Taktikázás Budapestért

Publikálás dátuma
2014.05.30. 07:02
Csak a helyszín marad? A hatalma megtartásáért a Fidesz a közgyűlés választásának módját és létszámát is megváltoztathatja FOTÓ
Politikai csapdát állít a Fidesz az ellenzéknek Budapesten azzal, ha még az őszi önkormányzati választás előtt átalakítja a rendszert, és ezzel együtt az egész főváros működési mechnaizmusát. Mivel Budapesten - feltéve, ha addig összeszedi magát az MSZP, illetve a demokratikus ellenzék összességében is ütőképes lesz - kemény meccsre lehet számítani ősszel, az átalakítással a Fidesz bebetonozhatja magát. Csakhogy a hatalom megtartásának módja káoszt okozhat és működésképtelenné is teheti a következő ciklusra a fővárost.

A Fidesz ismét politikai csapdát állít az őszi önkormányzati választásokra azzal, hogy összefogásra vagy újabb vereségre kényszeríti a demokratikus ellenzéki pártokat - mondta lapunknak a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Tóth Csaba azokra a hírekre reagált, miszerint a Fidesz - tartva attól, hogy ősszel megszorongathatja az ellenzék Budapesten - ismét átírhatja nemcsak a választás szabályait, de azzal együtt az önkormányzatiság egészének működését a fővárosban.

Tóth emlékeztetett: április 6-án egyetlen olyan terület volt, ahol a Fidesz-KDNP-t meg tudták szorongatni a kormányváltók, ez pedig Budapest volt. A szakember elismerte, hogy az ellenzéki összefogás által tavasszal elért 38 százalék miatt a Fidesznek tartania kell attól, hogy a fővárosi közgyűlésben elveszíti, vagy csak a Jobbikkal lesz képes megtartani a többségét. A múlt vasárnapi EP-választás budapesti eredményei pedig csak megerősíthették a kormánypártot ezen feltételezéseiben, hiszen a Fidesz és a demokratikus ellenzéki pártok közötti különbség a fővárosban csupán 6-7 százalék volt.

Május elején számolt be a Népszava arról, hogy az újabb kétharmados parlamenti többsége birtokában a harmadik Orbán-kormány első teendői között lehet a 2014-re ígért budapesti önkormányzati reform érdemi megvalósítása, de méginkább annak a hatalom megőrzését célzó, szűkebb körű végrehajtása. Amit a hvg.hu a tegnapi Fidesz elnökségi ülés alapján írt, az utóbbit erősíti. Vagyis a jelek szerint önös politikai érdekből a Fidesz kész ismét törvényt módosítani még az októberi választás előtt. Szeretné ugyanis megőrizni, sőt talán javítani a 2010 őszén elért 51 százalékos listás eredményét, de megtartaná a főpolgármesteri posztot és a 23 kerületből 2010 őszén megszerzett 19 városrész irányítását is.

A játékszabályok újraírását tehát ismét a pillanatnyi politikai érdekek indokolják - állapította meg a Republikon stratégiai igazgatója, hozzátéve: a Fidesznek elemi érdeke, hogy a baloldalon belüli átrendeződés ellenére "egyben tartsa" az egykori összefogás pártjait és olyan együttműködési kényszerhelyzetet teremtsen, amely "megakasztja" a balközép pártok különutas stratégiáit.

A Fidesz azért akarja kiiktatni az önkormányzati választási rendszer arányossági elemét, mert ez az a pont, ahol sebezhetőnek érzi magát - vélte Tóth. Hozzátette: a baloldalnak van azonban lehetősége a visszavágásra, ha a nagyjából azonos erőt képviselő ellenzéki pártok képesek lesznek egy jó, Budapest egészére vonatkozó megállapodást kötni. A Republikon számításai szerint amúgy 4-5 budapesti kerület könnyen, 6-7 körzet pedig nehezebben, de megnyerhető az ellenzéki pártok számára.

A jelek szerint a Fidesz is érzi, hogy ennek "kivédésére" már kevés lesz a választókerületek ismételt átrajzolgatása, hasznosabb a főváros döntéshozó testületének, a közgyűlésnek az átalakítása. Régóta a tervek között van, hogy ne listáról kerüljenek be a testületbe a képviselők, hanem a 23 kerületi polgármester "automatikusan" legyen a tagja - ezzel egyúttal tízzel csökkenne a létszám. A hvg.hu szerint a Fidesz-elnökségi ülésen elhangzottak alapján nem zárható ki egy "vegyes" rendszer sem. Eszerint a polgármesterek mellett "kompenzációs listáról" választott képviselők egészítenék ki a testületet, amely így megőrizné 33 fős létszámát.

Csakhogy akár a tisztán polgármesteri "delegáltakból" álló, akár a "vegyes" közgyűlési rendszer valósulna meg, az szakértők szerint eljelentéktelenítené, illetve rosszabb esetben működésképtelenné is teheti a fővárost. Előbbi változat esetén például minden főpolgármester-helyettes "külsős" lenne, hiszen a polgármesteri megbízatással összeférhetetlen a főpolgármester-helyettesi poszt. Aktív polgármesterként ráadásul a képviselőknek kevés idejük jutna a közgyűlési munkára, így érdemi döntéshozó testület helyett egyfajta polgármesterek tanácsa lenne a közgyűlés.

Akárhogy is, úgy tudjuk, a közvetlen főpolgármester-választás jelenlegi rendszerének újra és újra felvetődő eltörlése ezúttal nem lesz az átalakítás része. Ezt korábban a kormánypárti dominanciájú Budapesti Önkormányzatok Szövetsége vetette fel, de még abban a formában, hogy a listán megválasztott képviselők alkotta közgyűlés választhatná tagjai közül a főpolgármestert. Ezt az ötletet akkor, 2011 végén Tarlós István főpolgármester személyes támadásként értékelte. Azt közölte: ilyen módon nem kíván 2014-től főpolgármester lenni.

Ez várhat a fővárosra

Ha a közgyűlési változtatásokon túl is hozzányúl a Fidesz a jelenlegi kétszintű fővárosi közigazgatás rendszerhez, akkor valószínű, hogy a már az évekkel ezelőtt kidolgozott és Tarlós István, valamint Kósa Lajos által korábban előadott terveket gondolják újra. Készült egy változat erős fővárosi önkormányzatra "szimbolikus" jelentőségű kerületekkel, illetve csupán alárendelt igazgatási kirendeltségekkel, továbbá elkészült a "city koncepció" több variációja is.

"A" variáció: egypólusú fővárosi önkormányzati rendszer
- A1: teljhatalmú fővárosi önkormányzat, alárendelt igazgatási (kerületi) kirendeltségekkel
- A2: erős fővárosi önkormányzat, "szimbolikus" jelentőségű "kerületi elöljáróságokkal"

"B" variáció: a jelenlegi kétszintű rendszer átdolgozása
Ez a ma ismert és sokat szidott kétszintű önkormányzati rendszer életben tartását jelentené a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás átalakításával. A főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, továbbá a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sport feladatok maradnának.

"C" variáció vagy "city koncepció", kevesebb kerülettel
- C1: egy belső városmag, a "city" létrehozása az ehhez csatlakozó több külső kerületi egységgel
- C2: szintén egy lehatárolt belső városmag, és a jelenlegi kerületek összevonásával egy külső kerület létrehozása
- C3: egy belső "city" és a Duna mentén megosztott két nagy önálló kerület Pesten és Budán

Szerző

Nem a nyomorexportra

Most még csak aláírásgyűjtéssel tiltakoznak, de a "hathatós" lépésektől sem riadnak vissza a borsodi településvezetők. Az háborította fel őket, hogy a megyeszékhelyről kitelepítenék a szegénységben élőket, akiket csak akkor támogatnának, ha a városhatáron túl találnak maguknak új lakóhelyet. Csakhogy a környező települések pontosan olyan problémával küzdenek, mint Miskolc, és úgy gondolják, mindenhol a településen belül kell megoldani, vagy enyhíteni a nyomorban élők sorsán, "exportálásukat" elfogadhatatlannak tartják. 

Egyelőre csak tiltakoznak, de ha Miskolc nem változtat a szegényeket érintő tervezetén, és a városon kívül lévő, bármelyik településen megindul az ingatlanfelvásárlás, "hathatós" lépéseket tesznek. Egyebek mellett így fogalmazott lapunknak Szitka Péter. Kazincbarcika polgármesterét azt követően kerestük, hogy Borsod megye több településvezetője tiltakozott a májusban elfogadott miskolci rendelet ellen, most aláírásgyűjtéssel igyekeznek nyomást gyakorolni.

A Fidesz-KDNP-s többségű közgyűlés úgy döntött, a már korábban is meglévő jogszabályt azzal egészítik ki, hogy a szociális bérlakásokban élők csak abban az esetben kaphassák meg a 1,5-2 millió forintos lelépési díjat, ha Miskolc határán kívül vásárolnak a pénzből ingatlant.

Először Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere jelezte, öt évig segélyt, és közmunka-lehetőséget sem biztosítanak azoknak a betelepülőknek, akik korábbi lakóhelyükön költözési támogatást kaptak. A zempléni város vezetője ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy a miskolci tervezet miatt döntöttek így, de elég nyilvánvaló, hiszen a miskolci döntés után beszélt arról, hogy a közmunka-pályázatokon a már most is helyben élőket részesítenék előnyben, mert jelenleg is sok rászoruló ember él a városban.

Ezt követően Nyékládháza és Mályi vezetői kezdeményeztek aláírásgyűjtést azért, hogy a miskolci önkormányzat helyezze hatályon kívül a rendeletnek ezt a kitételét. Majd Kazincbarcika is csatlakozott, a közgyűlési javaslat szerint "önkormányzataink nem támogatják, hogy bármely önkormányzat a szociális jellegű problémáinak megoldását a szegénység exportjával oldja meg", Miskolc döntése "a településeiken egyébként is meglévő súlyos szociális gondokat még inkább fokozná..."

  • „Hathatós” lépésektől sem riadnak vissza

  • A szociális feszültségek mindenhol egyformák

  • Közmunka nincs betelepülőknek

Szitka Péter lapunknak úgy fogalmazott: a nehéz sorsú, kilátástalanságban élő családok "exportja" nem lehet megoldás, minden településnek saját közigazgatási határán belül kell megoldani, vagy legalábbis enyhíteni a nyomorban élők sorsán. A miskolci történetnek "kezd roma vetülete lenni", a televízók cigánykérdéssé ferdítik a témát - mondta a polgármester.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem tudja, hogy a Miskolcon élő szegények között hány roma van, Szitka Péter szerint ez a probléma nem bőrszín kérdése. Saját testületi döntésükkel kapcsolatban kijelentette, azt pártállástól függetlenül, egyhangúlag szavazták meg. Kazinbarcikával kapcsolatban elmondta, 18 százalékos a munkanélküliség, és ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, amelyek minden borsodi településen jelen vannak.

A miskolci döntésnek szerinte nem csak szociális, hanem politikai vetülete is van. Ezt ugyan nem fejtette ki pontosan, de ismert, a tavaszi parlamenti választáson az egyik körzetben a szocialista Varga László győzött, a másikban pedig épphogy nyerni tudott a fideszes, ott a szavazók jó része a Jobbikra voksolt. Négy évvel ezelőtt még 50 százalék körüli volt a Fidesz támogatottsága.

Mint lapunkban megírtuk, május elején szavazta meg a miskolci közgyűlés a város szegényeinek kitelepítéséről szóló tervezetet: aki "önként" elhagyja önkormányzati otthonát és a városon kívül vesz másik ingatlant, pár százezertől kétmillió forintig terjedő támogatást kap.

Dr. Simon Gábor, a közgyűlés szocialista tagja lapunknak akkor elmondta: számítások nem készültek, nem tudni, hány család vásárolna lakást, így az sem ismert, mibe kerülne mindez a városnak, Miskolc költségvetésében nem is szerepel ilyen tétel.

Soós Attila, a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának szóvivője mindezt azzal indokolta, a miskolci "gettók és nyomortelepek" felszámolását tervezik a biztonságos, élhető város megteremtéséért. Miskolc "szégyenfoltjait, a bűnözés melegágyát" akarják eltűntetni, ami a "gettók, nyomortelepek" teljes felszámolását jelenti.

Ladányi János szociológus szerint a mikolci gettók már sok éve súlyos és egyre romló gondot okoznak. Üdvözlendő lenne, ha ezzel valaki, valamit szeretne kezdeni. Mindenekelőtt szociális lakásépítéssel és vásárlással lehetne elmozdulni a holtpontról.

Szerző

Leállt Iványiék elismerési eljárása

Hiába állapította meg februári határozatában Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy a 2011-ben egyházi jogállásától megfosztott Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) megfelel az egyházként való elismerés törvényi feltételeinek, az Országgyűlés vallási ügyekkel foglalkozó bizottsága a törvényi határidő lejárta ellenére sem foglalkozott a vallási közösség elismerési kérelmével - fejtette ki a MET vezető lelkésze az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak írt levelében.

Iványi Gábor emlékeztetett, a bizottságnak 60 napon belül törvényjavaslatot kellett volna készítenie, hogy a Ház szavazhasson a MET egyházi elismeréséről, vagy határozati javaslatot készítenie az elismerés elutasításáról. Balog Zoltán döntése óta viszont 105 nap telt el, és egyelőre az új összetételű, egyházügyekkel foglalkozó parlamenti testület, az igazságügyi bizottság sem foglalkozott a MET ügyével. Iványi Gábor emiatt arra kérte Kövér Lászlót, hogy intézkedjen a bizottsági eljárás megindítása érdekében.

Szerző