Közeleg a kamat mélypontja

Egyre aktuálisabbá válik annak a felmérése, hogy hol érheti el mélypontját a jegybanki alapkamat. Az elemzők többsége már 2,00 százaléknál látja a megállót, a kamatemelés ideje pedig 2015-nél előbb nem érkezik el. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tegnap ismét 0,1 százalékpontot vágott a alapkamaton, így az mától 2,3 százalék.

A mától érvényes új, 2,3 százalékos alapkamat Európában még magasnak mondható, hiszen az eurónak gyakorlatilag eltűnt a rátája. A mostani kamatvágás feltehetően nem volt az utolsó a 2012. augusztustól tartó megszakítás nélküli sorozatban.

Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint az újabb csökkentés mellett a jegybanki kommunikáció egyre inkább azt hangsúlyozza, hogy a kamatciklus aljának elérése után a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását célozzák meg a jegybankárok.

Ezt támasztja alá Pesuth Tamás véleménye is. A Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint a 0,1 százalékos kamatvágást több tényező együttállása indokolta. Ezek közül a hazai inflációs- és a nemzetközi folyamatok a legmeghatározóbbak. A szakember úgy vélte, hogy a tegnap bemutatott inflációs alapfolyamatok alapján hosszabb ideig alacsonyan maradhat az alapkamat.

Horváth Ákos a nemzetközi helyzet alakulására hívta fel a figyelmet. Az Equilor elemzője úgy vélte, hogy az orosz-ukrán konfliktus vártnál kisebb veszteségei és az Európai Központi Bank monetáris politikájában a hónap elején bekövetkezett változás (2016 végéig nem lesz kamatemelés), is támogatólag hatott, stabilizálta a forint helyzetét. Véleménye szerint az MNB-alapkamata 2 és 2,3 százalék között érheti el a mélypontját.

Elsősorban a rendkívül alacsony infláció indokolja a folyamatos kamatvágást - hangsúlyozta Gábler Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy az élelmiszer-, energiaár és adóhatásokat is kiszűrő jegybanki alapmutató, a maginfláció is csak 1,4 százalékos fogyasztói áremelkedést jelez.

Ez alátámasztja az MNB álláspontját: miszerint igen alacsony az inflációs nyomás. Ettől függetlenül a vészesen alacsony alapkamat már komoly pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, hiszen Magyarország igen érzékeny a forintárfolyam alakulására, mivel továbbra is magas, 118 százalékos a GDP arányos külső eladósodottságunk.

Az MNB ennek ellenére várhatóan nem áll meg a közeljövőben a kamatcsökkentéssel, ezért az Erste elemzői szerint is 2,00 százalékig csökkenhet az alapkamat szeptemberre, és ezen a szinten maradhat év végéig, 2015 közepén azonban valószínűleg kamatemelésre kényszerül a jegybank, mivel várhatóan az amerikai Federal Reserve is elindítja a monetáris szigorítást, és ez negatívan érintheti a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is.

Az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre - állapítja meg a Monetáris Tanács a kamtcsökkentés után kiadott kommentárjában. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.

A következő hónapok lépéseit a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változásoktól teszik függővé a jegybankárok.

Idén nem lesz infláció

Az MNB előrejelzése szerint idén nem lesz infláció, majd jövőre 2,5 százalékra emelkedik a pénzromlás üteme, a bruttó hazai termék pedig 2014-ben 2,9 százalékkal, 2015-ben 2,5 százalékkal bővül - olvasható az MNB Monetáris Tanácsának a keddi kamatdöntés után közzétett inflációs jelentésében. A monetáris tanács ezzel csökkentette az inflációra vonatkozó várakozásait: márciusi jelentésében erre az évre még 0,7 százalékos, jövőre 3 százalékos inflációt jósolt. A monetáris tanács közleménye szerint az alacsony infláció tartósan fennmaradhat, és csak az előrejelzési horizont végén (5-8 negyedévnyi távolban) éri el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalék körüli értéket. A testület javította idei GDP-várakozását, miután a márciusi inflációs jelentésben még 2,1 százalékos bővülést várt 2014-re, 2015-re meggyezik a márciusi és a júniusi várakozás. A részletes jelentést holnap ismerteti az MNB.

Becslés az illegális munka értékéről

A fizetési mérleg többlete 984 millió euró volt az idei első negyedévben, több mint duplája az egy évvel korábbi 463 milliónak és jelentősen meghaladta a tavaly negyedik negyedévi 710 millió eurót is.

A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, az ország úgynevezett nettó finanszírozási képessége 2014 első negyedévében kiigazítatlanul 1,554 milliárd euró volt, a szezonális hatások kiszűrésével pedig 1,861 milliárd eurót tett, ami a GDP 7,6 százalékával egyenlő - jelentette kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB bejelentette, hogy az első negyedévre vonatkozó kedden közölt adatok első alkalommal az új nemzetközi szabványnak (Balance of Payments and International Investment Position Manual 6th - BPM6) megfelelő módszertani követelmények szerinti tartalommal jelent meg. Az új módszertannak megfelelő revíziót az MNB egyelőre csak a 2013-as évre végezte el.

Eszerint a jövőben más lesz az idegenforgalom jövedelmeinek elszámolása, a tétel elnevezése is utazásra módosul, az idegenforgalmi, azaz az utazással kapcsolatos elszámolásokból kikerülnek a tartós és nagy értékű áruk, viszont az illegális kereskedelem becsült nagysága bekerül - jelentették be tegnap a jegybank szakértői.

A bérmunka elszámolása megváltozik, a jövőben a bérmunka a szolgáltatások közé kerül át, de csupán a bérmunka során létrejövő hozzáadott éték jelenik majd meg a folyó fizetési mérlegben.