Reklámadó: folytatódik a fideszes színjáték

Nincs ínyére Rogán Antalnak, hogy foglalkozik vele a Híradó: tegnap indulatos hangú bejegyzésben támadta Facebook-oldalán az RTL Klubot, amiért szerinte a csatorna politikai zsarolásra használja a hírműsorát. A Fidesz frakcióvezetője erről még kora délután írt, és akkor már előre tudta, hogy az esti Híradóban téma lesz, ugyanis azt írta: amiért előző nap a parlamentben élesen bírálta az RTL-t azzal - az amúgy többször hangoztatott, de a csatorna által cáfolt állítással -, hogy a csatorna vezetése "adót bliccel", az aznap esti Híradó meg fogja támadni.

Mint az RTL 18 órás Híradójából kiderült, Rogán "gyanúja" nem volt alaptalan, ugyanis azt mutatták be, hogy a frakcióvezető sajtótájékoztatóján rákérdeztek: igaz-e a választás előtt tett ígérete, amely szerint vagyonosodási vizsgálatot kért maga ellen, és ha igen, mi lett ennek az eredménye. Erre Rogán azonban nem válaszolt, ehelyett az RTL-lel kapcsolatos vádakat ismételgette.

Kiderült viszont, hogy már az adóhatóságnál van az ügy; a választás előtt még az Együtt-PM tett feljelentést, mert szerintük Rogánék havi költése a luxuslakóparkkal, magánóvodával, rezsivel, jelzáloghitel-törlesztőrészlettel, és autóhasználattal több mint 1,3 millió forint, amit a frakcióvezető havi nettó 1,2 milliós fizetése nem fedez. A műsorban utaltak arra is, hogy az V. kerületi alpolgármesternek egy Rogánénál 45 négyzetméterrel kisebb lakása is több mint 120 millióba került.

"Egyik nap bírálom a csatornát és másnap szerepelek az esti hírműsorban" - kifogásolta jó előre Rogán a Facebookon, és szerinte pusztán azért foglalkozik vele a csatorna, hogy ne kelljen kifizetnie a reklámadót. "Nem engedünk a zsarolásnak" - tette hozzá.

Ugyancsak visszaszólt a Napi Gazdaság főszerkesztője, Barcza György az őt ért bírálatok miatt. A gazdasági lap félreértette az RTL 2013-as beszámolóját, és azt írta, a csatorna vezetősége 1,6 milliárdnyi tiszteletdíjat tehetett zsebre tavaly, holott a valóságban az csak 1,6 millió volt, és nem is a menedzsment kapta. Erre az RTL Magyarország vezetője röviden úgy reagált, hogy néhány embernek vissza kellene ülnie az általános iskolába. Erre reagálva Barcza az MTI-nek adott közleményében annyit írt: "Szeretek tanulni, de nem szeretem, ha kioktatnak. Több alázatot és kevesebb pökhendiséget várnék el attól, aki a magyarok kenyerét eszi és időnként a magyarok segítségére szorul".

A kormánypárt milliárdos megbízásait zsinórban elnyerő Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában lévő lap - amely egy gyors helyreigazításban "nyomtatási" hibára, majd egy újabb helyreigazításban "technikai" hibára fogta a tévedést - arról nem tett említést, hogy a közmédia vezetői fejenként kaptak 4-5 milliót tavaly.

Az RTL elleni harcban nem csak a kormánypárti sajtó, hanem a kormány is hibát ejtett, amelyet tegnap a hvg.hu-nak Kósa Lajos el is ismert. A reklámadóról szóló törvény után benyújtott, a TV2-nek kedvező módosításról kiderült, amiatt az RTL-nek sem kellene milliárdokat fizetnie idén, hanem csak 600 milliót.

A Fidesz alelnöke először azt mondta, a reklámadó egyáltalán nem az RTL "mindenáron" való megsarcolását szolgálja, de aztán megköszönte a portálnak, hogy felhívta a figyelmet a hibára, és azt mondta, "gondolkozni fogunk a kijavításán".

Jön a Google-sarc?

Alapvetően változnak meg 2015. január 1-jétől a telekommunikációs, a rádió és televíziós, illetve az internetes szolgáltatások adózásának szabályai, mégpedig uniós irányelv alapján. Eszerint a szolgáltatóknak az áfát a jövő évtől már nem a saját székhelyük, hanem a szolgáltatások igénybevevőinek székhelye alapján kell majd fizetniük - Magyarországon is.

Erre az adótanácsadó BDO Magyarország emlékeztetett; ennek említését a magyar kormány eddig ügyesen kerülte, holott a reklámadóról szóló törvény benyújtása után két nappal az előterjesztő L. Simon László már magabiztosan arról beszélt: a teljes magyar média- és hirdetői piac megsarcolása csak "egy folyamat nyitánya", látnak lehetőséget a közösségi oldalak, így a YouTube, a Google és a Facebook megadóztatására, miközben azok székhelye nem Magyarországon van.

Az egységes európai szabályozás ugyanakkor alapot adhat az adóztatásra, és trükközhet úgy a kormánypárt, hogy az "eredmény" az ő szabadságharcának tűnjön.

Emlékezetes, L. Simon meg nem nevezett politikusokra hivatkozva azt mondta, rendszeresen hirdetnek ezeken az oldalakon, célzott reklámokkal, és miközben pénzért használják azokat konkrét információk eljuttatására, az óriáscégek jelentős reklámbevételhez jutnak, ám abból azután semmit nem lát a magyar államkassza.