Közelkép - Egy sokoldalú ember

Publikálás dátuma
2014.06.19 07:50
Fotó: Facebook
Király Gábor verseket írt. Egy egész kötetnyit. Komjáti Ildikó megszerkesztette és tett hozzájuk nagyon szép előszót. A Kalandor Kiadó meg kiadta. Aztán az Írók Könyvesboltjában bemutatták. A szerző és fiai, valamint a Dopeman néven ismert Pityinger László, továbbá a műsort vezető nagyszerű színész, Galkó Balázs felolvastak a kötetből.

Jól sikerült a könyv és hasonló volt a bemutató is. Innentől kezdve aztán némi bajban vagyok. Először is meg kellene mondani, ki is az a Király Gábor. Mindenekelőtt: nem a kíváló kapus, aki 90 alkalommal védte a magyar válogatott hálóját.

Viszont főfoglalkozásilag nem is költő, azt csak úgy szórakozásból, meg elhivatottságból műveli, noha nem középiskolás fokon. Ha azonban megmondom, hogy a hétköznapokon mivel tölti idejét, úgy járhatok, mint az ifjú riporter, aki megkérdezte, hogy a tevékenységét hogyan egyezteti össze a versírással. A kioktatás arról szólt, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz. Király Gábor ugyanis a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke.

Ez a szervezet évente másfél millió kilónyi élelmiszert oszt szét a nélkülöző gyermekek között. Próbál tehát segíteni, akciókkal, segélyekkel, hiszen napjaink Magyarországán húszezer gyermek éhezik, mintegy félmilliónyian nélkülöznek. De az tény, hogy a szerző köztünk él és arról ír, amiről mindannyian szeretnénk, ha tudnánk költeményeket faragni. Ő tud. Ami önmagában is irigylésre méltó.

És úgy fogalmazza meg őket, ahogy mi is tennénk, ha birtokában lennénk a versírás tudományának. Az meg különösen irigyelendő, hogy olyan barátai vannak, akik még kommentálják, elemzik is a műveit. A kötetben ugyanis öt kíváló személyiség - köztük a régi rádiós (és író) Asperján György és a neves tévés, Szegvári Katalin - fűz megjegyzéseket a versekhez.

Dícsérik persze őket, akárcsak a sokoldalúságát nyomtatásban és élőszóban is bizonyító Galkó Balázs. Ez a sokoldalúság Királynál a jelek szerint követelmény. Elsősorban önmagával szemben. És meg is felel neki.

Király Gábor: Csúf versek

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO