Államtitkárok keletről

Publikálás dátuma
2014.06.17. 07:29
Seszták Miklós miniszter (középen) és államtitkárai FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) keresi a helyét a kormányzati struktúrában. Független szakértők szerint minden gazdasági terület idetartozik, amely kimaradt a Miniszterelnökség, a gazdasági vagy a földművelési tárca tevékenységi köréből, de mint legfőbb állami vagyongazdálkodónak rálátása van a járműgyártásra, a szőlőtermesztésre és borgazdálkodásra, sőt a klímapolitikára is. Mindehhez a tárcának hét államtitkárra van szüksége, közülük hatan mutatkoztak be tegnap a sajtónak, a hetediket az infokommunikációs terület gazdáját még keresik.

A nemzeti fejlesztési tárca legfontosabb feladata a magyar gazdaság újraiparosításának elősegítése, valamint az állami szerepvállalás erősítése – derült ki Seszták Miklósnak, a miniszteri bársonyszék új tulajdonosának szavaiból. A korábbi kisvárdai ügyvéd előszeretettel választott maga mellé olyan szakembereket, akik korábban az ország keleti felén tevékenykedtek. A tárca elsőszámú kormányzati felelőse lesz az energetikának, a klímapolitikának, a kiemelt közszolgáltatásoknak, az infokommunikációnak, a közlekedésnek és a vagyonpolitikának.

Az új közigazgatási államtitkár Czepek Gábor lett, aki ezt megelőzően helyettes államtitkárként tevékenykedett az azóta kettévált Közigazgatási és Igazságügyminisztériumban. A vagyonpolitikáért, akárcsak az elmúlt négy esztendőben Hegmanné Nemes Sára felel, aki büszke arra, hogy a nemzeti vagyont az elmúlt kormányzati ciklusban olyan elemekkel sikerült bővíteni, mint amilyen az Antenna Hungária és a Rába vagy a Mahart egy része. Miniszter az államtitkárnő szavait úgy méltatta, hogy a tárca az előző ciklusban gyökeres vagyonpolitikai fordulatot hajtott végre, a közvagyon pillanatnyi költségvetési érdekeket szolgáló elkótyavetyélése helyett a vagyongyarapítás útjára lépett.

Szakértők szerint a Rábának úgy sikerült eredményesen zárnia a 2013-as esztendőt, hogy kistafírozták állami megrendelésekkel. Fónagy János megmaradt parlamenti államtitkárnak, posztján rendkívül aktív volt, mert 753 felszólásával rekordot döntött a 2010-2014-es országgyűlési ciklusban. Ebben szerepe lehetett az e-útdíj döcögős bevezetésének éppúgy, minthogy a rezsicsökkentés kormányzati felelőse volt. Most azonban már az ipar által fizetett tarifák vannak műsoron, amelyekről Aradszki András energetikai államtitkár azt mondta, hogy "érzékeny terület, végrehajtását előzetes hatásvizsgálat, elemzés előzi majd meg." (A lakossági rezsicsökkentésnél ilyesmi nem történt!) Az új államtitkár szerint a nagyobb cégek már megtalálták a rezsicsökkentésükre a megoldást, a jövőben a kkv-k-nál is számítani lehet rá.

Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közműszolgáltatásért felelős államtitkár a hatvani polgármesteri székből ült át a Fő utcai államtitkári posztra. Feladata lesz a nonprofit közműszolgáltatások megteremtése, az energiahatékonyság fejlesztését támogató épületenergetikai programsorozat újraindítása, a megújuló energiaforrások jogszabályi és finanszírozási környezetének kialakítása, a nem uniós fejlesztési források gazdaságélénkítést és a kis- és középvállalkozások helyzetbehozását eredményező felhasználása. Folytatnák a panelprogramot, és az energiaracionálási pénzekből jutna a családi házakra, valamint az egyéb téglaépítményekre is.

A nemzetközi közlekedési hálózatok – különösen a vasúti pályák – megkezdett fejlesztéseinek folytatása, az autópályák országhatárokig még hiányzó szakaszainak kiépítése, valamint a megyeszékhelyek gyorsforgalmi bekötése már elhatározott cél a kormány részéről. A terület felelőse Tasó László infrastruktúráért felelős államtitkár, korábban Nyíradony polgármestere emellett az alsóbb rendű közutak állapotának javítását, a közlekedési társaságok szervezeti átalakításának folytatását, valamint az e-útdíj finomhangolását is igazgatja.

Szerző

Szövetkeznek a takarékok

További 13 szövetkezeti hitelintézet csatlakozott a takarékszövetkezeti keresztgarancia-rendszerhez, ezzel újabb szakaszba lépett az országos kockázati közösség kiépítése, amelyhez az integráció tagjai december 10-éig folyamatosan csatlakoznak – közölte a TakarékBank.

A közlemény szerint az újabb takarékszövetkezetek csatlakozásával a Takarékbank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és immár 18 hitelintézet ezentúl egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért. A szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai között fokozatosan életbe lépő keresztgarancia-rendszerrel lehetővé válik, hogy az ország bármely szövetkezeti hitelintézeténél elhelyezett betétekért bármely más takarékszövetkezet is helyt álljon és viszont. Az egyetemlegesség fokozatos létrehozásával a teljes integráció tőkeereje és likviditása a rendelkezésre áll majd az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére is.

Ennek anyagi fedezetét biztosítja, hogy az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét, és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját. Így minden korábbinál jóval nagyobb biztonságban lesznek a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai, hiszen azokért – az OBA mellett – az összes szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank és az Integrációs Szervezet teljes vagyonával áll majd helyt – hangsúlyozza a bank a közleményben.

Szerző

Túljutott a válságon a hazai építőipar

Az infrastrukturális, állami, uniós megrendelésekből megvalósuló, infrastrukturális beruházások továbbra is húzzák az építőipart - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzé tett adataiból.

Az építőipar termelése áprilisban - 12 hónapra visszatekintve - 27,2 százalékkal növekedtek. Az épületek építése 9,6, az egyéb építményeké – vasútfelújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések jóvoltából – 46,5 százalékkal növekedtek. Az első négy hónapban összességében 27,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene a múlt év azonos időszakához képest.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy értékelte ezeket a számokat, hogy a magyar építőipar kezd kilábalni az elmúlt évek nagyon mély válságából. Véleménye szerint a szerződésállomány növekedése alátámasztja, hogy a következő hónapokban tovább javulhat az ágazat teljesítménye, a bővülés így amellett, hogy hozzájárul a gazdasági növekedéshez, új munkahelyeket is teremt. A szakemberek azonban visszafogottan fogalmaznak, azzal számolnak, hogy a következő hónapokban az építőipari növekedés üteme fokozatosan lassulni fog, de akkor sem süllyed majd 20 százalék alá.

Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállománya 65,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, viszont az épületek építésére vonatkozó szerződéseknél csak 7,1, százalékkal. A jövő esztendőben a lassulás még tekintélyesebb lehet, mert az uniós támogatású állami beruházások száma lassulni fog, ennek eredménye az lehet, hogy a növekedés üteme egy számjegyűre mérséklődik.