Taktikázás Budapestért

Politikai csapdát állít a Fidesz az ellenzéknek Budapesten azzal, ha még az őszi önkormányzati választás előtt átalakítja a rendszert, és ezzel együtt az egész főváros működési mechnaizmusát. Mivel Budapesten - feltéve, ha addig összeszedi magát az MSZP, illetve a demokratikus ellenzék összességében is ütőképes lesz - kemény meccsre lehet számítani ősszel, az átalakítással a Fidesz bebetonozhatja magát. Csakhogy a hatalom megtartásának módja káoszt okozhat és működésképtelenné is teheti a következő ciklusra a fővárost.

A Fidesz ismét politikai csapdát állít az őszi önkormányzati választásokra azzal, hogy összefogásra vagy újabb vereségre kényszeríti a demokratikus ellenzéki pártokat - mondta lapunknak a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Tóth Csaba azokra a hírekre reagált, miszerint a Fidesz - tartva attól, hogy ősszel megszorongathatja az ellenzék Budapesten - ismét átírhatja nemcsak a választás szabályait, de azzal együtt az önkormányzatiság egészének működését a fővárosban.

Tóth emlékeztetett: április 6-án egyetlen olyan terület volt, ahol a Fidesz-KDNP-t meg tudták szorongatni a kormányváltók, ez pedig Budapest volt. A szakember elismerte, hogy az ellenzéki összefogás által tavasszal elért 38 százalék miatt a Fidesznek tartania kell attól, hogy a fővárosi közgyűlésben elveszíti, vagy csak a Jobbikkal lesz képes megtartani a többségét. A múlt vasárnapi EP-választás budapesti eredményei pedig csak megerősíthették a kormánypártot ezen feltételezéseiben, hiszen a Fidesz és a demokratikus ellenzéki pártok közötti különbség a fővárosban csupán 6-7 százalék volt.

Május elején számolt be a Népszava arról, hogy az újabb kétharmados parlamenti többsége birtokában a harmadik Orbán-kormány első teendői között lehet a 2014-re ígért budapesti önkormányzati reform érdemi megvalósítása, de méginkább annak a hatalom megőrzését célzó, szűkebb körű végrehajtása. Amit a hvg.hu a tegnapi Fidesz elnökségi ülés alapján írt, az utóbbit erősíti. Vagyis a jelek szerint önös politikai érdekből a Fidesz kész ismét törvényt módosítani még az októberi választás előtt. Szeretné ugyanis megőrizni, sőt talán javítani a 2010 őszén elért 51 százalékos listás eredményét, de megtartaná a főpolgármesteri posztot és a 23 kerületből 2010 őszén megszerzett 19 városrész irányítását is.

A játékszabályok újraírását tehát ismét a pillanatnyi politikai érdekek indokolják - állapította meg a Republikon stratégiai igazgatója, hozzátéve: a Fidesznek elemi érdeke, hogy a baloldalon belüli átrendeződés ellenére "egyben tartsa" az egykori összefogás pártjait és olyan együttműködési kényszerhelyzetet teremtsen, amely "megakasztja" a balközép pártok különutas stratégiáit.

A Fidesz azért akarja kiiktatni az önkormányzati választási rendszer arányossági elemét, mert ez az a pont, ahol sebezhetőnek érzi magát - vélte Tóth. Hozzátette: a baloldalnak van azonban lehetősége a visszavágásra, ha a nagyjából azonos erőt képviselő ellenzéki pártok képesek lesznek egy jó, Budapest egészére vonatkozó megállapodást kötni. A Republikon számításai szerint amúgy 4-5 budapesti kerület könnyen, 6-7 körzet pedig nehezebben, de megnyerhető az ellenzéki pártok számára.

A jelek szerint a Fidesz is érzi, hogy ennek "kivédésére" már kevés lesz a választókerületek ismételt átrajzolgatása, hasznosabb a főváros döntéshozó testületének, a közgyűlésnek az átalakítása. Régóta a tervek között van, hogy ne listáról kerüljenek be a testületbe a képviselők, hanem a 23 kerületi polgármester "automatikusan" legyen a tagja - ezzel egyúttal tízzel csökkenne a létszám. A hvg.hu szerint a Fidesz-elnökségi ülésen elhangzottak alapján nem zárható ki egy "vegyes" rendszer sem. Eszerint a polgármesterek mellett "kompenzációs listáról" választott képviselők egészítenék ki a testületet, amely így megőrizné 33 fős létszámát.

Csakhogy akár a tisztán polgármesteri "delegáltakból" álló, akár a "vegyes" közgyűlési rendszer valósulna meg, az szakértők szerint eljelentéktelenítené, illetve rosszabb esetben működésképtelenné is teheti a fővárost. Előbbi változat esetén például minden főpolgármester-helyettes "külsős" lenne, hiszen a polgármesteri megbízatással összeférhetetlen a főpolgármester-helyettesi poszt. Aktív polgármesterként ráadásul a képviselőknek kevés idejük jutna a közgyűlési munkára, így érdemi döntéshozó testület helyett egyfajta polgármesterek tanácsa lenne a közgyűlés.

Akárhogy is, úgy tudjuk, a közvetlen főpolgármester-választás jelenlegi rendszerének újra és újra felvetődő eltörlése ezúttal nem lesz az átalakítás része. Ezt korábban a kormánypárti dominanciájú Budapesti Önkormányzatok Szövetsége vetette fel, de még abban a formában, hogy a listán megválasztott képviselők alkotta közgyűlés választhatná tagjai közül a főpolgármestert. Ezt az ötletet akkor, 2011 végén Tarlós István főpolgármester személyes támadásként értékelte. Azt közölte: ilyen módon nem kíván 2014-től főpolgármester lenni.

Ez várhat a fővárosra

Ha a közgyűlési változtatásokon túl is hozzányúl a Fidesz a jelenlegi kétszintű fővárosi közigazgatás rendszerhez, akkor valószínű, hogy a már az évekkel ezelőtt kidolgozott és Tarlós István, valamint Kósa Lajos által korábban előadott terveket gondolják újra. Készült egy változat erős fővárosi önkormányzatra "szimbolikus" jelentőségű kerületekkel, illetve csupán alárendelt igazgatási kirendeltségekkel, továbbá elkészült a "city koncepció" több variációja is.

"A" variáció: egypólusú fővárosi önkormányzati rendszer
- A1: teljhatalmú fővárosi önkormányzat, alárendelt igazgatási (kerületi) kirendeltségekkel
- A2: erős fővárosi önkormányzat, "szimbolikus" jelentőségű "kerületi elöljáróságokkal"

"B" variáció: a jelenlegi kétszintű rendszer átdolgozása
Ez a ma ismert és sokat szidott kétszintű önkormányzati rendszer életben tartását jelentené a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás átalakításával. A főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, továbbá a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sport feladatok maradnának.

"C" variáció vagy "city koncepció", kevesebb kerülettel
- C1: egy belső városmag, a "city" létrehozása az ehhez csatlakozó több külső kerületi egységgel
- C2: szintén egy lehatárolt belső városmag, és a jelenlegi kerületek összevonásával egy külső kerület létrehozása
- C3: egy belső "city" és a Duna mentén megosztott két nagy önálló kerület Pesten és Budán