Előfizetés

Schmidt Mária európai polgárháborúnak látja az első világháborút

Publikálás dátuma
2014.05.08. 14:30
Fotó: Gettyimages
Az első világháború európai polgárháború volt, amely alapvetően befolyásolta a kontinens és az egész világ jövőjét - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az első világháború kitörésének 100. évfordulóján tartott konferencián, csütörtökön Budapesten.

 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán tartott kétnapos rendezvény első napján a főigazgató kiemelte: a szembenálló felek nem tették egyértelművé céljaikat, emiatt az állóháborúval végeláthatatlan módon meghosszabbodott az összecsapás. Emlékeztetett: a világkereskedelemben vezető brit világbirodalom gazdasági előnye az Egyesült Államokhoz és Németországhoz képest drasztikusan csökkent a 19. és 20. század fordulóján. A német-brit összecsapás a német egység tényéből következett, tehát a világháború 1914-es kitöréséről "1871 döntött", amikor létrejött az egységes Németország.

Schmidt Mária szerint a brit világbirodalom Németország elszigetelésére törekedett az első világháború előtt, ennek érdekében pedig Oroszországgal és Franciaországgal is kibékült. Úgy fogalmazott: "szorult a hurok Németország körül", amely "félni kezdett a jövőtől", miközben a franciák anyagilag is támogatták az orosz katonai potenciál növelését. Szólt arról is, hogy az európai testvérháború kitörésének ürügyéül szolgáló merényletet, melynek során megölték az osztrák trónörököst, az orosz titkosszolgálat támogatta.

 Schmidt Mária értékelte a korabeli európai hatalmakat,  hogy a német állam és az Osztrák-Magyar Monarchia biztosította állampolgárainak a liberális szabadságjogokat, Németországban pedig ekkor már bevezették az általános választójogot. Ezek az országok "összehasonlíthatatlanul kevesebb háborút kezdeményeztek" a 19. században, mint ellenfeleik, az antant hatalmak - szögezte le. A főigazgató azt állította továbbá, hogy „ a nemzetek és nemzetiségek fejlődését nem lehetetlenítette el a Habsburg-monarchia, míg az alkotmányos berendezkedésre épphogy csak elkezdte az áttérést Oroszország az első világháború előestéjén, a britek pedig koncentrációs táborokba zsúfolták ellenségeiket az angol-búr háborúban.”

Schmidt Mária elmondta: Európa népességének 6 százaléka esett el a csatákban vagy rokkant meg súlyosan, Magyarországnak 700 ezer hősi halottja, illetve ugyanennyi sebesültje volt, továbbá még egyszer ugyanennyien estek hadifogságba. Megemlítette: miközben a győztes hatalmak a háború során végezetesen meggyengültek, a győzelmet eldöntő Egyesült Államoktól várták az új rend szavatolását, és olyan békét kényszerítettek a vesztesekre, amelynek megtartására nem volt erejük. Az Egyesült Államok ezenkívül nem ratifikálta a szerződéseket és nem volt hajlandó a Népszövetségbe belépni – tette hozzá.

Olyan békét kényszerítettek Európára, melyről tudták, hogy igazságtalan és nem lehet tartós, a határok önkényes meghúzásával pedig elérték, hogy egymásban lássanak ellenséget az újonnan létrejött szomszédos kis államok - összegzett Schmidt Mária.

Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt száz évben alakult ki a nemzeti államok többsége Európában, s az államok nagy részének jelenlegi határai is ebben az időszakban jöttek létre. Ennek mozgatórugója az volt, hogy minden nemzet arra törekedett: saját államot teremtsen, ahol mindenki számára hozzáférhetővé válnak az anyagi és szellemi javak. Rámutatott: a nemzetállamok határainak kiépítése szükségszerűen vezetett háborúkhoz, a régi típusú, nemzetek feletti birodalmak pedig összeomlottak. Glatz Ferenc az első világháborút lezáró békeszerződést fegyverszünetnek nevezte, mert a Németországra erőltetett béke feltételei nem voltak teljesíthetők, ahogy az 1945-47-es békerendszer sem hozott békét és korrekcióra szorult, ezért az egymást követő háborúk összefüggésben állnak.

A volt akadémiai elnök szerint az  ismétlődő fegyveres konfliktusok az európai területi rendszerek átszabásának szándékával alakultak ki, a háborús felelősségben pedig osztoznia kell minden korabeli hatalomnak, ahogy a nemzeti radikális, valamint a szélsőbaloldali mozgalmak kialakulásában is megoszlik a felelősség közöttük. A weimari demokráciától megtagadták a méltányos békét, ezért ragadhatta meg a hatalmat Hitler - jegyezte meg.

 

Teherautó gázolt át Darnyin

Publikálás dátuma
2014.05.08. 12:17
Darnyi Tamás Gyárfás Tamással, a magyar Úszószövetség elnökével a MOB közgyűlésén Fotó: K2 PRESS, Népszava
Egy teherautó gázolta el Amerikában a négyszeres olimpiai bajnok magyar úszót, Darnyi Tamást (47). A Floridában élő, több tucat rekordot felállító sportcsillag pert indít - írja a Blikk.

Darnyi a baleset előtt feleségét akarta meglepni, ám a készülődés hajszál híján tragédiához vezetett. Az olimpiai bajnok a Delray Beachen indult el biciklivel, hogy keressen egy árust, ahol virágot vehet. Ekkor ütközött neki a kocsi, amelyik fellökte a sportembert.

A Blikk úgy tudja, a vétkes sofőr azonnal gázt adott, és segítségnyújtás nélkül elhajtott a helyszínről. Meggondolhatta magát, mert valamivel később visszatért, hogy segítsen Tamásnak. Az Amerikában jelenleg edzőként dolgozó Darnyinak a kulcscsontja törött el.

– Tamás még mindig a baleset hatása alatt van, a történtek nagyon megrázták. Azon van, hogy mihamarabb elfelejtse az egész esetet, azt szeretné, ha az élete visszatérhetne a régi kerékvágásba – mondta az olimpikon ügyvédje, Rónai Péter, aki Darnyit képviseli majd a bíróságon a baleset okozójával szemben.

– Mindent megteszünk Tamásért, akár úgy is, ha ehhez fel kell rúgnunk néhány szabályt. A teherautónak egyébként hivatalosan nem az azt vezető sofőr, hanem egy cég a tulajdonosa – közölte a jogász, majd hozzátette: ha megnyerik a pert, Darnyi Tamás a kártérítésből származó összeget jótékony célra akarja fordítani.

További részletek a blikk.hu-n.

Teherautó gázolt át Darnyin

Publikálás dátuma
2014.05.08. 12:17
Darnyi Tamás Gyárfás Tamással, a magyar Úszószövetség elnökével a MOB közgyűlésén Fotó: K2 PRESS, Népszava
Egy teherautó gázolta el Amerikában a négyszeres olimpiai bajnok magyar úszót, Darnyi Tamást (47). A Floridában élő, több tucat rekordot felállító sportcsillag pert indít - írja a Blikk.

Darnyi a baleset előtt feleségét akarta meglepni, ám a készülődés hajszál híján tragédiához vezetett. Az olimpiai bajnok a Delray Beachen indult el biciklivel, hogy keressen egy árust, ahol virágot vehet. Ekkor ütközött neki a kocsi, amelyik fellökte a sportembert.

A Blikk úgy tudja, a vétkes sofőr azonnal gázt adott, és segítségnyújtás nélkül elhajtott a helyszínről. Meggondolhatta magát, mert valamivel később visszatért, hogy segítsen Tamásnak. Az Amerikában jelenleg edzőként dolgozó Darnyinak a kulcscsontja törött el.

– Tamás még mindig a baleset hatása alatt van, a történtek nagyon megrázták. Azon van, hogy mihamarabb elfelejtse az egész esetet, azt szeretné, ha az élete visszatérhetne a régi kerékvágásba – mondta az olimpikon ügyvédje, Rónai Péter, aki Darnyit képviseli majd a bíróságon a baleset okozójával szemben.

– Mindent megteszünk Tamásért, akár úgy is, ha ehhez fel kell rúgnunk néhány szabályt. A teherautónak egyébként hivatalosan nem az azt vezető sofőr, hanem egy cég a tulajdonosa – közölte a jogász, majd hozzátette: ha megnyerik a pert, Darnyi Tamás a kártérítésből származó összeget jótékony célra akarja fordítani.

További részletek a blikk.hu-n.