Napi Extra;államtitkárok;NFM;Miniszterelnökség;

Államtitkárok keletről

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) keresi a helyét a kormányzati struktúrában. Független szakértők szerint minden gazdasági terület idetartozik, amely kimaradt a Miniszterelnökség, a gazdasági vagy a földművelési tárca tevékenységi köréből, de mint legfőbb állami vagyongazdálkodónak rálátása van a járműgyártásra, a szőlőtermesztésre és borgazdálkodásra, sőt a klímapolitikára is. Mindehhez a tárcának hét államtitkárra van szüksége, közülük hatan mutatkoztak be tegnap a sajtónak, a hetediket az infokommunikációs terület gazdáját még keresik.

A nemzeti fejlesztési tárca legfontosabb feladata a magyar gazdaság újraiparosításának elősegítése, valamint az állami szerepvállalás erősítése – derült ki Seszták Miklósnak, a miniszteri bársonyszék új tulajdonosának szavaiból. A korábbi kisvárdai ügyvéd előszeretettel választott maga mellé olyan szakembereket, akik korábban az ország keleti felén tevékenykedtek. A tárca elsőszámú kormányzati felelőse lesz az energetikának, a klímapolitikának, a kiemelt közszolgáltatásoknak, az infokommunikációnak, a közlekedésnek és a vagyonpolitikának.

Az új közigazgatási államtitkár Czepek Gábor lett, aki ezt megelőzően helyettes államtitkárként tevékenykedett az azóta kettévált Közigazgatási és Igazságügyminisztériumban. A vagyonpolitikáért, akárcsak az elmúlt négy esztendőben Hegmanné Nemes Sára felel, aki büszke arra, hogy a nemzeti vagyont az elmúlt kormányzati ciklusban olyan elemekkel sikerült bővíteni, mint amilyen az Antenna Hungária és a Rába vagy a Mahart egy része. Miniszter az államtitkárnő szavait úgy méltatta, hogy a tárca az előző ciklusban gyökeres vagyonpolitikai fordulatot hajtott végre, a közvagyon pillanatnyi költségvetési érdekeket szolgáló elkótyavetyélése helyett a vagyongyarapítás útjára lépett.

Szakértők szerint a Rábának úgy sikerült eredményesen zárnia a 2013-as esztendőt, hogy kistafírozták állami megrendelésekkel. Fónagy János megmaradt parlamenti államtitkárnak, posztján rendkívül aktív volt, mert 753 felszólásával rekordot döntött a 2010-2014-es országgyűlési ciklusban. Ebben szerepe lehetett az e-útdíj döcögős bevezetésének éppúgy, minthogy a rezsicsökkentés kormányzati felelőse volt. Most azonban már az ipar által fizetett tarifák vannak műsoron, amelyekről Aradszki András energetikai államtitkár azt mondta, hogy "érzékeny terület, végrehajtását előzetes hatásvizsgálat, elemzés előzi majd meg." (A lakossági rezsicsökkentésnél ilyesmi nem történt!) Az új államtitkár szerint a nagyobb cégek már megtalálták a rezsicsökkentésükre a megoldást, a jövőben a kkv-k-nál is számítani lehet rá.

Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közműszolgáltatásért felelős államtitkár a hatvani polgármesteri székből ült át a Fő utcai államtitkári posztra. Feladata lesz a nonprofit közműszolgáltatások megteremtése, az energiahatékonyság fejlesztését támogató épületenergetikai programsorozat újraindítása, a megújuló energiaforrások jogszabályi és finanszírozási környezetének kialakítása, a nem uniós fejlesztési források gazdaságélénkítést és a kis- és középvállalkozások helyzetbehozását eredményező felhasználása. Folytatnák a panelprogramot, és az energiaracionálási pénzekből jutna a családi házakra, valamint az egyéb téglaépítményekre is.

A nemzetközi közlekedési hálózatok – különösen a vasúti pályák – megkezdett fejlesztéseinek folytatása, az autópályák országhatárokig még hiányzó szakaszainak kiépítése, valamint a megyeszékhelyek gyorsforgalmi bekötése már elhatározott cél a kormány részéről. A terület felelőse Tasó László infrastruktúráért felelős államtitkár, korábban Nyíradony polgármestere emellett az alsóbb rendű közutak állapotának javítását, a közlekedési társaságok szervezeti átalakításának folytatását, valamint az e-útdíj finomhangolását is igazgatja.