Traian Basescu;Románia;elnökválasztás;Nigel Farage;Egyesült Királyság Függetlenségi Párt;

2014-05-31 07:30:00

Összefogás a román jobboldalon?

A bevándorlókkal szembeni félelemre építő, a brit EP-választásokat ezzel meg is nyerő szélsőjobboldali Nigel Farage tovább vívja harcát a románok ellen. Csütörtökön már úgy nyilatkozott, nem a románokkal, hanem Romániával van baja. A romániai választásokon egyetlen szélsőséges vagy euroszkeptikus formáció sem nyert mandátumot, a román politikai élet mégis forrong, a november végi elnökválasztás csatározásai elkezdődtek. A román jobboldal a magyarországi baloldallal azonos problémákkal küzd.

Semmi bajom nincs a románokkal. Hatalmas bajom van viszont Romániával - jelentette ki az európai parlamenti választásokon győztes Egyesült Királyság Függetlenségi Párt, a UKIP elnöke a CNBC televíziónak. A szigetországban a bevándorlók kérdése már tavaly a viták középpontjába került.

Ugyanis 2014. január elsején megszűntek az Európai Unióhoz, 2007-ben csatlakozó Romániával és Bulgáriával szembeni munkaerő-piaci korlátozások Nagy-Britanniában.

Már-már hisztériába torkolló politikai és médiakampány kezdődött, amelyek azt vetítették előre, hogy január elsején elözönlik a román és bolgár munkavállalók a londoni reptereket. Több százezer román érkezésétől tartottak, és nem csak a UKIP berkekben riogattak.

Nigel Farage mindvégig élén járt e kampányban, s annak ellenére, hogy a megjósolt vendégmunkás-roham elmaradt, és az európai parlamenti választások is lezárultak, tovább élteti a témát, amelynek sikerét köszönheti.

A brit politikus azzal indokolta ellenszenvét Romániával szemben, hogy a munkaerőpiaci-korlátozások január elsejei feloldása után, mint mondta: "romániai bűnszervezetek hálózták be" Nagy-Britanniát.

Korábban azt mondta, nem szeretné, ha román szomszédja lenne és kijelentette: "teljes joggal aggódhatna bárki" Nagy-Britanniában, ha a szomszédságába "hirtelen románok egy csoportja költözne".

Bukarest nem reagált Farage szavaira. A tegnap Romániába látogató Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban azt emelte ki, örül, hogy Románia az EP-választások során nem a Franciaország és más nyugati államok által is választott utat követte.

Romániában ugyanis egyetlen szélsőséges vagy euroszkeptikus erő sem tudott támogatottságot szerezni. A norvég politikus szerint ehhez hozzájárult vélhetően a románok saját negatív tapasztalata is, de Európa ezen szögletének magasabb a tolerancia szintje az etnikai, nyelvi és vallási sokszínűség iránt.

Romániában mégis tudott komoly politikai megrázkódtatást okozni az EP-választás. A Victor Ponta vezette szocialisták a Romániának járó 32 mandátum felét megszerezték, a több pártra szakadt jobboldal, köztük a kormánykoalícióból nemrég kilépett, Nemzeti Liberális Párt történelmi vereséget szenvedett.

A román jobboldal azonban máris a Traian Basescu államfő utódját megválasztani hivatott november végi államfőválasztásra összpontosít. A 6 EP-mandátumot nyert liberálisok, Ponta korábbi koalíciós társai úgy döntöttek, képviselőik már nem a liberális (ALDE) frakcióban, hanem az Európai Néppárt soraiban folytatják.

Ezzel a döntéssel a román jobboldali integrációt kívánják szolgálni, ugyanis ott most óriási üresedés tátong.

Basescu nem indulhat újra mandátumért, egykori formációja, a néppárti PDL a 2012-es választásokra középpárttá zsugorodott, most 5 EP-mandátumot szerzett 12,23 százalékos támogatottsággal, s már nem alternatíva a baloldallal szemben.

Az államfő és támogatói kiváltak a PDL-ből, új pártot alapítottak Népi Mozgalom Néven, amely 6,21 százalékos eredménnyel két mandátumot tudott megszerezni. Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök pártja nem érte el a bejutási küszöböt.

Ezek a formációk most valamiféle összefogásra készülnek, közös államfőjelölt felmutatására, különben, bárki legyen is a szocialisták jelöltje, gond nélkül átveheti Basescu bársonyszékét.

A baloldal még nem nevezte meg elnökjelöltjét, de egyre komolyabban merül fel annak lehetősége, hogy a 41 éves miniszterelnök lesz.

Victor Ponta a napokban úgy nyilatkozott, nem utasítja el azt a lehetőséget, hogy ő legyen az általa vezetett PSD államfőjelöltje, de ebben a kérdésben szeptemberben döntenek majd.

A jobboldali összefogás azonban nem ígérkezik egyszerűnek, hiszen nagyok az egymás iránti sérelmek, és minden pártnak megvan a saját aspiránsa is. Győzelmük még összefogás esetén sem biztos, de anélkül lehetetlen.