Hernádi elszólta magát: kamu a bírósági per?

Publikálás dátuma
2014.06.23 21:47
Ha a magyar bíróság felmenti Hernádit az ügyben, akkor ugyanezekkel a vádakkal már nem kell más bíróság elé állnia. Fotó: Vajda
Fotó: /
Magyar téma is előkerült a lengyel lehallgatási botrányban. Az ottani állami olajtársaság, a PKN Orlen vezetője Jacek Krawiec sarkos állítást fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolatáról, a Wprost lengyel hetilap által most nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint, amelynek a részleteit az Origo internetes portál ismertette. Emellett Krawiec Hernádi Zsolttól hallott bennfentes információt is elárult a Mol-vezér most zajló bírósági ügyéről. 

"Az oroszok 10 milliárdot (euró, a szerk.) adnak az atomerőműre, és épül a Déli Áramlat annak ellenére, hogy az EU ellene van” - mesélte az Orlen vezér Włodzimierz Karpiński pénzügyminiszternek és helyettesének, Zdzisław Gawliknak idén februárban. Hozzátéve: "Orbán úgy leszopta Putyint, hogy azóta felcsapott farokkal jár".

"Ide figyeljetek (...) mennyire másképp mennek a magyaroknál a dolgok. Elutaztam Hernádihoz, mert ő nem hagyhatta el Budapestet. Mondom neki: hány évet kapsz? Ő mosolygósan, kisimultan ezt válaszolja: az ügyvédeim találtak egy ügyet, amelynek köszönhetően felmentenek, és ezt minden EU-tagállamnak el kell ismernie, és oda utazom majd, ahova akarok. Ez egy magyarországi ügy? - kérdezem. Igen, mondja. Igen ám, mondom, de ez több évig eltarthat, nem? Nem, áprilisig meglesz. És ott ül mögötte egy ügyvéd, a nagyon elbizakodott Ábel. Hernádi erre széles mosollyal: Ábel, mondd el Jaceknek, hogy ki képviseli a vádat az ügyben? Ábel erre: a feleségem. Kapisgáljátok? Képzeljétek el, hogy ez nálunk van!”

A névazonosság alapján Galácz Ábelről lehet szó, aki 13 esztendeje dolgozik a magyar olajtársaságnál jelenleg csoportszintű ellátási és értékesítési igazgató. Felesége Bánhegyi Ilona, aki Hernádi Zsolt ellen magánvádlóként büntetőeljárást indított, 2000-től szintén a Mol-ban dolgozott, jogi vezető volt, 2006-ban szülési szabadságra ment.

Forrásunk szerint Bánhegyi birtokában nagy mennyiségű Mol-részvény volt, amelynek árfolyama tekintélyes mértékben zuhant. Bánhegyi Ilona ezt a horvát INA energiacég körüli bizonytalanságnak tudta be, amiért Hernádi Zsoltot is felelőssé tette. Ezért is indított pert a cégvezető ellen Bánhegyi Ilona alapvetően a horvát vádakra alapozva jelentette fel az elnök-vezérigazgatót.

A horvát hatóságok vádja szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt azért, hogy a zágrábi kabinet 2009-ben a Mol-nak adja át az INA energiacég irányítását, annak ellenére, hogy a magyar olajcég kisebbségi részt birtokol. A magyar ügyészség korábban lezárta a Mol-vezér elleni nyomozást, a bíróság pedig első fokon májusban felmentette Hernádit Bánhegyi által megfogalmazott vádak alól.

Egyes elemzők szerint azonban Hernádi elszólta magát a lengyel lap által idézett beszélgetésen. Igazolva azokat a találgatásokat, amelyek szerint Bánhegyi "kamupert" indított ellene.

A trükk lényege pedig az, hogy abban az esetben, ha a magyar bíróság felmenti Hernádit az ügyben, akkor ugyanezekkel a vádakkal már nem kell más bíróság elé állnia. Így a magyar hatóságok kérhetik a horvát közigazgatást, hogy állítsa le a Mol-vezér elleni pereket, s emiatt megszűnik a Hernádi elleni nemzetközi körözés is, ami jelenleg akadályozza őt az utazásban.

Az ügyet jól ismerő informátorunk szerint Hernádi Zsolt 2013 decemberében valóban találkozott Jacek Krawiec-cel egy étteremben, itt ettek-ittak, a sok fős vacsorán azonban nem látszik életszerűnek, hogy az idézett beszélgetés ebben a formában elhangzott volna. Az emberek ilyen alkalmakkor, ennyire bizalmas információkat nem szoktak elmesélni. (Mivel ellenkező példákat is ismerünk, lásd Matolcsy esetét a Goldmann Sachs bankáraival az IMF behívásáról, kizárni sem lehet. a szerk.)

A Mol kommunikációs osztálya azt közölte lapunkkal: "Az elmúlt években számos pletyka és spekuláció jelent meg különböző helyi médiában a Mol-lal kapcsolatban, amelyek mindegyikéről kiderült, hogy téves. A Mol soha nem kommentálta ezeket a pletykákat, így most sem szándékozik ezt tenni.”

Szerző
2014.06.23 21:47

Az államadósságot nem lehet legyőzni, legfeljebb kinőni

Publikálás dátuma
2018.10.22 15:35

Fotó: Shutterstock/
Egy év alatt 1183 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadóssága, ahogy tavaly megugrott a hiány is. Igaz, közben a GDP is nőtt, vagyis arányaiban csökkent az adósság.
Az Eurostat hétfőn tette közzé friss elemzését, eszerint 2017-ben csökkent az államháztartási hiány és az államadóság az euróövezetben és az unió teljes területén is 2016-hoz képest. Az euróövezeti országok GDP-hez (bruttó nemzeti össztermékéhez) viszonyított államháztartási hiánya a 2016-os 1,6 százalékról 1 százalékra csökkent, az EU mind a 28 tagországra vonatkozó átlagos érték pedig 1,7 százalékról 1 százalékra mérséklődött tavaly. Az államadósság is csökkentő tendenciát mutat szerte Európában: 2016 végén az eurót használó országos GDP-arányos államadóssága 89,1 százalék volt, tavaly év végén viszont már csak 86,8 százalék. A 28 tagországban ugyanez az érték egy év alatt 83,3 százalékról 81,6 százalékra csökkent. Az Eurostat adatai szerint Magyarország GDP-je a 2016-os 35 474 milliárd forintról 38 355 milliárd forintra nőtt, azonban az állámháztartási hiány is megugrott: 584,4 milliárd forintról 849,1 milliárd forintra, százalékban kifejezve 1,6-ről 2,2-re. Nem áll jól Magyarország az államadósság terén sem, ha abszolut értékben, vagyis forintban nézzük: a 2016-os 26 912 milliárd forintról 28 095 milliárd forintra nőtt, a hazai össztermék növekedése miatt azonban GDP-arányosan 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent. Az elemzés külön kiemeli: az Eurostat fenntartja azt a véleményét, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, illetve azok cégei az államháztartás részét képzik, így azok kötelezettségvállalásai is megjelennek az összegzésben. Ahogy az Eximbank adósságállománya is: ebben az ügyben idén februárban a kormány feladta az Eurostattal folytatott csatározást. Az uniós statisztikai hivatal érvelése szerint az állami Eximbank adósságállománya beleszámít az államadósságba, míg a kormány szerint nem megfelelő statisztikai módszertant használ az Eurostat. A Magyar Nemzet cikke szerint februárban a kabinet annyi eredményt ér el a tárgyalásokon, hogy elérték, hogy ne a választás előtt kötelezzék a kormányt az adatok korrigálására, hanem csak április 23-án, azaz két héttel a szavazást követően, amikor a március végén induló Eurostat-egyeztetés végső határideje elérkezik.
Az Eurostat adatai szerint egyébként tavaly az EU 12 országában volt pozitív az államháztartás egyenlege. A legnagyobb többlete Máltának volt (a GDP 3,5 százaléka), a második helyen Ciprus áll (1,8 százalék többlettel), a harmadik Svédország (1,6 százalék). A sor végén Spanyolország (3,1 százalékos hiány) és Portugália (3 százalékos hiány) állnak.  A legalacsonyabb államadósságot Észtország tudhatja magáénak (a GDP mindössze 8,7 százaléka), a második helyen Lusemburg (23 százalék), a harmadikon Bulgária (25,6 százalék) áll. A leginkább eladósodott EU-tagállamok Görögország (a GDP 176,1 százalékára rúg a hiány), Olaszország (131,2 százalék) és Portugália (124,8 százalék).
2018.10.22 15:35

Trükkös tartozási adatsor

Publikálás dátuma
2018.10.22 09:30
REZSITARTOZÓK - A 2013 előtti adatokat homály fedi
Fotó: Népszava/
A lakossági áramtartozás-állomány az elmúlt öt év során felére, 16 milliárdra mérséklődött - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Gáz esetében az eredeti, 29 milliárdos összeg negyedére, 7,2 milliárdra esett, míg a 16 milliárdos lejárt távhőszámla-mérték tízmilliárdra csökkent. Az áramszolgáltatásból emiatt kikapcsoltak száma 42 ezerről 19 ezerre, gáz esetében 95 ezerről 34 ezerre, a távhőnél pedig 7 ezerről 5 ezerre esett. A három szektorban a 145 ezres szám 58 ezerre mérséklődött. Megjegyzendő: a tartozások száma és értéke egy gyors felfutást követően már az Orbán-kormány alatt, 2012-ben döntött abszolút rekordokat. A MEKH által korábban parlamenti írásbeli kérdésre kiadott adatok tanúsága szerint akkor a hátralék összege a három területen 70 milliárdra, 47 milliárdra és 26 milliárdra rúgott. A mostani mértékek nagyjából a 2009-es szintnek felelnek meg. Mindezek kimaradtak a kormánytól elvben független MEKH vasárnapra időzített közleményéből. Mi több: a közműhivatal most publikálta először önszántából a – kissé továbbra is önhatalmúlag összeválogatott – tartozásállomány-adatokat. Igaz, korábban a tartozók számáról is közöltek listát, amit azonban mostani közlésükben hiába kerestünk. Korábban csupán parlamenti írásbeli kérdésekre voltak hajlandóak közölni az – Orbán-kabinetről akkor még kevéssé rózsás képet mutató – statisztikát. Sőt tavaly többször vissza is utasították az MSZP e tárgyú kérését. A 2002-2010 közötti időszak jelenleginél kedvezőbb tartozásadatai kapcsán pedig úgy vélték, az nem összehasonlítható, mert „változott a módszertan”.
Szerző
2018.10.22 09:30
Frissítve: 2018.10.22 10:43