Egy másik „orosz ügy” az EP-ben

Kovács Béla jobbikos képviselő ügyében sok újat nem tudunk meg Brüsszelben addig, amíg fel nem áll az új testület, amely – valamikor az őszre – dönthet mentelmi jogának felfüggesztéséről. Kováccsal kapcsolatban azonnal felmerült egy lett képviselőnő esete is, aki több laptársunk szerint szintén az oroszoknak való kémkedés gyanújába került.

Ebből annyi igaz, hogy a lett ügyészség nemrég beadványban kezdeményezett egy vizsgálatot annak kiderítésre, hogy Tatyana Zdenoka lett-orosz EP-képviselőnő nem fejt-e ki „áruló tevékenységet” Lettország és más EU-tagállamok ellen.

Kémkedéssel azonban nehéz lenne vádolni Zdenokát, aki közel két évtizede jogi harcban áll a lett hatóságokkal, s a nyilvánosság előtt áll ki a lettországi orosz kisebbség jogai, vagy például a krími népszavazás érvényessége mellett. A rigai zsidó családból származó asszony rokonainak jó részét lett nácik ölték meg a második világháborúban. Zdenoka a Szovjetunió felbomlása után is kommunista párttag maradt, ezért a lett hatóságok megpróbálták korlátozni politikai jogait. Ez ügyben nyert és vesztett is pereket Strasbourgban, de mind 2004-ben, mind 2009-ben az Európai Parlament tagjává választották, jórészt az orosz kisebbség szavazataival. Az EP-ben a Zöldek frakciójába ült be, a Zöldekkel szövetséges Európai Szabad Szövetség tagjaként, amelyhez főleg kisebbségi képviselők tartoznak. Öt évig itt volt tag Tőkés László is. A képviselőnő megalakította az EU-n belül az Oroszul Beszélők Szövetségét, és tagja az EP és az Orosz Parlament közös bizottságának is. Mivel a kémekkel szemben mindig nyilvánosan tevékenykedik, vádlói csak azzal tudják gyanúsítani, hogy együttműködik a volt Szovjetunió helyreállításáért dolgozó szervezetekkel.

Mivel a bizonyítékokat nem ismerjük, csak megkockáztathatjuk, hogy a rigai eljárás az EP-választások közelségével függ össze. A lettországi oroszok ugyanis aligha akarnak Oroszországhoz kerülni, nagyon is élnek az EU-tagsággal járó előnyökkel, de egyenlő jogokat szeretnének kapni hazájukban a lettekkel. Pártszövetségük, a Harmónia Központ az előrejelzések szerint első helyen végez majd a hétvégi EP-választásokon, és a helyi oroszok mellett sok lett szavazatára is számíthat baloldali programja miatt. Így Tatjana Zdenoka is jó eséllyel számíthat az újraválasztására.

Esete azt jelzi, hogy az Európai Unió igazából máig sem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy valaki egy etnikai kisebbségként polgára egy országnak, s ugyanakkor kötődést érez egy másik állam, a saját nyelvi-kulturális anyaországa iránt is. Két évtizeden át a magyar külpolitika szemet hunyt afelett, hogy ez nemcsak a határon túli magyarokat, hanem a szovjet utódállamokba került oroszokat is érinti, és semmilyen empátiát nem mutatott a balti oroszok sorsa iránt. Most az ukrán válsággal és Orbán Viktor markáns fellépésével a kárpátaljai magyar autonómia ügyében hirtelen nagyon is aktuálissá vált ez a kérdés. Az újonnan megválasztandó Európai Parlamentnek a kisebbségi jogokat is komolyabban kell vennie, éppen az ukrán válsághoz hasonló tragédiák elkerülése érdekében.