Most a családokat édesgeti a Fidesz

Publikálás dátuma
2014.05.08 07:11
A Fidesz-kormány eltörölte a kisgyermekes anyák felmondási védelmét, fizetőssé tette a bölcsődéket, a gondozási díj miatt pedig
Egyedül a szocialisták lopták meg a gyermekeket, a Fidesz-KDNP politikájában a gyermek az első. Egyebek mellett ezt állítja a Fidesz, amely egy új demográfiai programról is beszél. A kormánypárt szerint a szocialisták kizárólag tönkretették, ők viszont csak támogatták a gyerekeseket, és a további kedvezmények hatására nő majd a gyermekvállalási kedv. Utánajártunk a Fidesz állításainak.

Amit a Fidesz állít: A szocialisták kormányzásuk alatt elvették a gyermekek után járó adókedvezményt, meg akarták adóztatni a családi pótlékot, megszüntették a hároméves gyest. 

A valóság: A szocialista kormány családpolitikáját a szakemberek is támogatták. A gyerektámogatás három elemének - családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, gyermekek után járó adókedvezmény - összevonása egyetlen társadalmi csoportot sem érintett rosszul. A gyermekesek alanyi jogon kapták meg egységesített, de magasabb havi összeget. Bár akkor többen úgy vélekedtek, hogy a szegényekhez ezzel a módszerrel alig jut több pénz, de a rászorultak közül korábban sokan nem kapták meg a nekik járó segítséget. A családi adókedvezmény megszüntetése nem érintette hátrányosan a rászorulókat, hiszen az alacsony keresetű vagy munkanélküli szülők nem élhettek a lehetőséggel, a jómódú családok viszont jól jártak.

*

Amit a Fidesz állít: Egyszerűsítették az örökbefogadást és a nevelőszülővé válást.

A valóság: A nevelőszülőket 500 órás tanfolyamra kényszerítették, miközben az igazi probléma az, hogy évek óta súlyos anyagi gondokkal küzdve végzik munkájukat napi 24 órában, hétfőtől vasárnapig, de az egész napos szolgálatért pótlék nem jár. A gyermekek nevelési díja és ellátmánya 2008 óta változatlan. Ma is a 2008-ban megállapított díjakkal gazdálkodnak. Elvették tőlük a nevelőszülők közalkalmazotti státuszát, a 13. havi bért, az étkezési utalványt, az üdülési csekket, és a negyedévenkénti ruhapénzt. A Munka törvénykönyve szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér járna nekik, de rájuk ez nem vonatkozik, mert nem munkaviszonyuk, hanem foglalkoztatási jogviszonyuk van. A nagycsaládosok kedvezményeit pedig nem vehetik igénybe.

*

Amit a Fidesz állít: A jövőben a jelenlegi összeg ötszöröse lehet az első gyermek születésekor járó anyasági támogatás. Az anyák a jelenlegi 64 ezer forint helyett akár 300 ezer forintot is kaphatnának egyszeri juttatásként.

A valóság: "Ne kerülgessük a forró kását, a romaproblémáról van szó. A dupla családi pótlék egyes esetekben annyit jelent a pulyáknak, hogy a szüleik nem egy, hanem két nap alatt isszák el ezt az összeget" - Kövér László fogalmazott így korábban. Orbán Viktor pedig azt mondta, vannak, akik úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson mégiscsak kényelmesebb élni, és ebből-abból pénzt is lehet csinálni. Az Orbán-kormány első intézkedései közé tartozott, hogy megvonta az iskolából hiányzó gyerekek után járó támogatást. A jegyzőnek nem is kell vizsgálnia, hogy mi az oka az iskolakerülésnek. Sőt, ezen is tovább szigorítottak, több hónapra kizárhatják azt a közmunkást a közfoglalkoztatási programból, akinek a gyereke 30 órát igazolatlanul mulasztott. Ilyen szemlélettel nehéz elképzelni, hogy ne "válogatnának" majd a szülők és a születendő gyerekek között, és a 300 ezer forint - ha egyáltalán bevezetik - mindenkinek jár majd.

*

Amit a Fidesz állít: A gyermekek számától és a lakás méretétől függően - 800 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedő összegű - vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni. Használt lakásra jelenleg nem jár pénz. A kormány tervezi az otthonteremtési támogatás kiterjesztését. A Magyar Nemzet szerint a szociálpolitikai kedvezménynek nevezett vissza nem térítendő állami támogatást korábban használt és új lakásra is igényelhették a gyermeket vállaló családok, ám a Bajnai-kormány 2009-ben megszüntette azt.

A valóság: A Fidesz-kormány 2000 februárjában hirdette meg lakástámogatási programját, amely alapvetően szocpolból és kamattámogatásból állt. Az állami támogatásokat közel 30 bank és száznál több takarékszövetkezet közvetítette. Közben százmilliárdok folytak ki az állami büdzséből a szocpolcsalások és az egyéb visszaélések miatt. Az APEH egy időben vizsgálatot folytatott, és kiderült, a jogtalan igénybevétel időnként elérte a 80 százalékot. Az akkoriban nyújtott támogatások 20 évig kihatnak a költségvetésre, eddig biztosítják ugyanis a szerződések az állam részvételét. Becslések szerint az évente a büdzséből lakástámogatásra fordított összegnek mintegy a háromnegyedét a régi kötelezettségek viszik el. Arról is hallgatnak, hogy a kedvezményeket leginkább a jómódúak tudták igénybe venni.

*

Amit a Fidesz állít: A sokak által várt demográfiai fordulat első lépése megtörtént hazánkban, 2012-ben emelkedett a termékenységi arány; ez azt mutatja, hogy egy anyának átlagosan hány gyermeke születik. "Bátran kijelenthetjük", közölte az NGM, hogy a 2012-es és a 2013-as adatok az utóbbi 15 év legjobb évei között tarthatók számon.

A valóság: Az elmúlt tíz évben csak egyszer, 2011-ben volt a tavalyinál alacsonyabb a születésszám, akkor 88 049, tavaly 88 700 gyerek született. Az előző, szocialista kabinet idején, például 2009-ben 96 442-en születtek. A Fidesz-kormány eltörölte a kisgyermekes anyák felmondási védelmét, fizetőssé tette a bölcsődéket, a gondozási díj miatt pedig kevesebb gyereket íratnak az intézményekbe. Ma a bölcsődés korú gyerekek 13 százaléka jár bölcsődébe, egy korábbi uniós vállalás szerint 30 százaléknak kellene férőhelyet biztosítani, vagyis a dolgozó nők nem tudják elhelyezni gyermekeiket.

Szerző

Az EU minden tagállamban vizsgálná a jogállam működését, akár kényszerítő intézkedéseket is hozna

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:45
Tüntetés a civilekért
Fotó: Népszava/ TÓTH GERGŐ
Az Európai Uniónak a jövőben minden tagállamban rendszeresen vizsgálnia kellene a jogállam működését, szükség esetén pedig kényszerítő intézkedéseket hoznia a normák tiszteletben tartására. Az Európai Bizottság (EB) a tervek szerint kedden fogja elfogadni és nyilvánosságra hozni az erről szóló közleményét — tudta meg a Népszava. A dokumentum tartalmát ismerő EU források szerint a kommüniké felsorolja, hogy a huszonnyolcak közösségének jelenleg milyen lehetőségei vannak az uniós értékeknek és elveknek fittyet hányó országok megrendszabályozására. Többen, köztük az Európai Parlament, régóta elégtelennek ítélik ezeket, és további lépéseket sürgetnek. Az EB friss közleményében megoldási javaslatokat vázol fel, és egyben felkéri a többi EU-s intézményt, a tagállamokat, a nemzetközi jogvédő és civil szervezeteket, valamint a széles közvéleményt, hogy vegyenek részt a jogállamiságot biztosító eszközrendszer megerősítéséről szóló közös gondolkodásban. Az Európai Bizottság a konzultációkat követően, idén júniusban szándékozik letenni az asztalra javaslatát a jogszabályi változtatásra. Értesüléseink szerint az uniós ellenőrző és végrehajtó testület a közleményben leszögezi: a demokrácia, a jogállam és az alapvető értékek védelmében egy olyan mechanizmust kellene létrehozni, amely elősegíti az ezekkel kapcsolatos jogi és politikai tudnivalók megismerését és elterjesztését a tagállamokban, hozzájárul a kockázatok kialakulásának megelőzéséhez és végül erőteljesen fellép a normák megsértőivel szemben. Ennek érdekében az EB rendszeres párbeszédet javasol a tagállamokkal, amely felölelné egyebek mellett a fékek és ellensúlyok rendszeréről, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a korrupció elleni harc hatékonyságáról szóló információnyújtást. A véleménycserében minden ország részt venne, de különösen intenzív dialógus folyna azokkal, amelyekkel szemben már felmerültek bizonyos aggályok. Az EU-s testület a riasztó jelek közé sorolná például a törvényeket vagy a kormányzati döntéseket ellenőrző intézmények, így az alkotmánybíróság, meggyengítését, az átláthatatlan törvényalkotást, a magas szintű korrupciót és a sorozatos hivatali visszaéléseket csakúgy, mint a független médiára és a civil szférára való állami nyomásgyakorlás minden formáját. A tagállamokkal zajló párbeszéd során az EU technikai és egyéb támogatást nyújtana a jogállamisággal összefüggő reformok kidolgozásához és megvalósításához, valamint a kapcsolódó közösségi jogszabályok végrehajtásához. Információink szerint az Európai Bizottság megfontolásra ajánlja egyebek között, hogy a tagországok gazdaságpolitikai koordinációjára szolgáló, úgynevezett európai szemeszter keretében az uniós intézmények értékeljék a jogállamiság működését is. Javasolja azt is, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságát minősítő éves jelentés véleményezze a bíróságok függetlenségét.
Frissítve: 2019.03.25 06:45

Közös jelöltekkel verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy ellenzéki párt összefogásával már megszorítható, ötpárti együttműködéssel pedig stabilan verhető a Fidesz a fővárosban az önkormányzati választáson – derült ki a ZRI Zavecz Research felméréséből.
Érdemi párhuzam fedezhető fel az európai parlamenti és az önkormányzati választás között. Az előbbi esetében egyre többen gondolják úgy (februárban már a választók 63 százaléka), hogy a közös lista a legjobb módszer a szavazatok maximalizálására, ám egyre kevésbé hiszik, hogy megvalósulhat az együttműködés ezen formája. Az idő megmutatta, hogy a kételkedőknek volt igazuk. Ami pedig az önkormányzati-, pontosabban a főpolgármester-választást illeti: miközben a fővárosi szavazók 53 százaléka szeretné, ha Tarlós István nem újrázhatna, jelenleg csak 31 százalék gondolja úgy, hogy leváltható a főpolgármester – derült ki a ZRI Zavecz Research Intézet kutatásából. Az állampolgári hitetlenség okát pedig a pártok magatartásában érdemes keresni – a választók ugyanis egyre kevésbé tartják valós alternatívának a teljes együttműködést.
Ahhoz tehát, hogy az ellenzék „csúcsjelöltje” többséget tudjon szerezni, elsősorban lélektani fordulatra van szükség. A fővárosban mintegy 1,4 millió lakosnak van szavazati joga, jelenleg pedig a következő az erősorrend: 44 százalékos támogatottsággal Tarlós István áll az élen, Karácsony Gergelyt mögött a budapestiek 38 százaléka áll – míg Puzsér Róbertnek még sokat kell építkeznie, egyelőre ugyanis csak 5 százalékos a tábora. Csakhogy az ellenzéknek Budapesten van egy komoly mozgósítási előnye – nevezetesen az előválasztás. Ennek első fordulóját az MSZP szervezte meg, az év elején pedig majdnem 40 ezer ember nyilvánította ki akaratát. A számok azt mutatják, hogy a választók értékelik, ha a politika bevonja őket a döntéshozatalba, ugyanis a Závecz Intézet azt mérte: ha lesz második forduló, akkor már a budapestiek 26 százaléka vesz rajta részt biztosan (további 22 százalék pedig azt mondta, hogy valószínűleg elmegy). A 350 ezer előválasztó valószínűleg túlzás, ám azt jól mutatja, hogy a főváros megmozdult – egyebek mellett azért, mert gyakorlatilag az összes párt deklarálta, hogy kötelezőnek ismeri el magára nézve a kiválasztási folyamat végeredményét. (Emlékeztetőül: az MSZP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció jelöltje Karácsony Gergely, az LMP és a Jobbik Puzsér Róbert mögött sorakozott fel, a Momentum nem nevezett meg senkit, viszont vállalta, hogy beáll a győztes mögé.) Az persze egyelőre kérdéses, hogy a pártok mozgását automatikusan követik-e a szavazótáborok. Ugyanis egy Karácsony-Tarlós mérkőzésen az LMP-sek mintegy 29 százaléka, a jobbikosoknak pedig 55 százaléka tartaná hatalomban a főpolgármestert. (Ha pedig a meccs – bár a kutatások alapján ez valószínűtlen – Tarlós és Puzsér között zajlana, akkor valamennyi ellenzéki párt hívei a regnáló városvezetőt támogatnák.) Azonban a pártszimpatizánsok esetleges szétszavazását bőséggel ellensúlyoznák a bizonytalanok – legalábbis Karácsony esetében. Az összefogás a közvélemény-kutatás szerint egyértelműen balra mozgatná a pártot eddig nem választókat. Hogy ez több egy hipotézisnél, jól mutatják a különböző önkormányzati választási modellek. Amennyiben – akárcsak az EP – megmérettetésen – külön indulnak a pártok, akkor a ősszel Budapesten a Fidesz 33 százalékos összesített eredményt mutatna fel, az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség 25 százalékot kapna, a többi kis párt pedig 1-4 százalékkal szerénykedhetne. És mindehhez jön 26 százaléknyi bizonytalan, aki nem szavaz, vagy még nem tudja, hogy melyik pártra. Amennyiben viszont az LMP betársul a „balos hármashoz”, akkor a Fidesz eredménye 32 százalékra szelídül, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, illetve az LMP pedig összesen 33 százalékra izmosodik. A feltételezett nyolc százalékos növekedés nagy részét a bizonytalanok adnák, ugyanis ebben a modellben, arányuk 20 százalékra csökkenne. Azaz jól látszik, hogy az LMP szavazók ugyan nem szavaznának át teljesen, viszont az összefogás szívóhatása működik. (Arról, hogy az LMP miképp fut rá a budapesti választásokra, arról a párt illetékes fóruma a hét második felében alakítja ki álláspontját.) Ha a Momentum is beszállna ötödiknek a fővárosi koalícióba, akkor az ellenzék tovább – 36 százalékra – növelhetné eredményét, azaz érdemben vezethetne. A kutatás szerint egyébként ez lenne az optimális modell. Ugyanis amíg a Jobbik vidéken az együttműködés felhajtó erejének számít, addig Budapesten nem. Az a modell amelyik úgy kalkulál, hogy a Jobbik is az ellenzéki szövetség tagja, szerényebb ellenzéki előnyt mutat. Egész pontosan ebben az esetben a Fidesz 34 százalékot érne el, a fővárosi koalíció 34 százalékot, és a bizonytalanok aránya 22 százalékra hízna. Ez két dolgot jelent: a Jobbik szavazói ez esetben nagyobb arányban voksolnának a kormánypártra, az alapvetően balra húzó budapesti bizonytalanok pedig visszahőkölnének egy teljesen közös listától.
Frissítve: 2019.03.25 06:00