Az etikett, az etikett...

A ma már klasszikusnak számító musical fenti sorai jutottak eszembe, amikor olvastam - egyebek között az Önök lapjában is -, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dolgozóinak (!) ruhaviseleti (+tetkó + parfüm, stb.) szabályokat hoztak, az urak tekintetében még a nadrághosszra vonatkozó ajánlásokkal is megspékelve. Amellett, hogy ez nem semmi megalázás, más is eszembe jutott e téma kapcsán. Például amikor kedves vezetőnk megjelenik és mozog egy brüsszeli "közegben" - és nem csak a "sajátjai" között - előszeretettel teszi ezt zsebrevágott kézzel, a szokásos ferde mosolyával és felfelé tekintő büszke fejtartásával. Megjegyzem, az ember még egy kocsmába sem megy be zsebrevágott kézzel - úgy általában. Miniszterelnökünk mentségére szolgáljon, hogy szinte kizárólag csak a bal kezét teszi zsebre ilyenkor, gondolom a miatt, hogyha a jobb kezére hirtelen szüksége lenne a nadrágján kíkvül, akkor ez ne legyen gond. Egyszóval, az etikett tényleg fontos dolog a közalkalmazottak tekintetében, de talán még fontosabb egy ország miniszterelnökének viselkedése, megjelenése során.