"Tankkal támad" ellenfeleire az Orbán-kormány

Egy sor ügyben korábbi ígéreteivel szemben cselekszik a kormány, és nem csak a médiaadó az új elem, "a civilszervezetek is mesélhetnének" - az RTL Klub programigazgatója szerint ez az oka annak, hogy sokkal kritikusabb hangnem érezhető a Híradójukból, mint akárcsak négy éve.

Kolosi Péter a Heti Válasz eheti számában megjelent interjúban azt is mondta: a 2010-es kampány előtt még nem zavarta a Fideszt, hogy ellenzéki hangok is teret kaptak, minthogy "ők voltak az ellenzék". Kolosi "lázári leleménynek" nevezte, hogy az RTL, ahogy Lázár János mondta, gyarmattartó volna, és hozzátette: az első Orbán-kormány támadta például a Heti hetest is, és akkor még nem tankot vetettek be ellenük, de "most azzal jönnek", amit egyébként "a Jobbik programjának" tart. Kolosi szerint ezzel az RTL biztos gazdasági alapját "próbálják most megtörni".

Mindezt cáfolni próbálta a lapban Kolosival párhuzamosan megszólaltatott fideszes Gulyás Gergely - fél sikerrel. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnökét arról is kérdezték, hogy a 40 százalékos reklámadó-kulcsot - ami egyedül az RTL-t sújtja - miért nevezik arányosnak, ha azzal veszteségessé tesznek egy nyereséges vállalkozást.

Miközben Gulyás szerint "semmi sem bizonyítja", hogy ez így is lesz, Kolosi azt mondta: a törvény szerint jövőre nem is a reklámbevételeik, hanem az összes bevételük 20 százalékát kellene befizetniük, ami akkora profitot feltételezne, amit nem lehet kitermelni ebben az ágazatban, legálisan biztos nem.

Furcsa érveléssel Gulyás azzal próbálta védeni a különadót: a "szerencsétlen" köztévét az tette tönkre, hogy 1997-ben két országos kereskedelmi csatorna is frekvenciához juthatott, és emiatt zuhant 60-ról 20 százalékra a nézettsége. Azt ugyan nem mondta, hogy az RTL-t meg kellene szüntetni, de ebből kiolvasható: a köztévé mai népszerűtlensége nincs ínyére a kormánynak.

Gulyás szerint egyébként konszenzus van a jó ízlésű emberek között a kereskedelmi tévék káros hatásáról, és bár épp az előző ciklusban létrehozott Médiatanács dolga lenne a bírságolás bizonyos műsorok miatt, Gulyás szerint a tanácsot "gúzsba kötötte" a médiatörvény miatti "hisztéria", ezért sem léptek fel kellő eréllyel. A politikus beszélt arról is, hogy a csatornát az új híradó-szerkesztési gyakorlatuk miatt "ma már lehetetlen" nem bírálni politikailag.

Kolosi és Gulyás "nyilatkozatháborúján" túl más jelei is vannak annak, hogy az RTL mintha szálka lenne a kormány szemében. Megírtuk: szerdán dőlt el, hogy a kabinet ráküldi a csatornára az adóhatóságot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanis közölte, a NAV-nak felülvizsgálati eljárást kell indítania az RTL ellen, mert "vannak olyan szereplők, akik nem kívánnak adót fizetni".

Ezzel szemben az RTL közlése szerint csaknem 9 milliárd forintnyi adót, járulékot fizettek be tavaly az államkasszába, és eddig minden hatósági vizsgálat igazolta jogszerű működésüket. Hasonló helyzetbe kerültek nemrég a Lázár János által "megtámadott" Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott civil szervezetek is, csak éppen nekik nem az adóhatóság, hanem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálódása "jutott".

Egyikük, a TASZ jogvédő szervezet kifejezetten politikai támadásnak nevezte a lépést, miután kormányzati tisztségviselők korábban egyértelművé tették: az ellenőrzés oka, hogy szerintük a norvég civil pénzek ellenzéki pártokhoz köthető szervezetekhez kerültek. A TASZ szerint a vizsgálat célja a hatalom maradék ellensúlyát jelentő erők megfélemlítése, a kormánykritikus civil szervezetek elnémítása.

Míg a médiával szemben jogi, civilekkel szemben pedig kormányzati-adminisztratív eszközökkel lép fel a kétharmados hatalom, politikai ellenfeleit az "elszámoltatás" eszközével igyekszik sarokba szorítani. Ám hiába "fogyasztott el" az előző ciklusban több elszámoltatót is az Orbán-kabinet, az ügyek legtöbbje hamar "elvérzett" és csak nagyon kevés jutott el a jogerős ítéletig. Ami viszont lezárult, az sem a feljelentők reményei szerint alakult.

Májusban például a Kúria jogerősen felmentette a hivatali visszaélés vádja alól Molnár Gyula volt MSZP-s polgármestert és egykori SZDSZ-es helyettesét egy XI. kerületi ingatlanügylet miatti büntetőperben. Júniusban újrakezdődött első fokon a tábornokper, amelyben a vád lényege a viszkisdobozban átadott vesztegetési pénz, ám ennek története kizárólag Oláh János tábornok vallomásán alapult, aki viszont a bíróságon ezt visszavonta.

A kudarcok ellenére a politikai boszorkányüldözés aligha kerül ki a Fidesz eszköztárából, miközben a kormánypárthoz köthető zűrös ügyek felderítetlenek maradnak.