kormány;miniszterek;

2014-05-30 07:04:00

Offshore-ügyvédből fejlesztési miniszter?

Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor abban a levélben, amelyet Kövér Lászlónak küldött a lehetséges tárcavezetői meghallgatásokkal kapcsolatban. A kormányfő Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré, Pintér Sándort belügyminiszterré, Balog Zoltánt pedig az emberi erőforrások miniszterévé javasolja kinevezni. 

A jelöltek között Fazekas Sándort földművelésügyi miniszternek, Hende Csabát honvédelmi miniszternek, Navracsics Tibort külgazdasági és külügyminiszternek, Varga Mihályt pedig nemzetgazdasági miniszternek javasolja Orbán. Két új név is szerepel ugyanakkor a listán, Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszternek, Seszták Miklóst pedig nemzeti fejlesztési miniszternek javasolja a kormányfő. Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz.

A Németh Lászlónét váltó Seszták egyébként a KDNP képviselője és a párt alelnöke, aki már tavaly februárban komoly botrányba keveredett. Kiderült ugyanis, hogy miközben az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságában, az informatikai és távközlési albizottságában, a fogyasztóvédelmi bizottságában és a közbeszerzési és vállalkozásszabályozási albizottságában ült, egyidőben felügyelő bizottsági tag volt egy olyan cégben, amely több másik, azonos napon és helyen bejegyzett - egyszemélyes - céggel több mint 12 milliárd forintot nyert egy uniós pályázaton. Seszták azzal védekezett, fb-tagságáról még a pályázat benyújtása előtt lemondott, ez azonban a cégnyilvántartás alapján nem volt igaz. Ráadásul azt is elfelejtette megemlíteni, hogy több mint egy évtizedig ő volt a nyertesek jogi képviselője.

Sesztákot ennek ellenére semmiféle politikai, vagy akár büntetőjogi retorzió nem érte, sőt, pályája - mint látható - meredeken ível felfelé. Évek óta az egyik leggazdagabb parlamenti képviselőnek számít, a 2014. áprilisi állapot szerint (tehát még az előző ciklusban érvényes képviselői javadalmazás alapján - a szerk.) 965 864 forintot keresett havonta honatyaként, ám egyhavi jövedelme álláshalmozása (önkormányzati képviselőként, választott bíróként, stb.) miatt már akkor is meghaladta a 3,8 millió forintot.

Eközben 2013-as vagyonnyilatkozata szerint évi mintegy 30 millió forintot keres magánügyvédként, kisvárdai és budapesti ingatlanjai több mint százmillió forintot érnek, és 194 millió forint megtakarítással is rendelkezik. Sesztáknak van egy autószalonja is, ma pedig már egyedüli tulajdonosa a Ramiris Autó Kft.-nek, amelynek korábban másik tulajdonosa az a Ramiris Rubin Zrt. volt, amely egy ciprusi - feltételezhetően offshore - cég, a Ramiris Holdings Ltd. tulajdonában állt. A cégbejegyzéskor az offshore cég jogi képviselője Seszták volt. A cégcsoport azért került a figyelem középpontjába, mert offshore-üzleteivel 17 milliárdos kárt okozhatott a költségvetésnek, a bírósági eljárás pénzmosás vádjával indult meg még 2007-ben.

Mindehhez képest "kismiska" az a Lázár János, akit Orbán a Miniszterelnökséget vezető miniszternek javasol. A tíz tárcavezetői nevet tartalmazó dokumentumot egyébként Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tette közzé, a levélben Orbán azt kérte az Országgyűlés elnökétől, intézkedjen, hogy a miniszterjelölteket - akiket a kormányfő javaslatára az államfő nevez ki tárcavezetőknek - a feladatkörük szerint hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságok meghallgassák.

Ahogy Orbán Viktor ígérte, úgy is tesz: folytatja ott, ahol abbahagyta, megy tovább az úton, méghozzá a rossz irányba - reagált a névsorra az Együtt-PM. A szövetség megdöbbenését fejezte ki, amiért Lázár és Seszták is szerepelnek a "díszes társaságban", pedig viselt dolgaik miatt erre alkalmatlanok és érdemtelenek: Lázár milliókból dőzsöl luxusszállodákban, Seszták pedig nyilvánvalóan sáros egy milliárdos közbeszerzési ügyben. Az Együtt-PM követelte, hogy Orbán ne nevezze ki őket miniszterré.

Továbbmenne Navracsics
Noha Navracsics Tibor külügyi és külgazdasági miniszterjelöltként szerepel a listán, már azt is lehet tudni, hogy az eddigi kormányfő-helyettes mindössze fél évre kíván a diplomácia élén maradni, utána Brüsszelbe távozna, méghozzá az Európai Bizottság magyar tagjaként. "Azért is szerencsés vagyok, mert ha megkezdhetem a külügyminiszteri munkát, rengeteg tennivaló vár.
Nagy fantáziát látok benne. Az pedig különösen szerencsés lenne, ha ősszel EU-biztosnak jelölnének" - mondta a Heti Válasznak a leköszönő igazságügyi miniszter. Navracsics szerint egyetemi múltja során is sokat foglalkozott az unióval, és ha biztos lenne, hidat képezne Brüsszel és az ország között.
Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy megéri-e fél évre külügyminiszternek menni, és hogy ebbe több is belefér-e, mint hogy Szijjártó Péternek (aki várhatóan a külgazdasági államtitkári posztot tölti majd be addig - a szerk.) készítse elő a terepet, azt felelte: abban állapodtak meg, hogy mindenben egyeztetnek, így aztán nem lesz fennakadás.
Kiemelte ugyanakkor azt is, "a keleti nyitás nem jelenthet nyugati zárást", de a diplomácia átalakulóban van, a magyar cégeknek pedig keleten is teremhet babér. Azonban ő nem kacsingat errefelé. "Oda inkább Szijjártó Péter megy majd" - válaszolta arra a kérdésre, hogy ki tenne eleget egy azerbajdzsáni meghívásnak.
Navracsics nyíltan nem beszélt erről, de az Index időközben úgy értesült, a Külügyminisztériumban marad az európai uniós államtitkárság. A Lázár János vezette Miniszterelnökség már a választások után bejelentette igényét a brüsszeli kapcsolatokat felügyelő államtitkárságra, ám a leendő külügyminiszter állítólag ragaszkodott hozzá, hogy ezt a kérdést továbbra is együtt kezeljék a magyar külügy egészével.