Molnár Richárd;
Alkotmánybíróság;aláírás;Áder János;
2014-06-19 08:01:00
Őszintén vallom, hogy Áder Jánosról, szerepéről, tetteiről az ellenzéki sajtó hasábjain lamentálgatni jóval több, mint időpocsékolás. Ezzel magunk emeljük a vállunkra a köztársaság nélküli köztársasági elnök intézményét, elhitetjük a fogyatkozó hírfogyasztókkal és a publicisztikai útmutatást keresőkkel, hogy Áder Jánosnak bármilyen befolyása van a történelem folyására vagy egyáltalán a hétköznapjainkra. Megválasztása óta csupán egyetlen egyszer tűnt úgy, hogy komolyan veszi az alaptörvényben megfogalmazott feladatát, amikor az Alkotmánybírósághoz küldte a választási regisztráció bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a taláros testület aztán elkaszált.
De ez is csak hazugság volt. Akkor már túl voltunk azokon a sajtóban is megjelent közvélemény-kutatásokon, amelyek alapján még a fideszes keménymag többsége is ellenezte az előzetes feliratkozás intézményét, vagyis azt, hogy előzetesen kérnünk kell szépen az államtól, hogy szavazhassunk. Ez már sok volt a Békemenet-generációnak is, pedig őket nem kellett kiló krumplival az urnákhoz csábítani. És ne feledjük, ekkor már jócskán fel volt töltve az Alkotmánybíróság fideszes potentátokkal, akik nyilván nem felejtettek el arról konzultálni a megfelelő emberekkel, hogy mit fognak gondolni a regisztrációról. A feliratkozás bevezetését hosszú viták után el akarta kaszálni a Fidesz - ami végül be is jött neki, az újabb kétharmadhoz pusztán a rezsicsökkentés és az ellenzéki töketlenkedés is elég volt -, szóval Áder ebben az ügyben is ugyanolyan kesztyűbáb volt, mint előtte Schmitt.
Az állam első embere ezután annyira beleszeretett a kesztyűbáb szerepbe, hogy egyre kevesebb, pár nap alatt áttolt, a fideszes káderek és mágnások szája íze szerint megírt törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, vagy az AB-nak. Ő is tudta, mi is tudtuk, hogy színjáték az egész, felesleges körök. De Orbán akkor még mániákusan félt a 2014-es választási vereségtől. Még meg akarta tartani a demokratikus mázt az Áder által eljátszott kisoperettekkel. Aztán jött április 6, meg az RTL Klubra szabott reklámadó és az önkormányzati választási rendszer kormánypárti ízlés szerinti átírása négy hónappal a választás előtt.
És lőn, úgy írta alá ezeket a törvényeket a méltóságos elnök úr, hogy csak porzott a töltőtoll. És most úgy parolázott a türkmén diktátorral Pártunk és Kormányunk nagy megelégedésére, hogy Brezsnyev is csettintett volna a nyelvével, felidézve magában a Béketábor vezetői találkozóinak hangulatát. Ezek után miért kellene bármire is kérni ezt az embert? Miért kellene leveleket írni hozzá, hogy a jóváhagyásával mondjuk ne tiltsanak be minden médiumot, ahol belekötnek Lázárba?
Tudod mit? Írd alá János, nekem tökmindegy!