Autóvilág;főváros;stadion;

2014-06-30 07:02:00

Tovább büntetik Budapestet?

Miközben az államnak van 100 milliárd forintja az új Puskás Ferenc stadionra, sem a fővárosnak, sem a kormánynak nincs ugyanennyije a lassan életveszélyessé váló 3-as metró felújítására, ráadásul a Budapestet „büntető” kormány még az uniós támogatás lehetőségét is elvágná. A fővárosi közgyűlés ezért ma egyelőre csak a metróvonal rekonstrukciójának megtervezéséről dönthet.

Ma tárgyal a fővárosi közgyűlés a 3-as metró rekonstrukcióját előkészítő műszaki tanulmány kiírásáról. Arról azonban egyelőre nem tudni, mikor kezdődhet meg a meglehetősen költséges rekonstrukció. Csak összehasonlításképp: miközben mintegy 90-100 milliárd forintból épülhet fel az új Puskás Ferenc Stadion, amelynek munkálatai - Vígh László kormánybiztos közlése szerint - 2015-ben kezdődhetnek meg, és három évig tartanak, addig a 3-as metró kritikus műszaki állapotban várja a nagyságrendileg hasonló összegű felújítást. Csakhogy ennek forrása egyelőre nem biztosított.

Az előterjesztés rögzíti: a 3-as metróvonal felújítása halaszthatatlanná vált, a vonal megújítása a működési és az utasbiztonság "magas kockázatú veszélyeztetettsége" miatt sem halasztható, a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban meg kell kezdeni. Más kérdés, hogy a jelzett uniós ciklusban aligha várható erre forrás Brüsszelből – legalábbis a Lázár János vezette Miniszterelnökség egyelőre nem számol ezzel, emiatt Tarlós István főpolgármester a vonal lezárásával fenyeget, ám a városházi ellenzék szerint ez csupán „műbalhé”, hogy az őszi önkormányzati választás előtt az újraválasztására készülő Tarlós látványosan „megszerezhesse” a felújításhoz szükséges forrásokat.

A közgyűlési képviselők emellett több mint száz előterjesztést tárgyalhatnak meg a mai ülésen. Dönthetnek sok egyéb mellett a távhőrendelet módosításáról. Téma lesz a BKV számára új buszok beszerzése is, miután a korábban a közgyűlés által elhatározott szolgáltatás-kiszervezés lassabban halad a várnál.

A magasabb költsége és más okok miatt a szakszervezetek és szakértők által is bírált új buszüzemeltetési modell lényege, hogy a vonalakat alvállalkozóknak adják ki, amelyek saját, új járműveket állítanak forgalomba, ezzel pedig a BKV a maga selejtérett buszait kivonhatja a forgalomból. Csakhogy – derül ki az előterjesztésből – a kiszervezés lassabban halad, mint amilyen ütemben kezdenek életveszélyessé válni a BKV saját járművei, úgyhogy kénytelen a fővárosi cég is buszokat venni, pontosabban bérelni. A közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint 150 darabot 10 éven át. Ám minként arra a fővárosi MSZP politikusai a hétvégén felhívták a figyelmet, nem látni a bérlés 23 milliárd forintos fedezetét.

Ha önálló napirendi pontként nem is, a közgyűlési vitában alighanem felemlegetik majd az ellenzéki képviselők a múlt hét pénteki botrányt, amikor a rendkívüli közgyűlés ülését a kormánypárti képviselők távolmaradásukkal lehetetlenítették el, vagyis „meghekkelték.” Megírtuk: kénytelen-kelletlen összehívta ugyan az ellenzék javaslatára a rendkívüli ülést Tarlós István főpolgármester, de mivel rajta kívül egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg, a tanácskozás határozatképtelenség miatt elmaradt.

Pedig téma lett volna az MSZP szerint a "csalással" felérő új önkormányzati választási szabályozás és a fővárosi cégek államosítását célzó kormányzati terv is. A szocialisták szerint előbbi azért fontos kérdés, mert a törvénymódosítás, amely nyomán már az idei önkormányzati választáson teljesen új rendszer szerint zajlik majd a közgyűlés megválasztása, "jelentős hatással lesz a fővárosi önkormányzat működésére, továbbá Budapest hosszú távú, homogén egységes rendezőelvek mellett történő fejlődése is veszélybe kerülhet."

Az államosítás pedig az ellenzék szerint "a főváros által ellátandó feladatokat szüntetné meg, ezzel súlyosan sértve az önkormányzatiság elvét." A szocialisták a meghiúsult pénteki ülést úgy kommentálták: Tarlós és a Fidesz megalázza a választókat, amikor nem áll ki a budapestiek érdekeiért. A szocialisták akkor előre jelezték: Tarlós István az arrogáns politikát folyatja a hétfői soron következő közgyűlésen is, amikor "több mint száz napirendbe lesz sűrítve a Budapest-ellenes árulás". Ilyennek gondolják azt, a ma zárt ülésen tárgyalni kívánt javaslatot is, amellyel a főváros hozzájárulna a Főgáz Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészének állami kivásárlásához is, miután a kisebbségi tulajdonrész addigi külföldi tulajdonosától már az év elején az állami MVM Zrt.-hez került.

Demonstrálnak a Városligetért

A Városliget civilek és szakemberek által egyaránt sokat bírált beépítéséhez adhatja ma áldását a közgyűlés – legalábbis annak kormánypárti többsége – a városligeti építési szabályzat megszavazásával. A javaslat ismerteti: a kormány elkötelezte magát amellett, hogy Budapesten hat kiemelkedő jelentőségű kulturális intézmény számára új épületeket emel. A zöldfelületek beépítését, a fakivágásokat ellenző civil- és zöldszervezetek ma a közgyűlés ülésén ismét tiltakoznak a park beépítése ellen.

Havi 102 ezerért figyelik a padot

Havi 102 ezer forintért figyel majd egy padot három köztéri kamerából a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) - erről is szavaz ma a közgyűlés. Tavaly őszi felavatása óta eddig is megfigyelés alatt tartották az ominózus margitszigeti padot; talán azért, mert ötmillió forintot ér. Ennyit költött a főváros az Urmánczy Nándor emlékpadra, amely díszkivilágítást is kapott. A pénzből jutott a térfigyelő kamerákra is, amelyeket eddig a Budapesti Történet Múzeum üzemeltetett, de most áttelepítik a feladatot közvetlenül a FÖRI-hez. Az emlékpadot bírálta az ellenzék: az ára mellett főként azért, mert Urmánczy a hazai irredentizmus egyik vezéralakja volt, rokonszenvezett a fasizmussal. A padot Tarlós István avatta fel.