vagyonnyilatkozatok;

2014-05-07 07:00:00

Ingatlanvagyonok a semmiből

Sokadszor is bebizonyosodott, hogy értelmetlen a képviselői vagyonnyilatkozatok mai rendszere, hiszen semmilyen komolyabb következménye nem volt - bár az ügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el a Rogán-ügyben - a kormánypárti politikusok által "elrontott" vagyonbevallásoknak. De még rontani sem muszáj; Semjén Zsolt bele sem írt bevallásába egy értékes vadászházat, mert azt a papírok szerint az énektanárként dolgozó felesége vásárolta.

Máshol nem lehet csak úgy "elrontani"

Európa nyugati felében komolyabban veszik a vagyonbevallásokat, igaz, több országban volt példa arra, hogy egy adott képviselő, politikus, vagy kormányfő el akarta titkolni vagyonának egy részét. Miután azonban kiderült a turpisság, le kellett mondania - legalábbis általában.

Az utóbbi években a legnagyobb politikai vihart Janez Jansa volt szlovén kormányfő hiányos vagyonbevallása keltette, akinek tavaly március elején távoznia is kellett a hatalomból. A pártvezetők vagyonosodását vizsgáló bizottság tavaly év elején megállapította, hogy a kormányfő, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnökének vagyona 2010 közepe óta gyanúsan és megmagyarázhatatlan módon nőtt meg, legalább 210 ezer euróval.

Jansának ugyan több ízben lett volna lehetősége arra, hogy megmagyarázza ezeket a gyanús anomáliákat, ő azonban nem élt a lehetőséggel. Sőt, ellentámadásba ment át, a testületet "kommunista befolyással" vádolta. A bizottság megállapította, hogy Jansa gyanús szerepet játszott egy magáncég felvásárlásában (Jansát múlt hét elején másodfokon is letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy teljesen más ügyben: 2006-ban kenőpénzt fogadott el a Patria finn fegyvergyártó cégtől).

Nem kímélte a jelentés a legjelentősebb ellenzéki párt, a Pozitív Szlovénia régi-új vezetőjét, Zoran Jankovicot sem. A pártelnök a testület szerint módszeresen elmulasztotta, hogy beszámoljon vagyoni helyzetének változásairól. A bankszámláin lévő pénz 2010-2013 között 2,4 millió euróval gyarapodott, megmagyarázhatatlan módon. Jankovic ugyan egy időre lemondott a Pozitív Szlovénia párt elnökségéről, múlt pénteken azonban újraválasztották, ami kormányválságot idézett elő.

Tavaly teljes nyilvánosságot hirdetett Francois Hollande francia köztársasági elnök a vagyonbevallásokat illetően azt követően, hogy éppen a megszorításokat kidolgozó költségvetési miniszterről, Jéroma Cahuzacról derült ki: titkos, be nem vallott számlával rendelkezett az UBS svájci bankban. Bár a sajtó ezzel kapcsolatos értesüléseit a politikus rendre tagadta, később mégis kénytelen volt elismerni, 600 ezer eurót "pihentetett" a svájci pénzintézetben. Értesülések szerint azonban ennek sokszorosáról lehetett szó. Bár Cahuzaz Francois Hollande egyik bizalmasa volt, az elnök azonnal lemondatta a tárcavezetőt.

Szlovákiában március 31. volt a kötelező vagyonbevallás határideje, s bár Robert Fico miniszterelnök pártja, a Smer 2013-ban azt ígérte, idén már részletesen be kell számolniuk jövedelmükről a honatyáknak, e tekintetben idén sem történt semmi változás. A hatályos jogszabályok meglehetősen hiányosak. Eszerint ugyanis a politikusoknak csak azt kell feltüntetniük, mivel rendelkeznek, vagyontárgyaik értékét azonban nem kell bevallaniuk. Ráadásul csak azzal kell elszámolniuk, aminek értéke meghaladja a minimálbér 35-szörösét. A köztisztviselők házastársainak és kiskorú gyermekeiknek is kötelezően vagyonbevallást kell készíteniük, ám csak a tisztségviselőé kerül az internetre.

Romániát az Európai Bizottság éves országjelentése rendre megrója a korrupciós helyzet miatt, jelezve, hogy bár az egyedi esetek kivizsgálása zajlik, lényegi változás a rendszerben nem történt. Emiatt késik 2010 óta a román-bolgár schengeni csatlakozás is. Romániában az utóbbi években több vezető politikus került rácsok mögé, köztük Adrian Nastase volt miniszterelnök immár másodszor, mégis a politikusok körében burjánzó, de a rendszert alacsony szinten is átitató korrupció változatlanul alapproblémája keleti szomszédunknak.

Romániában is kötelező a vagyonnyilatkozat a parlamenti politikusok és a köztisztviselők számára. A családtagoknak külön nyilatkozatot nem kell tenniük, ám a politikusnak fel kell tüntetnie a sajátjában családtagjai vagyonát, jövedelmét is, s így mindnyájuk vagyoni helyzete nyilvánossá válik. Ha a vagyonnyilatkozat rosszhiszeműen a valóságnak meg nem felelő, az közokirat-hamisításnak minősül.

A román politikában azonban az elsődleges feszültség és korrupciós forrás nem a vagyonnyilatkozat, hanem az összeférhetetlenség. Idén tavasszal módosította a parlament a tisztségbeli összeférhetetlenségen ért törvényhozók büntetését szabályozó törvényt. Bár működik külön erre szakosított hatóság, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és az általa összeférhetetlennek nyilvánított törvényhozó elvesztheti mandátumát, ilyen téren mégis nagyon rossz a helyzet. Tavaly, a 2012-es parlamenti és önkormányzati választások után több száz választott tisztségviselő esetében állapított meg összeférhetetlenséget az ANI, a polgármesterek közel fele akadt fenn a szűrön.