Devizahitelek: brutális banki veszteségek

A hazai pénzügyi rendszernek 600-900 milliárd forintba kerülhet az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen alkalmazása miatti visszatérítés a Magyar Nemezi Bank (MNB) alelnöke szerint - írta az MNO. Balog Ádám elmondta, hogy ez az összeg nem okoz gondot a bankrendszer stabilitásának, de hosszabb távon átrendezheti egyes bankok piaci pozícióját, és azok átgondolják majd további magyarországi szerepvállalásukat.

Hosszú távon a mérgező eszközök, a lakossági devizahitelek kikerülése a banki mérlegekből egészségesebbé teszi a magyarországi pénzintézetek működését - véli Balog. A szakember közölte azt is, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadását követően a jegybank arra készül, hogy iránymutatással szolgál majd az átszámítás módszertanáról és ellenőrzi is annak alkalmazását.

Balog várakozásai szerint a bankok egy része vitatja majd, hogy jogtalanul emelt kamatot és pereket indít. A jegybank szakmai segítséget kíván nyújtani a jogtalan kamatemelések miatt pereskedő bankok érvelésének áttekintésére - fogalmazott az alelnök.

Az elemzők szerint is a devizahitelekről szóló, a kormány az Országgyűlésnek pénteken benyújtott törvényjavaslata nagyobb terhet ró majd a bankokra, mint azt korábban várták. Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint meglepő, hogy a forinthitelek is bekerültek a törvény hatálya alá, ami a bankokra nézve egyértelműen többletterhet jelent majd. Negatív hatása lesz annak is, hogy a már lezárt szerződéseket is a törvény hatálya alá akarják vonni, ami a bankok számára "újabb kellemetlen meglepetés" - mondta.

Kuti Ákos azzal számolt, hogy az árfolyamrés utólagos kifizetése miatt 50-70 milliárd forint, az egyoldalú szerződésmódosítások esetében 100-400 milliárd forint teher hárulhat a hazai bankrendszerre. Megjegyezte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében (másképpen az egyoldalú kamatemeléseknél) az egyes vitatott kérdésekben a bíróságokra hárul majd a döntés joga, számos per indulhat, és továbbra is egymásnak ellentmondó ítéletek születhetnek.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője azt emelte ki, hogy a törvényjavaslat tartalmazza mindazt, amiről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 25-én beszélt, így a néhány napja vártnál szélesebb kört, minden devizaalapú hitelt felvevőt és pénzügyi lízinget igénybe vevőt érint a csomag. Hozzátette, hogy a javaslat nem vonatkozik a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével élőkre, kiegészült azonban azzal, hogy nemcsak a devizaalapú, hanem a forinthitelekre is vonatkozik az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelennek vélelmezése. Az egyoldalú szerződésmódosításnál a Kúria jogegységi határozatára hivatkozva a törvény azt vélelmezi, hogy tisztességtelen minden "egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével".

Török hangsúlyozta, hogy a kormány a bizonyítási kényszert a bankokra hárítva egyszerű megoldást választott, bár a Kúria döntésével ez nem feltétlenül igazolható. Emiatt szinte biztos, hogy a bankok jogorvoslatot kérnek majd. A másodfokú eljárások és a várható felülvizsgálati kérelmek miatt végül ismét a Kúriának kell majd nagyon gyors döntéseket hoznia az általános szerződései feltételekről - véli az elemző.

Együtt-PM: a kormány az időt húzza

Az Együtt-PM Szövetség módosító javaslatokat nyújt be a kormány devizahiteles törvényjavaslatához, mert az ebben a formában nem oldja meg a problémát, nem kezeli a devizahitelezés összeomlása nyomán kialakult válságot, és nem jeleníti meg a magyar polgárok érdekét - közölte az ellenzéki párt. A kormány - a Kúriának az árfolyamrésre vonatkozó egyértelmű döntését követően - csak húzza az időt: később meghozandó, külön törvényre utalja az árfolyamrés tisztességtelensége jogkövetkezményeinek levonását, ez értelmetlen - állapítja meg az ellenzéki párt. Nincs mire várni, ez a pénz jár a magyar embereknek: amennyiben az árfolyamrés semmis, ugyanígy semmis lesz az egyoldalú kamat- és díjemelés is, ebben az esetben pedig nincs indoka annak, hogy a jogkövetkezményekről csak később döntsön a parlament - közölte Szelényi Zsuzsanna országgyűlési képviselő, a költségvetési bizottság tagja, az Együtt-PM Szövetség politikusa.