Európa mi vagyunk

Nagyon nehéz időben lettem az Európai Parlament képviselője. Akkoriban az egész világ, ezen belül a mi kontinensünk is, a pénzügyi és gazdasági válság megpróbáltatásait igyekezett kivédeni. A dél-európai államokat az összeomlás fenyegette, de az unió erejét mutatja, hogy bár nem kis anyagi áldozatok árán, de sikerült stabilizálni ezeket az országokat. Európa mára kijött a válságból. Nehéz tárgyalások, sok vita árán.

Utólag persze okosabbak lehetünk, magam is úgy gondolom, a válságkezelést talán lehetett volna jobban csinálni, de az Európai Bizottság jobboldali többsége miatt túl nagyok voltak a megszorítások, amelyek elsősorban a szegényeket és a nőket sújtották. A "megszorítás", a nehezebb helyzetben lévők érdekeinek figyelmen kívül hagyása a jobboldal "gyógyszere" minden ilyen helyzetben. De ha a választók úgy döntenek, hogy az előttünk álló öt évben a baloldalnak legyen többsége, amire jó esélyt látok, akkor az ilyen válságok megoldására biztosan "szegénypárti" módszereket szorgalmazna az EP.

Tiszteletet követel Magyarországnak a Fidesz, jószerével ez a most befejeződő uniós kampányuk egyetlen mondanivalója. A parlament képviselői helyeinek 3 százalékával rendelkezünk, de ha kevesebb volna a részarányunk, vagy ha jóval több, akkor sem a mandátumaink számától függne az a "tisztelet", amit a többiektől elvárhatunk. Ismerem a brüsszeli szellemet: mindenkit tisztelnek, aki erre méltó. Minden országnak akkora a súlya, amennyit okos érdekérvényesítéssel ki tud harcolni. Nem ellenségeket kell keresni, hanem folyamatosan szövetségeket építeni. Nem véletlen, hogy az előző uniós költségvetési időszakban az MSZP-kormány több uniós pénzt tudott szerezni, mint a Brüsszelt gyarmatosítónak tituláló Orbánék. Az "üzengetős", kardoskodó politika nem vezet eredményre. Sajnos éppen a Fidesz-politikája az, ami csökkenti hazánk befolyását.

Aki figyelemmel kíséri a hazai politikai életet, joggal gondolhatná, hogy minden parlamentre a frakciók szembenállása, a "csak azért se" döntéshozatal a jellemző. Hát ez Brüsszelre a legkevésbé sem igaz! Az Európai Parlamentben erős a kompromisszumra törekvés. Az általam beterjesztett jelentések közül nem egyet 90 százalék feletti többséggel fogadták el, mint ahogyan én is minden jó javaslatot befogadtam, függetlenül attól, hogy melyik frakcióból kezdeményezték. Az itthoni durvább hangnem legfeljebb a Fidesz által annyira favorizált "keleti nyitás" országaiban dívik, a politika eldurvulásáért egyértelműen a jobboldalt tartom felelősnek. Orbán Viktor a 2002-es veresége után közölte, hogy a "haza nem lehet ellenzékben", a baloldalt pedig azóta is megpróbálják kitagadni a nemzetből.

Közben a szélsőjobbal szemben sokkal megengedőbb politikát folytattak. Szemet hunytak az EU zászlókat égető Jobbik kirívóan durva tettei felett, Gaudi-Nagy Tamás még képviselőjeként szervezhette azt a tüntetést, amelyen leköpték Pásztor István vajdasági magyar vezetőt, s ez az ember most - ha nem is képviselőként -, a Jobbik EP-listáját vezető Morvai Krisztina munkatársaként Brüsszelbe készül.
Ismerőseim közül többen is megkérdezték, mi a tétje a vasárnapi voksolásnak? Áprilisban a Fideszre 44 százalék szavazott, mégis 67 százalékos többsége lett a parlamentben, az EP-választáson arányos a képviselői helyek kiosztása. Itt tényleg minden szavazat egyformán számít. Akik elmennek szavazni, arról döntenek, hogy Európához akarunk tartozni, vagy inkább az orbáni elszigetelődést választjuk, a "félázsiai" utat. A demokrácia álarca mögé bújó diktatúrát választjuk, vagy az európai értékeket. A Fidesz szerint az alacsony bérekkel kell más országokkal versenyeznünk, szerintünk nem a közmunkákkal, hanem a tudás-alapú társadalommal. Csak így lehet több munkahely és belátható időn belül európai bér Magyarországon.

Az országgyűlési választások hazai jobboldali sikere után a közvélemény-kutatók ezúttal is Fidesz előnyt jósolnak, nemzetközi szinten megoszlanak a vélemények az esélyeket illetően. Ha megint a Néppárt szerezne többséget, a megszorítások politikáját folytatja majd, ami nehezíti a válságból való végleges kilábalást, s a társadalmi problémákra sincsenek igazán válaszaik. Az európai szocialisták viszont számos jó javaslatot tettek le a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében. Mi voltunk az élharcosai az "ifjúsági garanciának", hogy minden 30 év alatti munkanélküli állást vagy képzést kapjon.

Ez a program nagyon fontos lenne Magyarországnak is, hiszen a Fidesz alatt több százezer fiatal ment külföldre a munkanélküliség elől menekülve. Az európai szocialistáknak komoly környezetvédelmi programja is van, aminek része a zöld munkahelyek teremtése, emellett keményebben szabályoznánk a pénzügyi szektort, hogy ne ismétlődhessen meg a 2008-as válság. Határozottabban lépnénk fel az uniós tagországok demokráciájának védelmében. A demokratikus szabályok megőrzése ugyanis az adott tagállam polgárainak érdeke, akkor is, ha ez egyes vezetőknek nem tetszik.

Függetlenül a választások kimenetelétől, optimista vagyok a kontinens jövőjét illetően. Az unió eddig minden válságból erősebben jött ki, az elmúlt években is fontos intézményi előrelépések történtek. Ezért én is küzdöttem. Az "Európai állampolgári kezdeményezés" nevű jelentésem lehetővé tette, hogy kellő számú aláírással az emberek is napirendre tűzhessenek ügyeket. Az ilyen népi kezdeményezések demokratikusabbá teszik az uniót. Egy fejlődő Európára számítok.

Magyarország mit várhat, mit remélhet az uniótól a következő ciklusban? Biztos vagyok abban, hogy a következő öt évben is élvezni fogjuk az uniós tagság megannyi előnyét, a nyitott határokat, az egységes piacot, a nagyobb biztonságot és a komoly fejlesztési pénzeket. Nagyon sok ügyben viszont rajtunk múlik, hogy okosan érvényesítsük az érdekeinket. Ne felejtsük el: az Európai Unió nem egy távoli, rajtunk kívül álló "világ". Mi magunk vagyunk az.