Egyszer élünk - a cukorbetegség figyelmet követel

Publikálás dátuma
2014.05.16 17:36

Vegyék fel a cukorbeteg gyerekeket óvodába – ezt szeretné elérni az Egy Csepp Figyelem Alapítvány, amelynek céljaihoz számos ismert ember is csatlakozott a szervezet budapesti sajtótájékoztatóján. Magyarországon több mint 5000 cukorbeteg gyermek él, akik egész életükben inzulin injekciókra szorulnak. Ha egy diabéteszes gyermeket nem vesznek fel az óvodába, akkor az egyik szülő elveszítheti a munkáját, hiszen valakinek a gyerekkel otthon kell maradnia.

Megállíthatatlanul emelkedik a cukorbeteg gyerekek száma világszerte, így Magyarországon is, aminek az okát pontosan nem ismerik a szakemberek – hangzott el az Egy Csepp Figyelem Alapítvány sajtótájékoztatóján. Így a következő években nem lesz olyan óvoda, iskola, ahol a pedagógusok ne találkoznának érintett gyerekekkel. Ma Magyarországon sok esetben nem veszik fel a cukorbeteg gyerekeket az óvodába, mert a pedagógusok félnek az esetleges vészhelyzetektől, illetve nem tudják, hogy hogyan kell ellátni egy cukorbeteg kisgyereket. Ezért indította el diabétesz oktató programját az alapítvány “Belevalók” elnevezéssel pedagógusok számára, amellyel két év alatt szeretnék elérni az ország minden megyéjét. Erős Antónia, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány létrehozója elmondta, hogy pilot jelleggel már zajlik a program, és több száz óvónő vett részt az ingyenes továbbképzésen. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány úttörő munkát is felvállalt: megállapodást kötött az ELTE Tanító- és Óvóképző Karával, így a „Belevalók” óvodai továbbképző program az intézmény hivatalos képzési programjának része lett.

A visszajelzések pozitívak, és az alapítvány a program ezüst fokozatú támogatójának, a Budapest Márka Díjas 77Elektronikának, valamint az együttműködő és szakmai partnereknek a HARTMANN-RICO Kft-nek, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének, a Magyar Diabetes Társaságnak, és az ELTE-nek köszönhetően ez a létszám két év alatt több ezerre bővül majd. A programot bárki támogathatja adója 1%-ával is, amit május 20-ig lehet még felajánlani.

A tájékoztatón bejelentették azt is, hogy az Alapítvány egyik legrégebbi partnere és támogatója, a 77 Elektronika Kft. által fejlesztett és gyártott Dcont® vércukormérő készülékek a Hungarikum Bizottság döntése értelmében bekerültek a hungarikumok előszobájaként ismert Magyar Értéktárba.

Az alapítvány idei programjai között bemutatták a már hagyományos Cseppont Patikahetet, amely május 19-én indul. Ennek keretében a már megszokott vércukor-, vérnyomás-, koleszterinmérés mellett 27%-os mérőeszköz akció isvárja az érdeklődőket az alapítvány logójával fémjelzett “egycseppes” patikákban. Támogatók: a Roche és a HARTMANN-RICO Hungária Kft.

Tavasztól őszig dübörög az Egyszer Élünk Körút, az Alapítvány ingyenes szűrőkörútja a legismertebb gasztro- és zenei fesztiválokon. A magyar kormánnyal nemrégiben közös stratégiai partnerséget kötő 77Elektronikának és Roche-nak, valamint a HARTMANN-RICO Hungária Kft-nek köszönhetően bárki megméretheti vércukrát, vérnyomását, koleszterinszintjét.

Idén immár harmadszor rendezik meg a „Magyarország Cukormentes Tortája” versenyt, amit az Egy Csepp Figyelem Alapítvány hozott létre a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének közreműködésével.  Idén a zsűri bővül Jókuti András gasztrobloggerrel és Vadon János rádiós műsorvezetővel. A tavalyi nyertes a Nándori Cukrászda tortája, a Ribizlihabos almás-réteges volt, amelyet a tájékoztatón ismét megkóstolhattak a résztvevők.  Idén is csak egészséges tortareceptekkel lehet nevezni, azaz fehér liszt, és cukor nélkül készült tortákkal, és idén is lesz háziverseny amatőröknek, házikuktáknak értékes nyereményekkel.

És lesz Egy Csepp Világnap is, amelynek fellépői között szerepel majd a ByTheWay és Zséda is, a színpadon pedig Pataki Zita, Ada, Szellő István köszönti a vendégeket a 77Elektronika jóvoltából az ingyenes családi egészségnapon, a SYMÁ-ban, november 16-án.

Szerző

1500 éves szőlőprésre bukkantak Izraelben

Publikálás dátuma
2019.03.19 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ RODGER BOSCH
Mozaikpadlós, mintegy 1500 éves szőlőprést találtak Korazimban, Észak-Izraelben - jelentette be hétfőn az Izraeli Természetvédelmi Hatóság (INPA).
A 4 x 4 méteres szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. harmadik és ötödik század között. A Korazim Nemzeti Park területén folytatott ásatások során előkerült leletekből bebizonyosodott: az ekkor a Kinnerettől, másik nevén a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. 
A szőlőprést véletlenül fedezték fel, amikor a nemzeti parkban dolgozó, karbantartást végző munkások véletlenül észrevették a padlózatát borító gyönyörű, geometrikus mintázatú mozaik szélét. Korazimban mindeddig csak ezt a mozaikpadlót találták, ezért különleges értéket képvisel.
Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét a régészek szerint amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel. Noha a szőlőpréseket ebben a korban általában a szőlőtőkék közelében építették fel, ezen a településen - a szakemberek szerint szokatlan módon - lakott területen végezték ezt a munkát. 
A terület az Izraeli Természetvédelmi Hatóság (Israeli Nature and Parks Authority, INPA) felügyelete alatt áll, amely az ásatásokat az Arielben működő egyetemmel közösen végezte a pénzügyminisztérium támogatásával. A fekete bazaltkőből épített településen korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas, remekbe szabott zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a huszadik században több időszakban is folytatott ásatásokon. 
Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.
Szerző
Frissítve: 2019.03.19 13:06

Így nem épül meg az évszázad tudományos beruházása Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.03.19 08:20
A Virgo gravitációs hullámdetektor. Ennél modernebb berendezést telepítettek volna a korábbi tervek szerint a Mátrába
Fotó: AFP or licensors/ Claudio Giovanni
A gigantikus Einstein-teleszkópot a Mátrába telepítették volna, de az Akadémia kutatói nem merték vállalni a kockázatot: mi történik, ha a kormány éppen a beruházás kiugró költségeire hivatkozva von el további pénzeket az MTA-tól.
Hang nélkül sikkadt el a tavalyi év egyik hatalmas, ha nem a legnagyobb horderejű tudománypolitikai vitája. Tavaly november végén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fizikai Tudományok Osztályának kutatói elsöprő, több mint 80 százalékos többséggel leszavazták az évszázad tudományos beruházásának hazai megvalósulását, mely mintegy egymilliárd eurós befektetést igényelt volna. És bár a magyar kormány még nem döntötte el, hogy támogatja-e a gravitációs hullámokat mérő, gigantikus Einstein teleszkóp Mátrába telepítését, ha a fizikusok szavazatain múlik, a hosszú évek óta tervezett, áldozatos munkával előkészített projektből nem lesz semmi - írja tudományos ismeretterjesztő portál, a Qubit
Ez különösen annak fényében meglepő, hogy tavaly novemberig még úgy tűnt: a magyar tudósok, de legalábbis a fizikusok épphogy egy emberként támogatják, hogy Magyarországon, közelebbről a Mátrában épüljön a legújabb (vagyis az olaszországi VIRGO után a második) európai gravitációshullám-detektor. A háromszög alakzatban, három tíz kilométeres hosszúságú, a föld alá fúrt karból álló berendezés potenciális helyszínéül több európai ország is szóba jött. A 2007-es előzetes mérések alapján egy elhagyatott olaszországi bánya és a Pireneusok egy ugyancsak zavartalan helyszíne mellett a Mátra, azon belül is a használaton kívüli gyöngyösoroszi ércbánya a három dobogós egyike volt. Ezeken a helyszíneken azért tűntek különösen kedvezőnek a feltételek, mert az előzetes számítások és mérések szerint kevés a gravitációshullám-mérést nagyban megnehezítő háttérzaj, például a szeizmikus tevékenység.
Az akadémikusok a Qubit értesülései szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Lovász László kérésére tartottak az Einstein teleszkóp ügyében belső bizottsági ülést még tavaly ősszel, november 28-án. Lovászt előzőleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető Palkovics László kérte fel, hogy foglaljon állást a közel tíz éve tervezgetett, a hazai sajtóban 2010 óta sztárolt, gravitációs hullámok bemérésére alkalmas Einstein teleszkóp mátrai megépítéséről. A detektor megépítése Magyarország történelmének talán legambiciózusabb tudományos projektje lett volna, de az MTA fizikusai a jelek szerint nem kérnek a teleszkóp mátrai megépítéséből. A teleszkóp hazai megépítése ellen szavazók azzal indokolták döntésüket, hogy félő: a hatalmas ívű tudományos beruházáshoz Magyarországon nem állna rendelkezésre a szükséges szellemi és anyagi háttér – mondta a a portál kérdésére Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főigazgatója, az európai ESFRI Infrastruktúra Bizottság tagja.
Magyarán, a fizikusok attól tartottak, hogy az ITM és az MTA között tavaly nyár óta tartó tudományfinanszírozási perpatvarban az Einstein teleszkóp megépítése kiváló ürügy lehetne a további forráselvonásra, más tudományos kutatások, akár teljes akadémiai kutatóintézetek költségvetésének kárára.