Új gázlelőhelyben bízik a horvát kormány

Megváltoztathatja az energiapiaci játszmát Kelet-Közép-Európában a horvátországi tengeri olaj- és gázkincs - vélik a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők a napi.hu tudósítása szerint. A szakértők úgy vélik: az új forrás szerencsés esetben érezhetően csökkentheti a régió függését az orosz szállításoktól.

A horvát tengerpart eddig is csinos turisztikai bevételt biztosít az országnak, ám a zágrábi kormány valahol egészen máshol, a tenger feneke alatt látja a gazdagság igazi forrását. A múlt hónapban elindították az első offshore szénhidrogén-feltárási tendert, amelyen egy 29 blokkra osztott, közel 37 ezer négyzetkilométeres térségben (több mint egyharmad magyarországnyi terület) adnak feltárási licenceket a jelentkezőknek.

A horvát vezetés abban bízik, hogy a hét hónapig nyitva álló pályázati idő eredményeként a következő öt évben 2,5 milliárd dollár befektetés érkezik az országba. A végeredmény olyan olaj- és gázkitermelés lehet, amely jelentősen mérsékli Horvátország energiafüggőségét és lendületet ad a lomha gazdasági növekedésnek. Emellett abban is bíznak, hogy az ország a kelet-közép-európai régió energiaközpontjává válhat - derül ki Barbara Doric, a Horvát Szénhidrogén Hivatal elnökének szavaiból. Az olajbányászat ugyan szép múltra tekint vissza Horvátországban, de ez az első eset, hogy offshore programot indítanak, amelyben ráadásul érintetlen készleteket akarnak kiaknázni - emlékeztet a napi.hu.

A feltárásra váló blokkok területe nagyjából 1000-től 1600 négyzetkilométer közötti (a Balaton felszíne szűken 600 négyzetkilométer - a szerk.), északon gázt, délen olajat remélnek a tengerfenék alatt. A kutatási koncessziók ötévesek - egyéves hosszabbítási lehetőséggel -, amelyeket 25 éves kitermelési licenc követhet.

Az ügy magyar vonatkozása, hogy minden offshore feltárási és kitermelési tevékenységet a részlegesen horvát állami kézben lévő INA olajvállalat irányít, amelynek tulajdoni viszonyairól elhúzódó vita alakult ki a többségi tulajdonos Mol és a zágrábi kormány között.

Időközben menesztették azt a horvát pénzügyminisztert, aki korábban Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatót a leghevesebben illette különböző korrupciós vádakkal, a Mol INA feletti irányításának a megszerzése kapcsán. Zoran Milanovic miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy eltávolítja posztjáról Slavko Linic pénzügyminisztert, mivel a politikus már nem élvezi bizalmát - jelentették horvát internetes lapok. A kormányfő Boris Lalovacot nevezte meg új pénzügyminiszterként.

Az eset iróniája az, hogy a miniszternek korrupciós gyanú miatt kellett távoznia. A pénzügyminiszter menesztésére azután került sor, hogy a sajtó megvádolta Linicet: 27 millió kunával (egymilliárd forint) megkárosította az államot egy földterület áron felüli beszámításával egy csődeljárás során.

Slavko Linic állítása szerint minden a törvények betartásával történt, az adóhivatal becslése szerint azonban sokszorosan túlbecsülték a földterület árát. Ezt egyébként az egyik nagy nemzetközi bank becslése is alátámasztja.