az országban maradtak volna a tömegpusztító fegyverek. Az ország az 1994-es Budapesti Memorandumban mondott le atomfegyvereiről, melyeket 1996-ban szállították el területéről. Közép-Európából már korábban, közvetlenül a rendszerváltás után kivonták a szovjetek a nukleáris tölteteket.

Brdyt még ma, 24 évvel a rendszerváltást követően is a volt Csehszlovákia legrejtélyesebb helyei között tartják számon. Drótkerítések, bunkerek maradványai utalnak arra, hogy itt egykor titkos tevékenység folyhatott. 2013-ban nukleáris múzeumot is nyitottak a Javor 51 nevű egykori atombázis helyén, amelyet 1965-ban hoztak létre légvédelmi táborként. A bázis annyira titkos volt, hogy 25 éves fennállása során egyetlen csehszlovák állampolgár sem kereshette fel. 1985-ben, a Barátság nevű hadgyakorlat idején is legfeljebb csak megközelíthették.

"Mindaz, ami itt látható, álcázásként szolgált. Miután a bunker elkészült, fákat ültettek a tetejére, hogy semmit se láthassanak a kémlelő szemek. Azok a fémdetektorok, amelyek úton-útfélen felbukkannak, a bunker szellőztetését biztosították. Még mindig látható a dízelaggregátor, amely akkor lépett működésbe, ha áramkimaradás miatt nem tudták villamos energiával ellátni a bázist" - magyarázta a cseh rádiónak Václav Vítovec, a cseh Vasfüggöny Alapítvány elnöke, aki jól ismeri a környéket, hiszen alapítványa a hadügyminisztériummal együtt működteti a bunkernél létesült múzeumot.

Teljesen biztos abban, hogy a bázison a szovjetek nukleáris fegyvereket rejtegettek. "Bizonyára még sokáig vita folyik erről a kérdésről. Közvetett bizonyítékaink azért vannak. Találtunk ugyanis olyan speciális tömítéseket, szerszámokat, amelyek nukleáris létesítmények jelenlétére utalhatnak" - mondta. Úgy véli, a Misov melletti raktárban körülbelül 85-131 robbanófejet tarthattak. Nem kizárt azonban, hogy nukleáris töltetű gránátok és repülőgépek számára gyártott atombombák is voltak itt.

Vitovec nemcsak megfigyelései, hanem az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy 1979-es vaktérképe alapján jutott erre a következtetésre. Ezen három atomfegyverraktárat tüntettek fel Lengyelországban, kettőt az NDK-ban, hármat Bulgáriában, hármat Csehszlovákiában, kettőt pedig Magyarországon. (A szovjet légierő magyarországi tevékenységét kutató Vándor Károly a Légierő társbérletben című 2009-ben megjelent könyvében szintén a CIA térképére hivatkozik, amely szerint a szovjetek Kunmadarason és Kiskunlacházán tartották fenn állandó raktáraikat, Sármelléken, Tökölön és Debrecenben pedig ideiglenesen tudtak atomtölteteket tárolni.

A rendszerváltás előtt magyar és szovjet részről is tagadták, hogy Magyarországon szovjet atomtöltetek lettek volna. Az első közvetlen utalás 1990 márciusában történt erre, amikor Mihail Mojszejev szovjet vezérkari főnök bejelentette: a Szovjetunió kivonta az összes Magyarországra és Csehszlovákiába telepített atomfegyverét.) Egy 1991-es tudományos kutatás arról számolt be, hogy körülbelül háromezer atomtöltetet tarthattak az egykori keleti blokk országainak területén.

Történészek is kész tényként kezelik, hogy Csehszlovákiában a szovjetek tároltak atomfegyvereket. Igaz, közvetlen forrásra nem tudnak hagyatkozni, hiszen írásos bizonyíték nincs. A szovjet és a csehszlovák hadsereg stratégiai terveiből azonban egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a szovjetek legalább húsz évig tároltak nukleáris fegyvereket csehszlovák területen.

A nukleáris fegyverek tárolása szoros összefüggésben állhat a Varsói Szerződés csapatainak 1968 augusztusában történt bevonulásával. A szovjetek a 68-as eseményekből kiindulva nem akarták tömegpusztító fegyvereiket a csehszlovák fegyveres erőkre bízni. A Prágai Tavaszig azonban egészen más volt a helyzet. "A csehszlovák néphadsereg volt az egyedüli, amely számára konkrét háborús célokat fogalmaztak meg a szovjetek. R-11es, illetve R-17-es kis hatótávolságú ballisztikus rakétákkal is rendelkezett. Fejtörést okozott Moszkva számára, amennyiben a csehszlovák hadsereget nukleáris fegyverrel látja el, miként tudja biztosítani, hogy nem veszíti el az azok feletti ellenőrzést. A Varsói Szerződés csapatainak bevonulása után azonban megszűntek ezek a gondok, hiszen a szovjet csapatok közvetlen bázisokat hoztak létre" - mondta el Petr Lunák, a prágai Károly Egyetem történésze a cseh rádiónak.

A hatvanas évek elején azt a stratégiai célt fogalmazták meg a csehszlovák hadsereg számára, hogy egy esetleges atomháború kitörése esetén minél hamarabb jusson el Franciaország keleti részéig. 1965-ben egy titkos csehszlovák-szovjet szerződés szentesítette ezeket a terveket. 1967-ig három nukleáris raktárat akartak létesíteni Csehszlovákia területén. Prokop Tomek, a Hadtörténeti Intézet munkatársa szerint annyira titkos szerződésről volt szó, legfeljebb tucatnyi személy tudhatott róla.

Ennek alapján csak sejteni lehet, hogy a szovjet nukleáris töltetek már a Prágai Tavasz előtt Csehszlovákiába kerültek. Mindez megdönti azt az összeesküvés elméletet, amely népszerű volt a Prágai Tavasz leverése után. Eszerint elsősorban azért vonultak be a Varsói Szerződés csapatai az országba, hogy atomfegyvereket vihessenek be a prágai hatóságok tudta nélkül. A Javor 51 nem csak egyszerű bázis volt, lakások, üzletek, sportpályák sorjáztak itt. Az területen állomásozó szovjet csapatok a központi parancsnokságtól is viszonylag függetlenül mozoghattak.

A bázis bezárása a csehszlovák történelem egy zavaros időszakának végére tesz pontot. Sok kérdésre azonban alighanem sohasem kaphatunk választ.

Három objektum a föld alatt
Csehszlovákiában, cseh területen három föld alatti katonai objektumot hoztak létre, Misova (ez a Brdy katonai bázis), Bele mellett, valamint a Teplicéhez közeli Bíliniben. Az utóbbi kettőt eladta a prágai védelmi minisztérium, az elsőt viszont részben megtartotta. A tárca ma sem tudja, hogy a misovai melletti föld alatti bázison őriztek-e nukleáris létesítményeket.
A minisztérium honlapján Vladimír Lukovsky szóvivő azt írja, ők sem rendelkeznek semmiféle erre vonatkozó dokumentációval. Csupán annyit tudnak, hogy a szovjetek 1990. július 4-én hagyták el a bázist. Ezt követően sokáig gazdátlan maradt. Csehszlovákia széthullása után is csak két ízben vették igénybe. A Javor 51 múzeum egyébként Csehszlovákia nyugati részén, Plzentől légvonalban körülbelül 25 kilométerre található.
Ha valaki óhatatlan vágyat érez arra, hogy megismerje a történelem egy kis szeletét, mivel a múzeum katonai objektumon található, előzetes regisztrációra van szükség az intézmény honlapján. Csak a nyári hónapokban tart nyitva, túlnyomórészt szombaton 11 és 15 óra között, de ha sokan regisztrálják magukat, vasárnap is kinyitnak. Egy csoportban legfeljebb 25 fő lehet.

Egyre éleződik a kijevi válság

Publikálás dátuma
2014.04.26. 07:29
Rendőr fi gyeli a Harkov megyei hivatal ablakán át az ukrán- és oroszbarát tüntetőket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFM
Újabb szankciók bevezetését fontolgatja a Nyugat Oroszországgal szemben az ukrán válság elmélyítése miatt. Moszkva hatalmas erőket csoportosít át az ukrán határtérségbe, míg Kijev terrorellenes bevetését folytatja. A genfi megállapodás gyakorlatilag kudarcba fulladt.

Arszenyij Jacenyuk kijelentette, Ukrajna végrehajtja a genfi megállapodást, de szembeszáll az orosz agresszióval, amely szerinte egész Európát fenyegeti. “A világ még nem felejtette el a második világháborút, Oroszország viszont már a harmadikat akarja elindítani” - mondta az ukrán kormányfő.

Az április 17-ei, az ukrán válság békés lezárását célzó genfi megállapodás látható kudarca kapcsán a felek továbbra is egymásra mutogatnak. Samantha Power, amerikai ENSZ-követ jelezte, egyetlen orosz tisztségviselő sem állt ki nyilvánosan Ukrajnában, s szólította a szeparatistákat az egyezmény betartására, és fegyverletételre. Angela Merkel is hasonló hangnemet ütött meg Vlagyimir Putyinnal való telefonbeszélgetése során. A német kancellár jelezte az orosz elnöknek, azt várja Moszkvától, hogy világosan hagyja jóvá a genfi megállapodást, s annak szellemében cselekedjen. Mindkét vezető sürgette az orosz gázszállítással kapcsolatos háromoldalú (Ukrajna, Oroszország, Európai Unió) megbeszéléseket.

Újabb szankciók bevezetését fontolgatják nyugati vezetők. Mint a francia elnöki hivatal közölte, Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, illetve David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő felvetette újabb büntetőintézkedések lehetőségét Oroszországgal szemben. Emlékeztettek, "az ukrajnai demokratikus folyamatnak rendben kell haladnia", ezért lényegesnek tartják a május 25-re tervezett elnökválasztás megtartását.

Előzetes vizsgálatot indít a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a 2013. november 21. és 2014. február 22. között, vagyis a kijevi tüntetések kirobbanása és Viktor Janukovics elnök elmozdítása közötti időben, Ukrajnában történtek feltárására, tudatta a testület. A hágai törvényszékhez két hete fordult az új kijevi vezetés ez irányú kérésével.

Ukrajna bejelentette, folytatódik, s második szakaszába lép a terrorellenes hadművelet Kelet-Ukrajnában. A védelmi miniszter szavai szerint döntés született róla, az ukrán erők a Donyeck megyei Szlovjanszk városát bekerítik, hogy a hivatalokat elfoglaló szeparatisták kívülről ne jussanak utánpótláshoz. Mint fogalmaztak, a “terroristákat” úgy semlegesítik, hogy a lakosságnak ne essék bántódása. Mint a tsn.ua ukrán hírportál a helyszínről beszámolt, az iskolák, óvodák, boltok bezártak, a bankok és hivatalok nem nyitottak ki. A lakosoknak azt javasolták, ne hagyják el otthonaikat.

Az NBC amerikai televízió stábja azután hagyta el a várost, hogy ismeretlen fegyveresek megfenyegették őket: "a saját biztonságuk érdekében, jobb, ha távoznak". Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyeck megyében megfigyelői szolgálatot teljesítő küldöttség hét tagját, illetve öt ukrán katonát éppen Szlovjanszkban ejtettek foglyul oroszbarát szakadárok, közölte Kijev, miután megszakadt a kapcsolat a misszióval.

Két robbanás is történt tegnap Kelet-Ukrajnában. A dél-ukrajnai Odessza közelében az ukrán hadsereg őrhelyén gránát csapódott be. A helyszínen tartózkodó hét személy, köztük egy rendőr, megsérült, őket kórházba szállították. Kijev vizsgálatot indított az ügyben. A kramatorszki katonai repülőtérnél egy Mi-8-as típusú helikopter robbant fel. Sűrű füst gomolygott a város felett. A légi támaszpont parancsnoka megsérült, halálos áldozatokról nem érkezett hír. Dmitrij Timcsuk, ukrán biztonsági szakértő az Unian hírügynökségnek azt állította, mesterlövész lőtte ki a helikopter üzemanyag-tartályát, ez okozta a detonációt.

Az ukrán határ mentén csütörtökön megkezdett hadgyakorlat kapcsán komoly haderőt: mintegy kétszáz harckocsit, tüzérséget és gyalogságot csoportosított át Oroszország a térségbe. Mihajlo Koval ukrán védelmi miniszter közölte, a hadgyakorlat során az orosz erők egy kilométerre megközelítették, de nem sértették meg az országhatárt. Az ukrajnai ENSZ-nagykövet jelezte, a határra Moszkva Grad típusú rakéta-sorozatvetőket is telepített, ezen veszélyes fegyvereket vetették be Csecsenföldön is.

Jurij Szerhejev kijelentette, Oroszország, ahogy a Krím-félsziget, Abházia és Dél-Oszétia esetében is, egy kis létszámú oroszbarát, szakadár csoport támogatásával kívánja törvényes látszatát kelteni egy esetleges Ukrajna elleni katonai agressziónak.

Szerző

Egyre éleződik a kijevi válság

Publikálás dátuma
2014.04.26. 07:29
Rendőr fi gyeli a Harkov megyei hivatal ablakán át az ukrán- és oroszbarát tüntetőket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFM
Újabb szankciók bevezetését fontolgatja a Nyugat Oroszországgal szemben az ukrán válság elmélyítése miatt. Moszkva hatalmas erőket csoportosít át az ukrán határtérségbe, míg Kijev terrorellenes bevetését folytatja. A genfi megállapodás gyakorlatilag kudarcba fulladt.

Arszenyij Jacenyuk kijelentette, Ukrajna végrehajtja a genfi megállapodást, de szembeszáll az orosz agresszióval, amely szerinte egész Európát fenyegeti. “A világ még nem felejtette el a második világháborút, Oroszország viszont már a harmadikat akarja elindítani” - mondta az ukrán kormányfő.

Az április 17-ei, az ukrán válság békés lezárását célzó genfi megállapodás látható kudarca kapcsán a felek továbbra is egymásra mutogatnak. Samantha Power, amerikai ENSZ-követ jelezte, egyetlen orosz tisztségviselő sem állt ki nyilvánosan Ukrajnában, s szólította a szeparatistákat az egyezmény betartására, és fegyverletételre. Angela Merkel is hasonló hangnemet ütött meg Vlagyimir Putyinnal való telefonbeszélgetése során. A német kancellár jelezte az orosz elnöknek, azt várja Moszkvától, hogy világosan hagyja jóvá a genfi megállapodást, s annak szellemében cselekedjen. Mindkét vezető sürgette az orosz gázszállítással kapcsolatos háromoldalú (Ukrajna, Oroszország, Európai Unió) megbeszéléseket.

Újabb szankciók bevezetését fontolgatják nyugati vezetők. Mint a francia elnöki hivatal közölte, Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, illetve David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő felvetette újabb büntetőintézkedések lehetőségét Oroszországgal szemben. Emlékeztettek, "az ukrajnai demokratikus folyamatnak rendben kell haladnia", ezért lényegesnek tartják a május 25-re tervezett elnökválasztás megtartását.

Előzetes vizsgálatot indít a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a 2013. november 21. és 2014. február 22. között, vagyis a kijevi tüntetések kirobbanása és Viktor Janukovics elnök elmozdítása közötti időben, Ukrajnában történtek feltárására, tudatta a testület. A hágai törvényszékhez két hete fordult az új kijevi vezetés ez irányú kérésével.

Ukrajna bejelentette, folytatódik, s második szakaszába lép a terrorellenes hadművelet Kelet-Ukrajnában. A védelmi miniszter szavai szerint döntés született róla, az ukrán erők a Donyeck megyei Szlovjanszk városát bekerítik, hogy a hivatalokat elfoglaló szeparatisták kívülről ne jussanak utánpótláshoz. Mint fogalmaztak, a “terroristákat” úgy semlegesítik, hogy a lakosságnak ne essék bántódása. Mint a tsn.ua ukrán hírportál a helyszínről beszámolt, az iskolák, óvodák, boltok bezártak, a bankok és hivatalok nem nyitottak ki. A lakosoknak azt javasolták, ne hagyják el otthonaikat.

Az NBC amerikai televízió stábja azután hagyta el a várost, hogy ismeretlen fegyveresek megfenyegették őket: "a saját biztonságuk érdekében, jobb, ha távoznak". Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyeck megyében megfigyelői szolgálatot teljesítő küldöttség hét tagját, illetve öt ukrán katonát éppen Szlovjanszkban ejtettek foglyul oroszbarát szakadárok, közölte Kijev, miután megszakadt a kapcsolat a misszióval.

Két robbanás is történt tegnap Kelet-Ukrajnában. A dél-ukrajnai Odessza közelében az ukrán hadsereg őrhelyén gránát csapódott be. A helyszínen tartózkodó hét személy, köztük egy rendőr, megsérült, őket kórházba szállították. Kijev vizsgálatot indított az ügyben. A kramatorszki katonai repülőtérnél egy Mi-8-as típusú helikopter robbant fel. Sűrű füst gomolygott a város felett. A légi támaszpont parancsnoka megsérült, halálos áldozatokról nem érkezett hír. Dmitrij Timcsuk, ukrán biztonsági szakértő az Unian hírügynökségnek azt állította, mesterlövész lőtte ki a helikopter üzemanyag-tartályát, ez okozta a detonációt.

Az ukrán határ mentén csütörtökön megkezdett hadgyakorlat kapcsán komoly haderőt: mintegy kétszáz harckocsit, tüzérséget és gyalogságot csoportosított át Oroszország a térségbe. Mihajlo Koval ukrán védelmi miniszter közölte, a hadgyakorlat során az orosz erők egy kilométerre megközelítették, de nem sértették meg az országhatárt. Az ukrajnai ENSZ-nagykövet jelezte, a határra Moszkva Grad típusú rakéta-sorozatvetőket is telepített, ezen veszélyes fegyvereket vetették be Csecsenföldön is.

Jurij Szerhejev kijelentette, Oroszország, ahogy a Krím-félsziget, Abházia és Dél-Oszétia esetében is, egy kis létszámú oroszbarát, szakadár csoport támogatásával kívánja törvényes látszatát kelteni egy esetleges Ukrajna elleni katonai agressziónak.

Szerző