Franciaország - 50 milliárd eurós megszorító csomag

Kis többséggel megszavazta az új francia miniszterelnök, Manuel Valls 50 milliárd eurós (15,5 ezer milliárd forintos) megszorító csomagját a nemzetgyűlés kedd este.

A jelképes parlamenti szavazásra elsősorban Franciaország európai hitelességének visszaszerzése érdekében volt szükség, elkerülendő a további vitákat Brüsszellel.
A képviselők közül 265-en szavaztak igennel, 223 nem ellenében, 67 tartózkodás mellett a költségvetési stabilitási programra, amely 50 milliárd eurós állami megtakarítást irányoz elő a 2014 és 2017 közötti időszakra.

A kormányzó szocialisták közül 41-en tartózkodtak a szavazáskor, harminccal többen, mint a kormányfővel szembeni három héttel ezelőtti bizalmi szavazáskor, ami a Szocialista Párton belül az elmúlt napokban megmutatkozott nézeteltérések után az elvonások végrehajtását illetően vetít előre jelentős vitákat. Ráadásul a kormányban az elmúlt két évben szerepet vállaló, de Valls kinevezését követően onnan kilépő Zöldek nemmel szavaztak, hasonlóan a szélsőbaloldali frakcióhoz.

Annak ellenére, hogy a szavazás csak konzultatív jellegű volt, az azt megelőző vitában a kormányfő annak fontosságát emelte ki. A tartózkodásukat előre bejelentő szocialista képviselőkhöz fordulva Valls arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazat végeredményétől függ "a kormány legitimitása, a kormányzási mozgástere és mindenekelőtt Franciaország hitelessége".
A szavazást követően a helyhatósági választások baloldali vereségét követően három hete kinevezett miniszterelnök üdvözölte a kormányzását "megalapozó aktust, amely egyben fontos a köztársasági elnök mandátumának folytatása szempontjából is".
"Fontos volt, hogy legyen szavazás, amely bebizonyítja, hogy a többség, a vitákon túl, támogatja a csomagot" - hangsúlyozta Valls.

Az 50 milliárd eurós megtakarítás részeként 18 milliárd eurót az állami, 11 milliárd eurót az önkormányzati, 10 milliárd eurót az egészségügyi kiadások és 11 milliárdot a társadalombiztosítás egyéb költségeiből tart vissza a kormány. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kormány befagyasztja a szociális juttatások és a nyugdíjak összegét 2015 októberig, és a közszférában dolgozók bérének korábbi befagyasztása is érvényben marad. A kiskeresetűek és az alacsony nyugdíjak tekintetében viszont párttársai nyomására a miniszterelnök az utolsó pillanatban tett engedményeket.

A megtakarítás célja Franciaország államháztartási hiányának a GDP-arányos 3 százaléka alá csökkentése 2015 végére az Európai Bizottságnak tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően, valamint a munkára rakodó járulékcsökkenések miatti adóbevétel-kiesések kompenzálása.
A szavazás tulajdonképpen a baloldal jobboldaláról érkezett új miniszterelnökkel szembeni második bizalmi szavazásnak tekinthető.

Bruno Le Roux, a szocialisták frakcióvezetője szerint "túl sok volt a tartózkodás, de az egyértelmű, hogy a baloldali többség megszavazta" a stabilitási programot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyetlen kormánypárti képviselő sem szavazott ellene. Szerinte a tartózkodó képviselők figyelmeztetést intéztek a kormányfőhöz, amit ő meg is hallott, s folytatni kívánja a párbeszédet a programot nem támogatókkal is.

Szerző

Újabb forradalom érik Egyiptomban

Robbanás-közeli helyzet alakult ki Egyiptomban a tömeges halálos ítéletek miatt. A  megbuktatott volt elnök, Mohamed Morszi mögött álló iszlamista Muzulmán Testvériség új forradalomra hívta tegnap az egyiptomiakat és mára tömegtüntetést jelentett be.

Az iszlamisták azért tiltakoznak, mert hétfőn a szervezet 683 szimpatizánsát ítélte halálra a bíróság azzal vádolva őket, hogy a Morszi bukásához vezető tavaly augusztusi véres összecsapások alatt megtámadtak egy rendőrőrsöt, és megöltek egy rendőrtisztet.

A halálraítéltek között van Mohamed Badíe, a Muzulmán Testvériség első számú vezetője is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nem ez az első ilyen döntés - alig egy hónapja már halálra ítélték a Testvériség 529 aktivistáját. Az ítélet azonban még nem jogerős, mert a hatályos jogrend szerint a halálbüntetéseket csak akkor lehet végrehajtani, ha azt a főmufti is jóváhagyta.

A nagy vihart kavart bírósági határozatot minden bizonnyal mind a főügyészség, mind a védőügyvédek meg fogják támadni, hiszen még az ügyészség is kételyeket fogalmazott meg az ítélet jogszerűsége kapcsán.

A tömeges halálos ítéletek nagy nemzetközi tiltakozást váltottak ki. Tegnap Washington felszólította Kairót, hogy érvénytelenítse a büntetéseket, és hagyjon fel a tömeges perekkel.

Az amerikai intés azt követően érkezett, hogy múlt héten úgy tűnt, enyhülés kezdődött az amerikai-egyiptomi kapcsolatokban, amelyek a Morszit megbuktató katonai puccs miatt mélypontra jutottak.

Októberben Washington felfüggesztette a Kairónak szánt pénzügyi segélyt és hitelgaranciát, és nem szállította le a beígért Apache helikoptereket, Harpoon rakétákat és harckocsi alkatrészeket sem.

Április 23-án azonban megérkeztek Kairóba az Apache-ok, a Pentagon jelezte, segíteni kívánja az egyiptomi hatóságok terrorellenes erőfeszítéseit. Tiltakozott a halálos ítéletek ellen Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, valamint az ENSZ főtitkára is.

Szerző

Előrehozott választás Szlovéniában

Megpecsételődött a volt miniszterelnök, Janez Jansa sorsa, miután a szlovén fellebbviteli bíróság megerősítette a korábban kimondott ítéletet: a politikusnak két évre börtönbe kell vonulnia és 37 ezer eurós pénzbüntetést kell kifizetnie. Jansát, a konzervatív Szlovén Demokrata Párt volt kormányfőjét korrupció miatt ítélte letöltendő börtönbüntetésre a bíróság.

A vád szerint a politikus 2006-ban kenőpénzt fogadott el a Patria finn fegyvergyártó cégtől. Első fokon 2013 júniusában ítélték el, de Janza fellebbezett, és veszített. Az ügynek három vádlottja volt, a volt miniszterelnök mellett Ivan Crnkovic horvát üzletembert és Tone Krkovic is. Őket 22 hónap letöltendő börtönbüntetésre és fejenként ugyancsak 37 ezer eurós pénzbüntetésre ítélték.

Jansanak azonban nem ez az egyetlen korrupciós ügye. Tavaly márciusban kellett távoznia a kormány éléről, mert a pártvezetők vagyonosodását vizsgáló bizottság megállapította, hogy a kormányfő vagyona 2010 közepe óta gyanúsan és megmagyarázhatatlanul nőtt, legalább 210 ezer euróval.

Noha többször lett volna lehetősége arra, hogy megmagyarázza ezeket a gyanús anomáliákat, nem élt a lehetőséggel. Sőt, ellentámadásba ment át, a testületet "kommunista befolyással" vádolta. A hatóság megállapította, hogy Jansa gyanús szerepet játszott egy magáncég felvásárlásában is.

Rájár a rúd miniszterelnök utódjára is. Alenka Bratusek, a balközép Pozitív Szlovénia vezetőjétől pártja pénteki kongresszusán megvonta a bizalmat, és helyette Zoran Jankovic ljublanai polgármestert választották a párt élére.

Tegnap Bratusek előre hozott választást jelentett be, amit júliusig meg is szeretne rendezni. Szlovéniában az elmúlt években állandósulni látszanak a belpolitikai és a kormányválságok.

Szerző