Háború Budapest ellen

Publikálás dátuma
2014.06.14. 07:03
Aligha tisztul a kép, ha a kormány nem hagy fel a főváros sanyargatásával FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ez már nem hadüzenet, hanem nyílt háború a kormány részéről Budapest ellen - a sorozatos főváros-ellenes intézkedései és a budapestieket sújtó, nyilvánosságra került tervek erre utalnak a szocialisták szerint. Az elmúlt évek forráselvonásai, hatáskör-szűkítései után a Fidesz keresztülvitte a súlyosan aggályos új választási rendszert, államosítana a BKV mellett más fővárosi közműcégeket, sőt, úgy tűnik, több százmilliárd forintnyi uniós fejlesztési forrásról kell lemondania a fővárosnak. Tarlós István eközben hallgat és stadiont tekint meg.

Több százmilliárd forint értékű beruházást, közlekedési fejlesztést fújhatnak le Budapesten: olyan projektek maradhatnak el, amelyekre nagy szükség lenne, ám a kormány döntése nyomán - és ebben a hírek szerint jelentős szerepe volt a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak - ezekre nem is kér Magyarország támogatást az Európai Uniótól a következő, 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban. Mintha nem lett volna elég csapás Budapestnek az elmúlt napokban több kormányzati döntés illetve terv, mint például az őszi önkormányzati választási szabályok átírása, egyes tárcák vidékre költöztetése, vagy éppen a BKV és más közszolgáltató cégek államosításának ötlete, csütörtökön az Index kiszivárogtatta, hogy az uniós fejlesztéseket felügyelő Miniszterelnökség a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket egy tollvonással kihúzta a támogatási listáról.

Pedig a források így is szűkösek: az előző hét évben 8200 milliárd fejlesztési forrást kapott Magyarország, most 10 százalékkal kevesebbet. A 7300 milliárdot tíz operatív programon keresztül hívhatjuk le, ezek közül a kormány kedden nyolcat nyújtott be az Európai Bizottságnak. Ebből az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) mintegy 1000 milliárddal részesül, ami sok pénz, de így is csak fele annak, amit közlekedésfejlesztésre 2007-2013 között kapott az ország a kormány által sokat szidott EU-tól. A kormányzati döntés miatt viszont most a legsürgetőbb beruházásokra sem jut pénz. Így a 3-as metró felújítása sem, amelynek hiányában Tarlós István főpolgármester a vonal lezárásával fenyegetett.

A felháborodás hatására a Miniszterelnökség Brüsszelre mutogatva magyarázkodásba kezdett. Közölték, hogy a szabályok nem teszik lehetővé több fejlesztési forrás felhasználását a fővárosban. Azt írták: "elmentünk a falig", a kormányzat álláspontja szerint egy felelős városvezető ebben a helyzetben egyet tehet, Brüsszelbe utazik lobbizni. Eközben azt is bizonygatták, hogy a kormánynak kiemelten fontosak a budapesti fejlesztések, ezért a kabinet élt az Európai Bizottság által felkínált lehetőséggel, hogy a fejletlen régiók rendelkezésére álló forrásokat, a vidéki városok számára elérhető uniós pénzek három százalékát budapesti fejlesztésekre csoportosítsa át. Ez azonban nem sok pénz. Ráadásul szakértők szerint csak részben igaz Lázárék érvelése, ugyanis nem Brüsszel, hanem a magyar kormány döntött így, miközben az EU sokszor "meggyőzhető."

Amire nem lesz pénz

Beruházás és becsült költség (milliárd forint)

3-as metróvonal teljes felújítása 100
2-es metró és a HÉV összekötése 100
a kisföldalatti rekonstrukciója, járműcsere 40
a 4-es metró kelenföldi buszterminálja 15
további villamos járműbeszerzés 40

Forrás: Népszava-gyűjtés

Bírálták a helyzetet az ellenzéki pártok is. Az MSZP szerint ha több pénzt kapna vissza Budapest a fővárosiak által befizetett adóból, akkor saját erőből is meg tudná valósítani beruházásait. Horváth Csaba fővárosi frakcióvezető amúgy nem érti, hogy Tarlós István és Orbán Viktor kormányfő miért hitegette a budapestieket évek óta a hatalmas fejlesztések lehetőségével, ha pénz nem jut rájuk. Az ellenzéki politikus szerint a budapestiek napi 18 milliárd forint adót fizetnek be, de összesen két hétnyi munkabérüket kapják vissza. Ha háromhétnyit kapnának vissza mint fővárosi költségvetés, akkor ebből meg lehetne valósítani a fontos beruházásokat, így a 3-as metró halaszthatatlan felújítását is - érvelt.

A Liberálisok szerint Budapestet azért büntetik, "mert nem elég hű a párthoz és a kormányhoz". Az Együtt-PM szerint is hadat üzent a Fidesz a budapestieknek. Karácsony Gergely számára úgy tűnik, a kormánypárt becsapta az embereket, ráadásul a döntést a "legnagyobb hazugsággal" próbálják leplezni, hiszen a kormányzati érveléssel szemben a kohéziós pénzek elosztása során a kabinet gyakorlatilag szabadon állítja fel saját prioritásait. Az LMP szerint is hamis a Miniszterelnökség érvelése, ráadásul Budapesten vannak olyan közlekedési feladatok, amelyek elhalasztása vagy elmaradása "emberéleteket követelhet"- ilyen a 3-as metró felújítása. A DK pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a Városliget múzeumi negyeddé beépítésére jutna uniós pénz, és a múzeumok helyére a kormányzat illetve Orbán Viktor költözne a Várba, közlekedési projektektől hamis indokokkal vonnak el forrásokat.

Tarlóst nem tekintik főpolgármesternek

Nem tekinti az MSZP Budapest főpolgármesterének többé Tarlós István, miután a városvezető a fővárosi szocialisták 24 órás ultimátumának lejártáig, vagyis tegnap este hat óráig nem állt a nyilvánosság elé, hogy elmondja véleményét "az elmúlt időszak Budapestet sújtó kormányzati intézkedéseiről". Az ultimátumot Horváth Csaba frakcióvezető fogalmazta meg, mondván: Tarlós hallgat a Budapest-ellenes intézkedésekről, ha pedig továbbra is néma marad, akkor elvárják, hogy "csendesen távozzon".
Ám Tarlós nem szólalt meg az ultimátum lejáráig. Ez annyira nem volt meglepő, mivel korábban már az önkormányzati választást alaptörvény-ellenesen és durván aránytalanná formáló fideszes törvényjavaslatról sem mondott véleményt. Úgy tudjuk, egyetértett vele, számára csak az volt a fontos - újraindulásának feltétele -, hogy a főpolgármestert továbbra is közvetlenül válasszák. Úgy tűnik, az októberi voksoláson indul is, miután Orbán Viktor miniszterelnök tegnap úgy méltatta, mint aki "új világot hozott" a budapestieknek, és javasolta, "hogy folytatódjék a munka a fővárosban". Tarlós István amúgy ezekben, a főváros jövője szempontjából fontos pillanatokban, szerdán például az új FTC- stadiont tekintette meg.

Eközben az MSZP és a DK mellett civil jogvédő szervezetek is felszólították Áder János államfőt, hogy ne írja alá az elfogadott új választási szabályokat, hanem küldje a törvényt az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra. A jogvédők aggályaikat eljuttatták a Velencei Bizottsághoz is. Jelezték, a választási verseny önkényes és alkotmányos elvekkel ellentétes, a pillanatnyi politikai érdekek mentén történt átalakítása megkérdőjelezi az új fővárosi közgyűlés legitimitását. Ismert: megszűnne a pártlistákra szavazás, és így a fővárosiak közvetlen képviselete, de a négy-ötszörös lakosságszám-különbségű kerületek polgármesterei ugyanúgy egy helyet kapnának a testületben, és egy voksot a fővárosi döntéshozatalnál.

Szerző

Obama nem hagyja magát belerántani

Iraknak a korábbinál nagyobb segítségre van szüksége az iszlamista lázadók legyőzéséhez. Az Egyesült Államok mérlegeli a lehetséges katonai lépéseket, ám ezeket megelőzően az irakiaknak ki kell dolgozniuk a megoldás tervét, mert problémáikat kívülről nem lehet megoldani - jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök.

Obama kizárta annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen a közel-keleti országba, és hogy hagyja magát belerántani a konfliktusba. 

"Nem fogunk csapatokat visszaküldeni Irakba, hogy harcoljanak" - mondta.

Az elnök kijelentette, hogy a válság nemcsak Irakra, hanem az amerikai érdekekre is fenyegetést jelent, de azt is értésre adta, hogy nem rendel el azonnali csapásokat, és hogy a "célzott és precíz" katonai akció lehetséges módjainak a kongresszussal egyeztetett mérlegelése napokig is eltarthat. 

A CNN hírtelevízió értesülései szerint a beavatkozás mikéntjéről a hét végén megszülethet a döntés.

A pénteken négy napig tartó észak-dakotai és kaliforniai hivatalos útra induló Obama azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindaddig nem bocsátkozik katonai akcióba Irakban, amíg Núri al-Máliki miniszterelnök nem terjeszt elő konkrét tervet a felekezeti alapú viszályok megoldására.

"Az Egyesült Államok egyszerűen nem bocsátkozik katonai akcióba egy olyan irakiak által kidolgozott politikai terv híján, amely nem ad számunkra némi biztosítékot arra vonatkozóan, hogy készek együttműködni" - mondta. 

Az amerikai elnök "ébresztőnek" nevezte az utóbbi napok iraki eseményeit. Kiemelte a bagdadi vezetés felelősségét a felekezetek közötti ellentétek elsimításában, a stabilitás megteremtésében és a megbízható fegyveres erők létrehozásában. A diplomácia fontosságát hangsúlyozva sürgette: a káoszba süllyedt országgal szomszédos államoknak is tegyenek annak érdekében, hogy a szélsőséges erők ne vethessék meg lábukat Irakban.

A CNN hírtelevízió amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva közölte, hogy az iraki válság miatt az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót vezényelt a Perzsa-öbölbe. Bagdad kérésére gyakoribbakká válnak az Irak feletti amerikai fegyvertelen felderítő repülések.

Az Egyesült Államok rutinszerűen állomásoztat hadihajókat a térségben. A George H.W. Bush repülőgép-hordozó jelenleg egy cirkáló társaságában az Arab-tenger északi vizein található, miközben a csapásmérő csoporthoz tartozó két romboló behajózott a Perzsa-öbölbe. A hajók Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel vannak felszerelve, amelyekkel képesek csapást mérni Irak területére.

Amerikai kormányzati források szerint az Egyesült Államok rövid távon légicsapásokkal, hírszerzési adatokkal és a fegyverszállítmányok felgyorsításával támogathatja Bagdadot, hosszabb távon pedig kiterjesztheti az iraki és a kurd erők kiképzését.

Az utolsó amerikai csapatokat 2011 decemberében vonták ki az általuk 2003-ban megszállt Irakból.

Szerző

Obama nem hagyja magát belerántani

Iraknak a korábbinál nagyobb segítségre van szüksége az iszlamista lázadók legyőzéséhez. Az Egyesült Államok mérlegeli a lehetséges katonai lépéseket, ám ezeket megelőzően az irakiaknak ki kell dolgozniuk a megoldás tervét, mert problémáikat kívülről nem lehet megoldani - jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök.

Obama kizárta annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen a közel-keleti országba, és hogy hagyja magát belerántani a konfliktusba. 

"Nem fogunk csapatokat visszaküldeni Irakba, hogy harcoljanak" - mondta.

Az elnök kijelentette, hogy a válság nemcsak Irakra, hanem az amerikai érdekekre is fenyegetést jelent, de azt is értésre adta, hogy nem rendel el azonnali csapásokat, és hogy a "célzott és precíz" katonai akció lehetséges módjainak a kongresszussal egyeztetett mérlegelése napokig is eltarthat. 

A CNN hírtelevízió értesülései szerint a beavatkozás mikéntjéről a hét végén megszülethet a döntés.

A pénteken négy napig tartó észak-dakotai és kaliforniai hivatalos útra induló Obama azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindaddig nem bocsátkozik katonai akcióba Irakban, amíg Núri al-Máliki miniszterelnök nem terjeszt elő konkrét tervet a felekezeti alapú viszályok megoldására.

"Az Egyesült Államok egyszerűen nem bocsátkozik katonai akcióba egy olyan irakiak által kidolgozott politikai terv híján, amely nem ad számunkra némi biztosítékot arra vonatkozóan, hogy készek együttműködni" - mondta. 

Az amerikai elnök "ébresztőnek" nevezte az utóbbi napok iraki eseményeit. Kiemelte a bagdadi vezetés felelősségét a felekezetek közötti ellentétek elsimításában, a stabilitás megteremtésében és a megbízható fegyveres erők létrehozásában. A diplomácia fontosságát hangsúlyozva sürgette: a káoszba süllyedt országgal szomszédos államoknak is tegyenek annak érdekében, hogy a szélsőséges erők ne vethessék meg lábukat Irakban.

A CNN hírtelevízió amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva közölte, hogy az iraki válság miatt az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót vezényelt a Perzsa-öbölbe. Bagdad kérésére gyakoribbakká válnak az Irak feletti amerikai fegyvertelen felderítő repülések.

Az Egyesült Államok rutinszerűen állomásoztat hadihajókat a térségben. A George H.W. Bush repülőgép-hordozó jelenleg egy cirkáló társaságában az Arab-tenger északi vizein található, miközben a csapásmérő csoporthoz tartozó két romboló behajózott a Perzsa-öbölbe. A hajók Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel vannak felszerelve, amelyekkel képesek csapást mérni Irak területére.

Amerikai kormányzati források szerint az Egyesült Államok rövid távon légicsapásokkal, hírszerzési adatokkal és a fegyverszállítmányok felgyorsításával támogathatja Bagdadot, hosszabb távon pedig kiterjesztheti az iraki és a kurd erők kiképzését.

Az utolsó amerikai csapatokat 2011 decemberében vonták ki az általuk 2003-ban megszállt Irakból.

Szerző