Újabb focicsapatot állított össze Orbán

Elkezdődtek a miniszteri meghallgatások, a kormányfő választottjai sorra szabad utat kaptak a parlamenti bizottságoktól, így Áder János államfő napokon belül felkérheti őket a tárcavezetői posztokra. Sőt, pénteken várhatóan meg is tartja alakuló ülését a harmadik Orbán-kormány.

Kilenc tárcával végzi majd a munkát a harmadik, várhatóan pénteken megalakuló Orbán-kormány. Minisztériumi rangot kapott a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A munkához keressük az embert, és nem az emberhez határozzuk meg a munkát - közölte korábban Orbán Viktor a kormány személyi összetételét firtató kérdésre. A nagy meglepetések el is maradtak, hiszen a régi-új kormányfő előző kabinetjének több tagja folytatja munkáját, de azért akadnak változások.

LÁZÁR JÁNOS
A fejlesztési pénzek mellett a kormányzaton belüli szakmai és szakmapolitikai irányítás is a Miniszterelnökséget irányító Lázár kezébe kerül. Feladata lesz a kormányzati koordináció, így várhatóan miniszterelnök-helyettesi rangot is kap. Az is ismert már, hogy a Miniszterelnökséghez tartozik majd az uniós pénzek koordinációja és a vidékfejlesztés, a két területtel együtt pedig 8300 milliárd forint elosztása felett rendelkezik. Még nincs 40 éves, de már többször bemutatkozott: 2007-ben például 18 millió 214 ezer forintnyi adómentes költségtérítést vett fel, 2010 után pedig, frakcióvezetőként havi 600 ezer forintnyi közpénzből béreltetett magának Audi S8-as luxusautót. Mindezt megkoronázta az a hangfelvétel, amelyen kijelentette: "akinek nincs semmije, az annyit is ér." Lázár "hivatalosan havi egymillió forintot keres, 23 millió forintokat költ fácánvadászatra", sőt, eredetileg közpénzből fizetett luxusutazásairól nem hajlandó elszámolni, ám "rögvest" befizeti a költségvetésnek a milliókat - írta róla az Együtt-PM. Mindenesetre "megdolgozott" a tárcavezetői posztért, hiszen frakcióvezetőként és államtitkárként is bizonyított: mindent megtesz Orbánnak.

SEMJÉN ZSOLT
Napirenden van a választási eljárás korszerűsítése a külhoni magyarság voksolásával összefüggésben - közölte a KDNP elnöke tegnap, tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatásán a nemzeti összetartozás bizottság előtt. Újbóli jelölését vélhetően épp annak köszönheti, hogy - mint maga is felidézte az új Országgyűlés alakuló ülése utáni Fidesz-nagygyűlésen - teljesítette 4 évvel ezelőtti vállalását, s "hozott" 500 ezer új állampolgárt az egyszerűsített honosítási eljárással. Most emelte a tétet, 2018-ra újabb 500 ezer új állampolgárt ígért, vélhetően erre fog fókuszálni a következő években. A "mérhetetlen" párt elnöke ugyanis másban nem jeleskedhet: doktori disszertációjával máig nem tudott elszámolni.

NAVRACSICS TIBOR
Remélhetőleg sikerül visszaállítani a konszenzust a külügyekben, mert lehetnek viták, és egy demokráciában szükségszerű, hogy külpolitikai kérdésekben is legyenek, de lehetséges konszenzusra jutni az alapvető kérdésekben - mondta külgazdasági és külügyminiszteri meghallgatásán. A jelenlegi közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: soha senki nem kérdőjelezheti meg Magyarország Európához tartozását, a keleti nyitás nem jelenthet nyugati zárást. Alapvető magyar nemzeti érdek az unióhoz tartozás, és hatékonyabb Európa-politika kell, hogy a magyar érdekek jobban megjelenjenek az EU-ban - fogalmazott. Ma már azt is tudjuk, személyesen kívánja képviselni mindezt Brüsszelben, hiszen ősszel az Európai Bizottság magyar tagjává szeretné jelöltetni magát. Navracsicstól a külügyminiszteri posztot Szijjártó Péter veheti át, aki addig is államtitkári poszton várakozhat. Az említett konszenzusra eddig Navracsics törekedett a legkevésbé, a KIM 2010 után rendszeresen harcba szállt az EU-val - elsősorban Viviane Reding uniós igazságügyi biztossal.

TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ
Éppen a Brüsszellel vívott folyamatos csatákkal indokolta a kormányfő az önálló igazságügyi tára létrehozását; a következő években az uniós jog kicselezése lesz a feladat. A tárca élére - tán épp ezért - egy nemzetközi szinten is elismert jogász kerül. Az igazságügyi bizottság előtti szavai kifejezetten e "küldetést" igazolták, ugyanis azon sajnálkozott, nincs realitása az Európa Tanácsból való kilépésnek, ami lehetővé tenné a halálbüntetés bevezetését, ám a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés biztosan maradni fog. Az alkotmányos identitás elvét kívánja képviselni az Unió "lopakodó jogalkotásával" szemben, mert Magyarország nem mondott le a szuverenitásáról. Erről már az európai ügyek bizottsága meghallgatásán szólt, ahol arra panaszkodott, hogy az EU számos olyan kérdéssel foglalkozik, amivel nem kellene. Szakmai hozzáértését senki sem kérdőjelezi meg: Göncz Árpád köztársasági elnök 1993-ban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölte, az Országgyűlés végül egy szavazat híján nem választotta meg. Brüsszeli nagykövet volt 2000-2004 között, majd 2007-ben a Fidesz javaslatára alkotmánybírónak választották, a megbízatást 2010-ben, a párizsi nagyköveti poszt miatt hagyta ott. Ügyvédi irodája ugyanakkor sorra kapja az állami megbízásokat.

HENDE CSABA
Ismét megkapta a honvédelmi tárcát a fideszes politikus, aki ugyanakkor elmúlt négy éves miniszteri tevékenységével sem nagyon dicsekedhet. Ugyan 2010-ben azt ígérte, felszámolná a szakmai és morális válságot a szerinte sok tekintetben utat tévesztett magyar honvédségben, azóta lényegében láthatatlan és csak baleseteivel és magánéleti botrányaival hívta fel magára a figyelmet. A 2010 nyarán bejelentett haderőreformnak és életpályamodellnek máig kevés konkrét eredménye látszik. Egyetlen fejlemény, hogy megteremtette a feltételeit a sorkatonaság visszaállításának.

PINTÉR SÁNDOR
Harmadszor is bársonyszékbe ül Pintér Sándor, noha az "örökös" belügyminiszter sem tudná hosszan sorolni az elmúlt négy év sikereit. A rendteremtésre szánt két hétről még ma sem árulta el, mikorra tervezi, hiszen keze alatt nemcsak az ország közbiztonsága, az emberek biztonságérzete, de a bűnügyi statisztikák is komoly romlásnak indultak. Ehelyett a rendvédelmi dolgozókat sújtó intézkedésekhez adta a nevét, a belügyi tárca legnagyobb "teljesítménye" pedig a közmunkaprogramok megalkotása és levezénylése, valamint a Terrorelhárítási Központ sokmilliárdos elitalakulattá fejlesztése volt. Egyébként a 66 éves Pintér korábban irányította a rendőrséget is, volt országos rendőrfőkapitány, azt megelőzően pedig rövid ideig fővárosi rendőrfőkapitány is. Nyilván nem ezekből tett szert milliárdos vagyonra, melyet persze gondosan igyekezett elrejteni a nyilvánosság elől. Hivatalosan megvált cégétől, a Civil Biztonsági Szolgálat ugyanakkor "nélküle" is sorra kapja a kormányzati megbízásokat.

BALOG ZOLTÁN
A régi-új emberi erőforrás miniszter úgy tűnik újabb kútra lelt, hiszen tegnapi egyik meghallgatásán közölte: államtitkárai "jobbak lesznek, mint az elődeik", pedig "ők is kiválóak voltak". A tárcán belül a jövőben önálló család- és ifjúságügyi államtitkárság lesz. Balog maga egyébként felzárkóztatási államtitkárként kezdte 2010 nyarán azzal, hogy előadást tartott nézeteiről, melyek szerint az oktatási szegregáció egyenesen jó. A csúcsnak nevezett tárcához tartozó öt terület - a sport, a kultúra, a szociálpolitika, az oktatás és az egészségügy - közül egyetlen, a labdarúgást is magában foglaló sport tudhatott be politikai és anyagi sikereket az utóbbi 4 évben, s ezen a 2012-ben tárcavezetőként érkezett Balog sem változtatott.

FAZEKAS SÁNDOR
2010-ben a leendő agrárkormányzat legfontosabb céljaként még a versenyképes vidék megteremtését jelölte meg nemcsak gazdasági, hanem életminőség, életforma tekintetében is. Ezen vállalása elbukott, de miután felelősségre - s kérdőre - senki nem vonta, most megint ígér. Az új kormányzati ciklusban a Földművelésügyi Minisztérium legfőbb feladatának a mezőgazdaság 1990-es termelési szintjének elérését jelölte meg. Eközben a vidékfejlesztési források a mostani kormányzati ciklusban elkerülnek a tárcától a Miniszterelnökséghez.

VARGA MIHÁLY
Az egykori pénzügyminiszter az előző ciklusban a Miniszterelnökséget vezető államtitkár befolyásos posztjáról - időközben IMF-tárgyaló tárca nélküli miniszter is volt - került a nemzetgazdasági tárca - az MNB-be távozó Matolcsy György helyett - élére. Azóta ő is a nevére vett néhány "megszorító csomagot", s talán valamivel kevesebb ostobaságot beszél, mint elődje. Noha Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, miniszterkedése nem javított a gazdaság helyzetén, minden korábbinál nagyobb az államadósság, s nem indult be a munkahelyteremtés, romlott a versenyképesség.

Magyarország nőkben (is) rosszabbul teljesít

Már megint nem lesz nő a magyar kormányban; ahogy a 2010-ben alakult második Orbán-kabinet is mellőzte a magyar asszonyok hozzáértését. 2014 januárjában - az Interparlamentáris Unió és az ENSZ nőügyi tagszervezetének jelentése szerint - nyolc olyan ország volt a világon, melynek kormánytagjai között egyetlen nő sem kapott helyet: Libanon, Szaúd-Arábia, Pakisztán, Brunei, San Marino, Bosznia-Hercegovina, a Salamon-szigetek és Vanuatu - hívta fel a figyelmet a 444.hu. Ehhez a listához csatlakozik ismét Magyarország, hazánk ugyanakkor eddig sem szerepelt előkelő helyen a nemzetközi összehasonlításban: a választások előtt is csak egy női miniszterünk volt, ezzel pedig a globális rangsor 69. helyére kerültünk, Afganisztánnal és Zimbabwéval egy szintre.

SESZTÁK MIKLÓS

Sem a miniszterjelölt, sem a testület nem tudta a tegnapi bizottsági meghallgatáson, hogy pontosan milyen kormányzati területek fognak Seszták Miklóshoz, illetve a fejlesztési tárcához tartozni, azaz mivel kapcsolatban érdemes kérdéseket feltenni neki. A KDNP alelnökétől ezért leginkább a személyét érintő vádak cáfolására futotta.
"Soha nem voltam más gazdasági társaságoknak, főként külföldi bejegyzésűeknek a tagja" - állította, külön magyarázatba kezdve, hogy mit tekint offshore-nak. Ám a Németh Lászlónét váltó Seszták már tavaly februárban komoly botrányba keveredett. Kiderült ugyanis, hogy miközben az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságában, az informatikai és távközlési albizottságában, a fogyasztóvédelmi bizottságában és a közbeszerzési és vállalkozásszabályozási albizottságában ült, egyidőben felügyelő bizottsági tag volt egy olyan cégben, amely több másik, azonos napon és helyen bejegyzett - egyszemélyes - céggel több mint 12 milliárd forintot nyert egy uniós pályázaton. Azzal védekezett, fb-tagságáról még a pályázat benyújtása előtt lemondott, ez azonban a cégnyilvántartás szerint nem így volt. Korábban és most is azt állította, nem is tudott a a pályázatról, ami nehezen hihető, hiszen azt is elfelejtette megemlíteni, hogy több mint egy évtizedig ő volt a nyertesek jogi képviselője.
Sesztákot ennek ellenére semmiféle retorzió nem érte, sőt, pályája meredeken ível felfelé. Évek óta az egyik leggazdagabb parlamenti képviselőnek számít, a 2014. áprilisi állapot szerint 965 864 forintot keresett havonta honatyaként, ám egyhavi jövedelme álláshalmozása (önkormányzati képviselőként, választott bíróként, stb.) miatt már akkor is meghaladta a 3,8 millió forintot. Eközben 2013-as vagyonnyilatkozata szerint évi mintegy 30 milliót keres ügyvédként, kisvárdai és budapesti ingatlanjai több mint százmillió forintot érnek, és 194 millió forint megtakarítással is rendelkezik. Sesztáknak van egy autószalonja is, ma pedig már egyedüli tulajdonosa a Ramiris Autó Kft.-nek, amelynek korábban másik tulajdonosa az a Ramiris Rubin Zrt. volt, amely egy ciprusi - feltételezhetően offshore - cég, a Ramiris Holdings Ltd. tulajdonában állt. A cégbejegyzéskor az offshore cég jogi képviselője Seszták volt. A cégcsoport azért került a figyelem középpontjába, mert offshore-üzleteivel 17 milliárdos kárt okozhatott a költségvetésnek, a bírósági eljárás pénzmosás vádjával indult meg még 2007-ben.