Bezárják a volt nukleáris bázist

Vajon újra kelet felé terjeszkedik-e az orosz hadsereg, kérdezhetjük az ukrajnai válság kapcsán? A szovjet katonaság kelet-európai tevékenységét a rendszerváltás előtt is hétpecsétes titokként kezelték. A csehországi Brdy katonai bázis a csehszlovák történelem egy ma sem teljesen feldolgozott fejezete. A hadgyakorlatok tartására alkalmas terület végérvényes bezárását a napokban jelentették be: természetvédelmi övezetté nyilvánítják. A szovjetek egykor atomfegyvereket is tartottak itt, igaz, ezt sosem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani.

Ukrajna visszasírja atomfegyvereit. Kijev úgy véli, Moszkva sem packázna vele, ha az országban maradtak volna a tömegpusztító fegyverek. Az ország az 1994-es Budapesti Memorandumban mondott le atomfegyvereiről, melyeket 1996-ban szállították el területéről. Közép-Európából már korábban, közvetlenül a rendszerváltás után kivonták a szovjetek a nukleáris tölteteket.

Brdyt még ma, 24 évvel a rendszerváltást követően is a volt Csehszlovákia legrejtélyesebb helyei között tartják számon. Drótkerítések, bunkerek maradványai utalnak arra, hogy itt egykor titkos tevékenység folyhatott. 2013-ban nukleáris múzeumot is nyitottak a Javor 51 nevű egykori atombázis helyén, amelyet 1965-ban hoztak létre légvédelmi táborként. A bázis annyira titkos volt, hogy 25 éves fennállása során egyetlen csehszlovák állampolgár sem kereshette fel. 1985-ben, a Barátság nevű hadgyakorlat idején is legfeljebb csak megközelíthették.

"Mindaz, ami itt látható, álcázásként szolgált. Miután a bunker elkészült, fákat ültettek a tetejére, hogy semmit se láthassanak a kémlelő szemek. Azok a fémdetektorok, amelyek úton-útfélen felbukkannak, a bunker szellőztetését biztosították. Még mindig látható a dízelaggregátor, amely akkor lépett működésbe, ha áramkimaradás miatt nem tudták villamos energiával ellátni a bázist" - magyarázta a cseh rádiónak Václav Vítovec, a cseh Vasfüggöny Alapítvány elnöke, aki jól ismeri a környéket, hiszen alapítványa a hadügyminisztériummal együtt működteti a bunkernél létesült múzeumot.

Teljesen biztos abban, hogy a bázison a szovjetek nukleáris fegyvereket rejtegettek. "Bizonyára még sokáig vita folyik erről a kérdésről. Közvetett bizonyítékaink azért vannak. Találtunk ugyanis olyan speciális tömítéseket, szerszámokat, amelyek nukleáris létesítmények jelenlétére utalhatnak" - mondta. Úgy véli, a Misov melletti raktárban körülbelül 85-131 robbanófejet tarthattak. Nem kizárt azonban, hogy nukleáris töltetű gránátok és repülőgépek számára gyártott atombombák is voltak itt.

Vitovec nemcsak megfigyelései, hanem az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy 1979-es vaktérképe alapján jutott erre a következtetésre. Ezen három atomfegyverraktárat tüntettek fel Lengyelországban, kettőt az NDK-ban, hármat Bulgáriában, hármat Csehszlovákiában, kettőt pedig Magyarországon. (A szovjet légierő magyarországi tevékenységét kutató Vándor Károly a Légierő társbérletben című 2009-ben megjelent könyvében szintén a CIA térképére hivatkozik, amely szerint a szovjetek Kunmadarason és Kiskunlacházán tartották fenn állandó raktáraikat, Sármelléken, Tökölön és Debrecenben pedig ideiglenesen tudtak atomtölteteket tárolni.

A rendszerváltás előtt magyar és szovjet részről is tagadták, hogy Magyarországon szovjet atomtöltetek lettek volna. Az első közvetlen utalás 1990 márciusában történt erre, amikor Mihail Mojszejev szovjet vezérkari főnök bejelentette: a Szovjetunió kivonta az összes Magyarországra és Csehszlovákiába telepített atomfegyverét.) Egy 1991-es tudományos kutatás arról számolt be, hogy körülbelül háromezer atomtöltetet tarthattak az egykori keleti blokk országainak területén.

Történészek is kész tényként kezelik, hogy Csehszlovákiában a szovjetek tároltak atomfegyvereket. Igaz, közvetlen forrásra nem tudnak hagyatkozni, hiszen írásos bizonyíték nincs. A szovjet és a csehszlovák hadsereg stratégiai terveiből azonban egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a szovjetek legalább húsz évig tároltak nukleáris fegyvereket csehszlovák területen.

A nukleáris fegyverek tárolása szoros összefüggésben állhat a Varsói Szerződés csapatainak 1968 augusztusában történt bevonulásával. A szovjetek a 68-as eseményekből kiindulva nem akarták tömegpusztító fegyvereiket a csehszlovák fegyveres erőkre bízni. A Prágai Tavaszig azonban egészen más volt a helyzet. "A csehszlovák néphadsereg volt az egyedüli, amely számára konkrét háborús célokat fogalmaztak meg a szovjetek. R-11es, illetve R-17-es kis hatótávolságú ballisztikus rakétákkal is rendelkezett. Fejtörést okozott Moszkva számára, amennyiben a csehszlovák hadsereget nukleáris fegyverrel látja el, miként tudja biztosítani, hogy nem veszíti el az azok feletti ellenőrzést. A Varsói Szerződés csapatainak bevonulása után azonban megszűntek ezek a gondok, hiszen a szovjet csapatok közvetlen bázisokat hoztak létre" - mondta el Petr Lunák, a prágai Károly Egyetem történésze a cseh rádiónak.

A hatvanas évek elején azt a stratégiai célt fogalmazták meg a csehszlovák hadsereg számára, hogy egy esetleges atomháború kitörése esetén minél hamarabb jusson el Franciaország keleti részéig. 1965-ben egy titkos csehszlovák-szovjet szerződés szentesítette ezeket a terveket. 1967-ig három nukleáris raktárat akartak létesíteni Csehszlovákia területén. Prokop Tomek, a Hadtörténeti Intézet munkatársa szerint annyira titkos szerződésről volt szó, legfeljebb tucatnyi személy tudhatott róla.

Ennek alapján csak sejteni lehet, hogy a szovjet nukleáris töltetek már a Prágai Tavasz előtt Csehszlovákiába kerültek. Mindez megdönti azt az összeesküvés elméletet, amely népszerű volt a Prágai Tavasz leverése után. Eszerint elsősorban azért vonultak be a Varsói Szerződés csapatai az országba, hogy atomfegyvereket vihessenek be a prágai hatóságok tudta nélkül. A Javor 51 nem csak egyszerű bázis volt, lakások, üzletek, sportpályák sorjáztak itt. Az területen állomásozó szovjet csapatok a központi parancsnokságtól is viszonylag függetlenül mozoghattak.

A bázis bezárása a csehszlovák történelem egy zavaros időszakának végére tesz pontot. Sok kérdésre azonban alighanem sohasem kaphatunk választ.

Három objektum a föld alatt

Csehszlovákiában, cseh területen három föld alatti katonai objektumot hoztak létre, Misova (ez a Brdy katonai bázis), Bele mellett, valamint a Teplicéhez közeli Bíliniben. Az utóbbi kettőt eladta a prágai védelmi minisztérium, az elsőt viszont részben megtartotta. A tárca ma sem tudja, hogy a misovai melletti föld alatti bázison őriztek-e nukleáris létesítményeket.

A minisztérium honlapján Vladimír Lukovsky szóvivő azt írja, ők sem rendelkeznek semmiféle erre vonatkozó dokumentációval. Csupán annyit tudnak, hogy a szovjetek 1990. július 4-én hagyták el a bázist. Ezt követően sokáig gazdátlan maradt. Csehszlovákia széthullása után is csak két ízben vették igénybe. A Javor 51 múzeum egyébként Csehszlovákia nyugati részén, Plzentől légvonalban körülbelül 25 kilométerre található.

Ha valaki óhatatlan vágyat érez arra, hogy megismerje a történelem egy kis szeletét, mivel a múzeum katonai objektumon található, előzetes regisztrációra van szükség az intézmény honlapján. Csak a nyári hónapokban tart nyitva, túlnyomórészt szombaton 11 és 15 óra között, de ha sokan regisztrálják magukat, vasárnap is kinyitnak. Egy csoportban legfeljebb 25 fő lehet.