Hernádi elszólta magát: kamu a bírósági per?

Publikálás dátuma
2014.06.23 21:47
Ha a magyar bíróság felmenti Hernádit az ügyben, akkor ugyanezekkel a vádakkal már nem kell más bíróság elé állnia. Fotó: Vajda
Magyar téma is előkerült a lengyel lehallgatási botrányban. Az ottani állami olajtársaság, a PKN Orlen vezetője Jacek Krawiec sarkos állítást fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolatáról, a Wprost lengyel hetilap által most nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint, amelynek a részleteit az Origo internetes portál ismertette. Emellett Krawiec Hernádi Zsolttól hallott bennfentes információt is elárult a Mol-vezér most zajló bírósági ügyéről. 

"Az oroszok 10 milliárdot (euró, a szerk.) adnak az atomerőműre, és épül a Déli Áramlat annak ellenére, hogy az EU ellene van” - mesélte az Orlen vezér Włodzimierz Karpiński pénzügyminiszternek és helyettesének, Zdzisław Gawliknak idén februárban. Hozzátéve: "Orbán úgy leszopta Putyint, hogy azóta felcsapott farokkal jár".

"Ide figyeljetek (...) mennyire másképp mennek a magyaroknál a dolgok. Elutaztam Hernádihoz, mert ő nem hagyhatta el Budapestet. Mondom neki: hány évet kapsz? Ő mosolygósan, kisimultan ezt válaszolja: az ügyvédeim találtak egy ügyet, amelynek köszönhetően felmentenek, és ezt minden EU-tagállamnak el kell ismernie, és oda utazom majd, ahova akarok. Ez egy magyarországi ügy? - kérdezem. Igen, mondja. Igen ám, mondom, de ez több évig eltarthat, nem? Nem, áprilisig meglesz. És ott ül mögötte egy ügyvéd, a nagyon elbizakodott Ábel. Hernádi erre széles mosollyal: Ábel, mondd el Jaceknek, hogy ki képviseli a vádat az ügyben? Ábel erre: a feleségem. Kapisgáljátok? Képzeljétek el, hogy ez nálunk van!”

A névazonosság alapján Galácz Ábelről lehet szó, aki 13 esztendeje dolgozik a magyar olajtársaságnál jelenleg csoportszintű ellátási és értékesítési igazgató. Felesége Bánhegyi Ilona, aki Hernádi Zsolt ellen magánvádlóként büntetőeljárást indított, 2000-től szintén a Mol-ban dolgozott, jogi vezető volt, 2006-ban szülési szabadságra ment.

Forrásunk szerint Bánhegyi birtokában nagy mennyiségű Mol-részvény volt, amelynek árfolyama tekintélyes mértékben zuhant. Bánhegyi Ilona ezt a horvát INA energiacég körüli bizonytalanságnak tudta be, amiért Hernádi Zsoltot is felelőssé tette. Ezért is indított pert a cégvezető ellen Bánhegyi Ilona alapvetően a horvát vádakra alapozva jelentette fel az elnök-vezérigazgatót.

A horvát hatóságok vádja szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt azért, hogy a zágrábi kabinet 2009-ben a Mol-nak adja át az INA energiacég irányítását, annak ellenére, hogy a magyar olajcég kisebbségi részt birtokol. A magyar ügyészség korábban lezárta a Mol-vezér elleni nyomozást, a bíróság pedig első fokon májusban felmentette Hernádit Bánhegyi által megfogalmazott vádak alól.

Egyes elemzők szerint azonban Hernádi elszólta magát a lengyel lap által idézett beszélgetésen. Igazolva azokat a találgatásokat, amelyek szerint Bánhegyi "kamupert" indított ellene.

A trükk lényege pedig az, hogy abban az esetben, ha a magyar bíróság felmenti Hernádit az ügyben, akkor ugyanezekkel a vádakkal már nem kell más bíróság elé állnia. Így a magyar hatóságok kérhetik a horvát közigazgatást, hogy állítsa le a Mol-vezér elleni pereket, s emiatt megszűnik a Hernádi elleni nemzetközi körözés is, ami jelenleg akadályozza őt az utazásban.

Az ügyet jól ismerő informátorunk szerint Hernádi Zsolt 2013 decemberében valóban találkozott Jacek Krawiec-cel egy étteremben, itt ettek-ittak, a sok fős vacsorán azonban nem látszik életszerűnek, hogy az idézett beszélgetés ebben a formában elhangzott volna. Az emberek ilyen alkalmakkor, ennyire bizalmas információkat nem szoktak elmesélni. (Mivel ellenkező példákat is ismerünk, lásd Matolcsy esetét a Goldmann Sachs bankáraival az IMF behívásáról, kizárni sem lehet. a szerk.)

A Mol kommunikációs osztálya azt közölte lapunkkal: "Az elmúlt években számos pletyka és spekuláció jelent meg különböző helyi médiában a Mol-lal kapcsolatban, amelyek mindegyikéről kiderült, hogy téves. A Mol soha nem kommentálta ezeket a pletykákat, így most sem szándékozik ezt tenni.”

Szerző

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.