Most a családokat édesgeti a Fidesz

Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:11
A Fidesz-kormány eltörölte a kisgyermekes anyák felmondási védelmét, fizetőssé tette a bölcsődéket, a gondozási díj miatt pedig
Egyedül a szocialisták lopták meg a gyermekeket, a Fidesz-KDNP politikájában a gyermek az első. Egyebek mellett ezt állítja a Fidesz, amely egy új demográfiai programról is beszél. A kormánypárt szerint a szocialisták kizárólag tönkretették, ők viszont csak támogatták a gyerekeseket, és a további kedvezmények hatására nő majd a gyermekvállalási kedv. Utánajártunk a Fidesz állításainak.

Amit a Fidesz állít: A szocialisták kormányzásuk alatt elvették a gyermekek után járó adókedvezményt, meg akarták adóztatni a családi pótlékot, megszüntették a hároméves gyest. 

A valóság: A szocialista kormány családpolitikáját a szakemberek is támogatták. A gyerektámogatás három elemének - családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, gyermekek után járó adókedvezmény - összevonása egyetlen társadalmi csoportot sem érintett rosszul. A gyermekesek alanyi jogon kapták meg egységesített, de magasabb havi összeget. Bár akkor többen úgy vélekedtek, hogy a szegényekhez ezzel a módszerrel alig jut több pénz, de a rászorultak közül korábban sokan nem kapták meg a nekik járó segítséget. A családi adókedvezmény megszüntetése nem érintette hátrányosan a rászorulókat, hiszen az alacsony keresetű vagy munkanélküli szülők nem élhettek a lehetőséggel, a jómódú családok viszont jól jártak.

*

Amit a Fidesz állít: Egyszerűsítették az örökbefogadást és a nevelőszülővé válást.

A valóság: A nevelőszülőket 500 órás tanfolyamra kényszerítették, miközben az igazi probléma az, hogy évek óta súlyos anyagi gondokkal küzdve végzik munkájukat napi 24 órában, hétfőtől vasárnapig, de az egész napos szolgálatért pótlék nem jár. A gyermekek nevelési díja és ellátmánya 2008 óta változatlan. Ma is a 2008-ban megállapított díjakkal gazdálkodnak. Elvették tőlük a nevelőszülők közalkalmazotti státuszát, a 13. havi bért, az étkezési utalványt, az üdülési csekket, és a negyedévenkénti ruhapénzt. A Munka törvénykönyve szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér járna nekik, de rájuk ez nem vonatkozik, mert nem munkaviszonyuk, hanem foglalkoztatási jogviszonyuk van. A nagycsaládosok kedvezményeit pedig nem vehetik igénybe.

*

Amit a Fidesz állít: A jövőben a jelenlegi összeg ötszöröse lehet az első gyermek születésekor járó anyasági támogatás. Az anyák a jelenlegi 64 ezer forint helyett akár 300 ezer forintot is kaphatnának egyszeri juttatásként.

A valóság: "Ne kerülgessük a forró kását, a romaproblémáról van szó. A dupla családi pótlék egyes esetekben annyit jelent a pulyáknak, hogy a szüleik nem egy, hanem két nap alatt isszák el ezt az összeget" - Kövér László fogalmazott így korábban. Orbán Viktor pedig azt mondta, vannak, akik úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson mégiscsak kényelmesebb élni, és ebből-abból pénzt is lehet csinálni. Az Orbán-kormány első intézkedései közé tartozott, hogy megvonta az iskolából hiányzó gyerekek után járó támogatást. A jegyzőnek nem is kell vizsgálnia, hogy mi az oka az iskolakerülésnek. Sőt, ezen is tovább szigorítottak, több hónapra kizárhatják azt a közmunkást a közfoglalkoztatási programból, akinek a gyereke 30 órát igazolatlanul mulasztott. Ilyen szemlélettel nehéz elképzelni, hogy ne "válogatnának" majd a szülők és a születendő gyerekek között, és a 300 ezer forint - ha egyáltalán bevezetik - mindenkinek jár majd.

*

Amit a Fidesz állít: A gyermekek számától és a lakás méretétől függően - 800 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedő összegű - vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni. Használt lakásra jelenleg nem jár pénz. A kormány tervezi az otthonteremtési támogatás kiterjesztését. A Magyar Nemzet szerint a szociálpolitikai kedvezménynek nevezett vissza nem térítendő állami támogatást korábban használt és új lakásra is igényelhették a gyermeket vállaló családok, ám a Bajnai-kormány 2009-ben megszüntette azt.

A valóság: A Fidesz-kormány 2000 februárjában hirdette meg lakástámogatási programját, amely alapvetően szocpolból és kamattámogatásból állt. Az állami támogatásokat közel 30 bank és száznál több takarékszövetkezet közvetítette. Közben százmilliárdok folytak ki az állami büdzséből a szocpolcsalások és az egyéb visszaélések miatt. Az APEH egy időben vizsgálatot folytatott, és kiderült, a jogtalan igénybevétel időnként elérte a 80 százalékot. Az akkoriban nyújtott támogatások 20 évig kihatnak a költségvetésre, eddig biztosítják ugyanis a szerződések az állam részvételét. Becslések szerint az évente a büdzséből lakástámogatásra fordított összegnek mintegy a háromnegyedét a régi kötelezettségek viszik el. Arról is hallgatnak, hogy a kedvezményeket leginkább a jómódúak tudták igénybe venni.

*

Amit a Fidesz állít: A sokak által várt demográfiai fordulat első lépése megtörtént hazánkban, 2012-ben emelkedett a termékenységi arány; ez azt mutatja, hogy egy anyának átlagosan hány gyermeke születik. "Bátran kijelenthetjük", közölte az NGM, hogy a 2012-es és a 2013-as adatok az utóbbi 15 év legjobb évei között tarthatók számon.

A valóság: Az elmúlt tíz évben csak egyszer, 2011-ben volt a tavalyinál alacsonyabb a születésszám, akkor 88 049, tavaly 88 700 gyerek született. Az előző, szocialista kabinet idején, például 2009-ben 96 442-en születtek. A Fidesz-kormány eltörölte a kisgyermekes anyák felmondási védelmét, fizetőssé tette a bölcsődéket, a gondozási díj miatt pedig kevesebb gyereket íratnak az intézményekbe. Ma a bölcsődés korú gyerekek 13 százaléka jár bölcsődébe, egy korábbi uniós vállalás szerint 30 százaléknak kellene férőhelyet biztosítani, vagyis a dolgozó nők nem tudják elhelyezni gyermekeiket.

Szerző

Melyik út megyen itt Európába?

Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:10
Steiner Pál és Szanyi Tibor a Belvárosi Szabadegyetem rendezvényén. Fotó: K2 Press/Népszava
Nem az a kérdés, hogy számszerűen mennyit nyertünk az Európai Unióhoz való csatlakozással, hiszen az tény: borzasztóan sokat - mondta Szanyi Tibor. 

Az MSZP európai parlamenti (EP-) listavezetője a Belvárosi Szabadegyetem "Melyik út megyen itt Európába?" címmel rendezett nyilvános vitáján úgy fogalmazott: az utóbbi tíz évet sokkal inkább az mérettetheti meg, hogy milyen lehetőségeket mulasztottunk el, és hogy sikerült-e felzárkóznunk Nyugat-Európához.

Ebben márpedig Szanyi szerint Magyarország nem járt éppenséggel az élen, hiszen több új EU-tagállam lekörözött minket. "Ebben azonban egyáltalán nem az EU a hibás, a baj forrását magunkban, a hazai viszonyokban és a magyar kormányokban kell keresni" - tette hozzá.

A listavezető vitapartnerei Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció és Benedek Márton, az Együtt 2014-PM EP-képviselőjelöltjei voltak, a vitát Steiner Pál, a volt belvárosi polgármester, egykori MSZP-s országgyűlési képviselő moderálta.

Már nyomtatják a szavazólapokat

Már nyomtatják a május 25-ei európai parlamenti (EP) választás szavazólapjait a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában. Pálffy Ilona ezzel kapcsolatban elmondta, 8 millió 53 ezer választópolgár szavazhat majd a választáson. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szerint arra számítanak, hogy a részvétel 50 százalék alatt marad, ezért kevesebb - 7,866 millió - szavazólapot nyomtatnak, ennek költsége pedig nettó 180 millió forint, ami kétszerese a 2009-es EP-választás költségeinek.

A jelentős drágulást az inflációval, a papír árának emelkedésével valamint az újabb biztonsági elemek alkalmazásával indokolta. Tájékoztatása szerint 165 ezer golyóstollat és 110 kilométer nemzeti színű szalagot gyártattak le. A szavazólapok hossza 2720 kilométer, ez pedig éppen a Budapest-Brüsszel távolságnak felel meg közúton oda-vissza.

Szerző

Melyik út megyen itt Európába?

Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:10
Steiner Pál és Szanyi Tibor a Belvárosi Szabadegyetem rendezvényén. Fotó: K2 Press/Népszava
Nem az a kérdés, hogy számszerűen mennyit nyertünk az Európai Unióhoz való csatlakozással, hiszen az tény: borzasztóan sokat - mondta Szanyi Tibor. 

Az MSZP európai parlamenti (EP-) listavezetője a Belvárosi Szabadegyetem "Melyik út megyen itt Európába?" címmel rendezett nyilvános vitáján úgy fogalmazott: az utóbbi tíz évet sokkal inkább az mérettetheti meg, hogy milyen lehetőségeket mulasztottunk el, és hogy sikerült-e felzárkóznunk Nyugat-Európához.

Ebben márpedig Szanyi szerint Magyarország nem járt éppenséggel az élen, hiszen több új EU-tagállam lekörözött minket. "Ebben azonban egyáltalán nem az EU a hibás, a baj forrását magunkban, a hazai viszonyokban és a magyar kormányokban kell keresni" - tette hozzá.

A listavezető vitapartnerei Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció és Benedek Márton, az Együtt 2014-PM EP-képviselőjelöltjei voltak, a vitát Steiner Pál, a volt belvárosi polgármester, egykori MSZP-s országgyűlési képviselő moderálta.

Már nyomtatják a szavazólapokat

Már nyomtatják a május 25-ei európai parlamenti (EP) választás szavazólapjait a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában. Pálffy Ilona ezzel kapcsolatban elmondta, 8 millió 53 ezer választópolgár szavazhat majd a választáson. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szerint arra számítanak, hogy a részvétel 50 százalék alatt marad, ezért kevesebb - 7,866 millió - szavazólapot nyomtatnak, ennek költsége pedig nettó 180 millió forint, ami kétszerese a 2009-es EP-választás költségeinek.

A jelentős drágulást az inflációval, a papír árának emelkedésével valamint az újabb biztonsági elemek alkalmazásával indokolta. Tájékoztatása szerint 165 ezer golyóstollat és 110 kilométer nemzeti színű szalagot gyártattak le. A szavazólapok hossza 2720 kilométer, ez pedig éppen a Budapest-Brüsszel távolságnak felel meg közúton oda-vissza.

Szerző