Előfizetés

Junckernek áll a zászló

R.T.
Publikálás dátuma
2014.06.18. 07:34
Szinte biztosan Junckert jelölik bizottsági elnöknek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/AXEL SCHMIDT
Egyre élesedik az ellentét Angela Merkel és David Cameron között Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökké való kinevezése kapcsán. A német kancellár ugyanis eldöntötte, mindenképp a volt luxemburgi kormányfőt szeretné José Manuel Barroso utódaként látni. Elhatározását belpolitikai okokkal magyarázta - derül ki egy bizalmas leveléből.

A holland De Volksrant című lap közölte azt a levelet, amelyet a kancellár az állam- és kormányfőknek írt. Ebben egyértelműen Juncker kinevezése mellett foglal állást és hozzáteszi, csak az Európai Uniónak árt, ha a nyilvánosság előtt tovább folytatódik a vita a kérdésről.

Hírek szerint az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy, aki egybehangzó lapértesülések szerint finoman szólva nem szíveli az euróövezeti csoport volt vezetőjét, csak Junckert nevezi meg bizottsági elnökjelöltként. Van Rompuyt bízták meg az állam- és kormányfők azzal, tárgyaljon az Európai Parlamenttel a lehetséges elnökjelöltekről. Az EP frakcióinak nagy többsége azonban egyértelműen kiállt a volt luxemburgi miniszterelnök mellett.

A Financial Times szintén úgy tudja, David Cameron, az EU-n belüli Juncker-ellenes blokk vezéralakja, vereséget szenvedett a volt miniszterelnök kinevezéséről szóló vitában. Bár lapértesülések szerint a brit kormányfő új, utolsó rohamot indít Juncker ellen, aligha koronázza siker erőfeszítéseit, s előbb-utóbb neki is be kell látnia, hogy az ellenállással csak saját unión belüli pozícióit veszélyezteti - írta a FT.

A magát euroszkeptikusnak minősítő brit kutatóintézet, az Open Europe szakértője, a lapban megszólaló Mars Persson annak a véleményének adott hangot, hogy Cameron már nem tudja megakadályozni Juncker jelölését. Megválasztásához minősített többségre van szükség, amit jelen állás szerint biztosan meg is szerez.

Német lapok is úgy látják, eldőlt a kérdés azzal, hogy Angela Merkel is felsorakozott a Junckert támogatók közé. Pedig közvetlen környezetésben is akadtak ellenzők, közülük a legbefolyásosabb személyiségnek Európa-ügyi tanácsadóját, Nikolaus Meyer-Landrutot tartják - írta a Die Welt.

Ám az ő véleményénél egy sokkal fontosabb szempontot is figyelembe kellett vennie: Helmuth Kohl volt kancellár Junckert támogatja, s szintén mellette foglalt állást a Bild című lap, amely a német médiumok közül Merkel egyik legfontosabb szövetségesének tekinthető.

Közben Jean-Claude Juncker is ellentámadásba lendült. Az Euractiv értesülései szerint Cameron azt a feltételt támasztotta a volt luxemburgi kormányfő bizottsági elnökké való megszavazásához, hogy Nagy-Britannia igen befolyásos pozíciót kapjon az Európai Bizottságban: Juncker általános helyettese brit legyen, aki a belső piaci és versenyjogi ügyekért feleljen.

Az Eurogroup volt vezetője azonban nem hajlandó belemenni ebbe a kompromisszumba. A Bizottság elnökének személyéről az EU jövő heti csúcstalálkozóján kellene közös nevezőre jutniuk az állam- és kormányfőknek.

Egyre puhább Brüsszel

T. I.
Publikálás dátuma
2014.06.18. 07:23
Fotó: shutterstock.com
A tavalyihoz képest enyhébben fogalmazhatja meg kifogásait Magyarországgal szemben az EU pénzügyminiszteri tanácsa (ecofin). Az Európai Bizottság június 2-i országspecifikus ajánlásai már eleve konfliktuskerülőbbek voltak, de a magyar kormány lobbizása nyomán a szöveg tovább finomodhat, mire az ecofin megtárgyalja, hogy végül az Európai Tanács (ET)elfogadja - értesült a BruxInfó.

A kifogásolt területek és maguk a változtatandó problémák maradtak, csak a megfogalmazás puhult fel több esetben. A magyar kormány védekezésén kívül ebben szerepet játszik, hogy az ajánlásokat eleve egy mandátumától búcsúzó bizottság tette, de az is, hogy Brüsszelnek sem érdeke mondjuk odáig élezni a konfliktust, hogy végül visszatartson támogatási pénzeket. Kiderült, nem mindig a keménykedés a jó módszer.

A hírportál szerint a pénzügyminiszterek által pénteken jóváhagyandó, majd július 8-án az ET által véglegesen elfogadandó országspecifikus ajánlásokban már nem jelenik meg közvetlenül az az igény, hogy Magyarország még idén a GDP közel 1 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtson végre. Tavaly a magyar táborban különösen nagy riadalmat és frusztrációt keltett az ajánlásoknak az az egy mondata, ami lényegében megkérdőjelezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez a kitétel aztán magyar tiltakozásra kikerült a végleges ajánlások szövegéből - írja a BruxInfó. A közmunkaprogram esetében Brüsszel a program mértékének csökkentése helyett már csak arra kéri a kormányt, hogy a résztvevők valóban kerüljenek vissza a munkaerőpiacra.

Ugyancsak sikerként könyvelheti el a kormány, hogy az oktatás kapcsán már nem szerepel a szövegben a szegregáció szó. A Bizottság korábban a munkanélküli járadék 3 hónapon túl történő meghosszabbítására kérte a kormányt. Most viszont beéri azzal, hogy a kormány „vegye fontolóra” a jogosultsági időszak növelését. Ahelyett, hogy a rezsicsökkentés (és az energiaár-szabályozás) visszafordítását javasolná, Brüsszel idei ajánlásaiban az árszabályozásnak a befektetések és a verseny ösztönzésére gyakorolt hatásai felülvizsgálatát szorgalmazza - olvasható a portál anyagában.

Végül a magyar üzleti környezet és a versenykorlátozó szektorális intézkedések bírálata is kevésbé nyilvánvaló az ajánlásokban, mint arra korábban számítani lehetett.

Egyre puhább Brüsszel

T. I.
Publikálás dátuma
2014.06.18. 07:23
Fotó: shutterstock.com
A tavalyihoz képest enyhébben fogalmazhatja meg kifogásait Magyarországgal szemben az EU pénzügyminiszteri tanácsa (ecofin). Az Európai Bizottság június 2-i országspecifikus ajánlásai már eleve konfliktuskerülőbbek voltak, de a magyar kormány lobbizása nyomán a szöveg tovább finomodhat, mire az ecofin megtárgyalja, hogy végül az Európai Tanács (ET)elfogadja - értesült a BruxInfó.

A kifogásolt területek és maguk a változtatandó problémák maradtak, csak a megfogalmazás puhult fel több esetben. A magyar kormány védekezésén kívül ebben szerepet játszik, hogy az ajánlásokat eleve egy mandátumától búcsúzó bizottság tette, de az is, hogy Brüsszelnek sem érdeke mondjuk odáig élezni a konfliktust, hogy végül visszatartson támogatási pénzeket. Kiderült, nem mindig a keménykedés a jó módszer.

A hírportál szerint a pénzügyminiszterek által pénteken jóváhagyandó, majd július 8-án az ET által véglegesen elfogadandó országspecifikus ajánlásokban már nem jelenik meg közvetlenül az az igény, hogy Magyarország még idén a GDP közel 1 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtson végre. Tavaly a magyar táborban különösen nagy riadalmat és frusztrációt keltett az ajánlásoknak az az egy mondata, ami lényegében megkérdőjelezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez a kitétel aztán magyar tiltakozásra kikerült a végleges ajánlások szövegéből - írja a BruxInfó. A közmunkaprogram esetében Brüsszel a program mértékének csökkentése helyett már csak arra kéri a kormányt, hogy a résztvevők valóban kerüljenek vissza a munkaerőpiacra.

Ugyancsak sikerként könyvelheti el a kormány, hogy az oktatás kapcsán már nem szerepel a szövegben a szegregáció szó. A Bizottság korábban a munkanélküli járadék 3 hónapon túl történő meghosszabbítására kérte a kormányt. Most viszont beéri azzal, hogy a kormány „vegye fontolóra” a jogosultsági időszak növelését. Ahelyett, hogy a rezsicsökkentés (és az energiaár-szabályozás) visszafordítását javasolná, Brüsszel idei ajánlásaiban az árszabályozásnak a befektetések és a verseny ösztönzésére gyakorolt hatásai felülvizsgálatát szorgalmazza - olvasható a portál anyagában.

Végül a magyar üzleti környezet és a versenykorlátozó szektorális intézkedések bírálata is kevésbé nyilvánvaló az ajánlásokban, mint arra korábban számítani lehetett.