Magas a hiány és az államadósság is

Az első negyedévben 3,9 százalék volt az államháztartási hiány az időszakra eső bruttó hazai össztermékhez viszonyítva  - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett, pénzügyi számlákról szóló jelentéséből. Emlékezetes: éves szinten három százalék alatt kell tartani a GDP-arányos államháztartási hiányt, hogy ne kerüljünk ismét túlzottdeficit-eljárás alá.

A központi kormányzat 860 milliárd forint hiánnyal, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 525, illetve 67 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet.

Az államháztartás bruttó adóssága az első negyedév végén 24 932 milliárd forint volt, ez a GDP 84,4 százalékának felel meg. Ezen adatok alapján a múlt év vége óta eltelt három hónapban 5 százalékkal emelkedett az államadósság. A jegybank kiemeli, hogy az államadósságot 1479 milliárd forinttal növelte a jelentős összegű belföldi és külföldi állampapír kibocsátás és 317 milliárd forinttal a forint gyengülése.

Az államháztartás nettó adóssága 21 765 milliárd forintot tett ki, a múlt év végi 73,0 százalékról csak a GDP 73,7 százalékra nőtt március végéig.

A jegybank adataiból az is kiderül, hogy a vállalkozások továbbra is nettó hiteltörlesztők, jóllehet a korábbinál kisebb mértékben. Míg tavaly az első negyedévben 2,5 százalékkal zsugorodott a vállalati hitelállomány, addig idén csak 0,1 százalékkal. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy hiába vetette be a jegybank a csodafegyvert a Növekedési Hitelprogram (nhp) formájában, nem sikerült vállalati hitelboomot előidézni.

Szerző

Útdíjsiker - buktatókkal

Publikálás dátuma
2014.07.01. 07:25
Egy év múltán csak a szép költségvetési bevételre szabad emlékezni? FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Éppen egy éve indult Magyarországon is az úthasználattal arányos elektronikus útdíj, vagyis az e-útdíj rendszer. A több hónapig is eltartó kaotikus indulásról már csak a fuvarozók regélnek. Mára nagyjából megbízhatóvá vált, igaz, még mindig akad rajta finomítani való.

A tervezettnél is több, mintegy 79 milliárd forintos bevételre tett szert a költségvetés az e-útdíj bevezetése utáni első félévben - újságolta elégedetten tegnapi évfordulós sajtótájékoztatóján a nemrégen kinevezett fejlesztési miniszter. Seszták Miklós kellemetlen kérdéseket megelőzve annyit a elismert, hogy az induláskor voltak gondok, amit persze nem részletezett. Megemlítette, hogy a rendszer bevezetésekor voltak átmeneti nehézségek. A több hónapig tartó indulási időszakot átugorva úgy vélte, egy év után már csak a szépre kell emlékezni.

Szakemberek azért emlékeztetnek rá, volt, hogy a rendszer leállt, a határokon hosszú kamionsorok álltak, mert senki nem tudta mi a teendő és gyakran a rendszer rossz útvonalat adott meg a fuvarozónak, aki emiatt többet fizetett a valós használatnál. "Hirtelen jött rendszert hirtelen vették igénybe az akkor érintettek" s ez okozta a fennakadásokat - adta meg a kézenfekvő magyarázatot a miniszter.
Az e-útdíj előnyei közé sorolta, hogy arányosabb lett a teherviselés, aki többet használja az utakat, többet is fizet, a befolyó pénzből pedig egyebek mellett az úthálózat fenntartására, fejlesztésére is jut.

Seszták hangsúlyozta, a kormánydöntéstől alig több mint egy év, a kivitelező céggel kötött szállítói szerződéstől 2,5 hónap elteltével élesben indult az e-útdíj. A gyorsaságot sikerként említette. A német, osztrák, szlovák rendszer kiépítéséhez szerinte 1-3 év kellett. Azt persze nem tette hozzá, hogy a felsorolt országokban hosszas egyeztetések és tesztüzemeltetés előzte meg a rendszer "beélesítését". Hatékonynak és gazdaságosnak is nevezte a beruházást, mondván, hogy az előirányzott 42 helyett kevesebb mint 36 milliárd forintból kijött a hálózat kiépítése.

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára a Népszavának elmondta, az e-útdíj tavalyi bevezetésének első napjaiban valóban előfordult, hogy leállt a rendszer és sok gondot okozott a teszt üzem elmaradása is, de egy év alatt tagadhatatlan a fejlődés. Tökéletesnek azonban még most sem mondható - tette hozzá. Egyebek mellett ezért is szeretné elérni az érdekvédelmi szervezet, hogy kapjanak "amnesztiát" azok a gépkocsivezetők, akik bizonyítani tudják, hogy nem akartak bliccelni, nem is károsították meg a költségvetést, de kétségtelenül nem tartották be az útdíjról szóló jogszabályt. Ilyen eset akkor fordulhat például elő, ha a határon Magyarországra belépő jármű nem veszi meg az úgynevezett viszonylati jegyet, viszont az első üzemanyagkútnál visszamenőleg megvásárolja. Ha időközben áthaladt egy díjellenőrző kapun, már a rendszer úgy regisztrálta, mint nem fizetőt, és jön a büntetés. Több hasonló példát lehetne sorolni, de minden eset abban azonos, hogy automatikusan kivetik a 165 ezer forintos bírságot. A jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé az ilyen esetekre az utólagos díjfizetést.

Az eddig eltelt időszakban mintegy 4,5 milliárd forint bírság folyt be a költségvetésbe. Pontos kimutatás ugyan nincs arról, hogy ebből mennyit róttak le az ilyen késve fizetők, de nyilvánvalóan több tízmillió forintos tételről lehet szó. Karmos Gábor lapunknak elmondta, a gazdasági és a fejlesztési tárca vezetőivel is egyeztetnek erről a kérdésről és úgy érzik, van rá fogadókészség.

A büntetésekkel kapcsolatban egy másik javaslata is az egyesületnek: hozzanak létre egy olyan riasztási rendszert, amely e-mailben, vagy sms-ben jelezné a szabálysértőnek a bírság kiszabását. Így elkerülhető lenne, hogy a mire megérkezik a közigazgatási bírságról az értesítés, a tájékozatlan fuvarozó már annyi büntetést szedjen össze, ami akár tönkre is teheti. Előfordul, hogy a gépkocsivezető fölkapcsol a vontatóra egy pótkocsit, de elfelejti a tengelyszám változást jelenteni. Ez 115 ezer forintjába kerülhet. A törvény alapján 8 óránként szabható ki bírság, tehát a figyelmetlen vállalkozó vagyonokat veszthet egy ilyen hiba miatt.

Késve ugyan, de bevezette az útdíjszedésért felelős cég az utólagos fizetés lehetőségét, vagyis, hogy az úthasználatot összesítve például egy hónapra utólag rendezhesse a cég. Ezzel egyelőre csak a gazdasági társaságok élhetnek, az egyéni vállalkozók nem és ezen is változtatni kellene - közölte Karmos Gábor. Ezzel kapcsolatban az egyesület akár garanciavállalásra is hajlandó lenne.

A szakember szeretné elérni, hogy a díjtételeket a gépjárművek környezetterhelő, illetve -kímélő károsanyag kibocsátást figyelembe véve differenciáltan állapítsák meg, előnyben részesítve a legkorszerűbb motorokkal közlekedőket. Jelenleg mindenki egyforma a e-útdíjat fizet. Egy további javaslata az egyesületnek, hogy a rendszer ne akkor számlázzon, amikor a jármű felhajt a fizető útszakaszra hanem amikor elhagyja azt. Így valósulhat meg a tényleges úthasználat és nem kell olyan szakaszért is fizetni, amit nem is vett igénybe a fuvarozó.

Seszták Miklós a Népszava kérdésére elmondta, amihez nem szükséges jogszabály módosítás, törvényalkotás, azok a megoldást jelentő intézkedések szeptember elejére pontos formába önthetők. A törvénymódosítások viszont inkább október végére, november elejére születhetnek meg - hangzott a nagyvonalú ígéret. A miniszter azt sem zárta ki, hogy a jóhiszemű fuvarozóknak a bírság akár nagyobbik részét is elengedjék.

                                                   Seszták perelheti Szigetvárit

Seszták Miklós fejlesztési minisztert nem csak a közigazgatásban végzett korábbi munkája tette ismertté. Sokkal inkább még ügyvéd korában elkövetett tettei, így például az általa kialakított cégháló, illetve közreműködése a százas nagyságrendű és adótartozásokat hátrahagyva, gyorsan kimúló cégek alapításában.

A Népszava kérdésére, miszerint nem sínyli-e meg a fejlesztési tárca vezetése, hogy az ellenzéki politikustársai és a sajtó kritikusabb része többet foglalkoznak ebbéli múltjával, mint miniszteri tevékenységével, a miniszter azt válaszolta, hogy a személyét érő támadások nem vonják el figyelmét a miniszteri feladataitól. A bölcsek szavait idézve úgy vélte, akit nem támadnak, az rosszul dolgozik, természetes, hogy munkája valakinek tetszik, valakinek pedig nem. Azt is hozzátette, a mostani támadásokra már 2005-ben teljes sajtónyilvánosság előtt válaszolt.

Jogászt perrel fenyegetni… Ezzel kezdte válaszát egy másik újságírói kérdésre, melyben arról faggatták, beperli-e az Együtt társelnökét, Szigetvári Viktort, amiért költségvetési csalással vádolta. Seszták türelmes embernek vallotta magát, de szerinte a politikus túllépett egy határt, ezért fontolgatja személyiségi jogi és rágalmazási per indítását.

Tegnap a parlamentben is téma volt Seszták közreműködése a számtalan ukrán cég alapításában. Az MSZP-s Lukács Zoltán az azonnali kérdések és válaszok órájában úgy vélte: az ukrán alapítók nem tisztességes szándékáról szerinte Seszták Miklósnak tudnia kellett. Lukács felhánytorgatta, hogy  a politikus off-shore hátterű cégeknek is "elintézte", hogy uniós pályázaton nyerjenek. "Mikor kívánják eltávolítani Seszták urat a kormányból?" - kérdezte.
Fónagy János fejlesztési tárca államtitkára cáfolta az elmondottakat és rágalmazásnak nevezte azokat. Közölte: Seszták Miklós ügyvédi tevékenységének nincs köze a cégek működéséhez, a cégek pedig azért jöttek létre, mert Ukrajnában akkoriban nem lehetett ilyeneket létrehozni. A vállalkozások "jó költségvetési befizetéssel" működtek - tette hozzá.

Szerző

Újra a számlákkal foglalkozik a rezsibiztos

Ismét rezsicsökkentési terveket nyújtott be az Országgyűlésnek Németh Szilárd fideszes képviselő. Ezúttal főként újabb adminisztratív előírások, illetve a korábbi intézkedések kiszélesítése vagy pontosítása szerepelnek az alapvetően fogyasztóvédelmi témájú javaslatokban. 

Az Országgyűlés elé beterjesztett törvénymódosító javaslat egyrészt kiszélesíti a fogyasztóvédelmi hatóság jogköreit a közműszolgáltatások terén, másrészt pedig pontosabb kritériumokat határoz meg a közműszolgáltatók számlázási rendszereit illetően. Például a közműszolgáltatóknak úgynevezett tanúsított számlázási rendszereket kell majd alkalmazniuk. A javaslat elfogadása esetén szintén előírás lesz a közműszolgáltatók számára, hogy webes felületet nyissanak, amelyen a szolgáltatáshoz és a céghez köthető legfontosabb adatokat érhetik el az ügyfeleik.

A rezsibiztos nem hagyhatta ki a hozzá közelálló fogyasztóvédelmi referenseket sem javaslatából. Minden közműszolgáltatásokat végző vállalatnak kötelezően alkalmaznia kell referenseket, akiknek szakirányú végzettséggel is rendelkezniük kell. Fidesz közeli vállalkozásként is alakult ilyen képző cég.

A javaslat az összes közműszolgáltatást beterelné a rezsipontokba. Ennek megfelelően a fogyasztóvédelmi rezsipontok feladata lenne a víz, gáz, áram, távhő, hulladék, szippantás, kéményseprés és PB-gáz szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás a hatályos jogszabályi előírásokról, a fogyasztók jogorvoslati lehetőségeiről.

A beadvány pontosítja a számlatartozások, illetve az azok behajtásával kapcsolatos előírásokat is. Ennek értelmében a követelések engedményezésére behajtócégekre csak az egy éven túli díjtartozás vagy egyéb fizetés igény behajtása érdekében kerülhet sor. A fogyasztók kérhetnek engedményeket, illetve részletfizetést is a fennálló tartozásuk kiegyenlítésére, de kifogásolhatják is a megfelelő fórumon a vitatott számlákat.

A tervezet szól arról is, hogy a jövőben a távhőszolgáltatók is 15 napos fizetési időt adjanak a fogyasztóknak, ez korábban csak a villamosenergia- és földgázszolgáltatásban szerepelt előírásként.
A javaslat alapvetően méltányolható változtatásokat tartalmaz, de a végrehajtás tekintetében a rövid hatályba lépési idő okozhat majd gondokat az érintett szolgáltatók körében - állítják szakértők.

Szerző