Újabb "ügye" lehet Nicloas Sarkozynek

Hivatali visszaélés gyanújával újabb vizsgálatot indított Nicolas Sarkozy volt francia államfő ellen a párizsi ügyész.

A július 2-án indult előzetes eljárás célja megállapítani, hogy az exelnök pártja, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) jogosan fizette-e ki Sarkozy helyett a választási kampány túlköltekezése miatt kiszabott büntetést - közölték hétfőn igazságügyi források.

Sarkozy 2012-ben a jobboldal elnökjelöltje volt.

A múlt szerdán egy korrupciós ügyben őrizetbe vett, majd megvádolt volt elnökkel szemben az utóbbi két évet tekintve ez már a hetedik ügyészi vizsgálat, ami tovább nehezítheti őszre tervezett politikai visszatérését.

Szerző

Azonosították a japán bombázások áldozatait

Az egykori kínai főváros, a délnyugat-kínai Csungking több mint 70 évvel ezelőtti japán bombázásainak 2660 áldozatát azonosították kínai történészek - közölték hétfőn, a második kínai-japán háború kitörésének 77. évfordulóján. A napokban megkezdték az elítélt japán háborús bűnösök egykori vallomásainak nyilvánosságra hozatalát is.

Pan Hszün, a csungkingi egyetem történész professzora beszámolt arról, hogy sikerült összeállítaniuk az első listát az áldozatok nevével, életkorával és haláluk helyszínével, illetve időpontjával. Történelmi feljegyzésekből azt állapították meg, hogy az 1939 és 1941 közötti légitámadásokban a Kuomintang-kormány által a háború idejére fővárosnak kijelölt Csungkingban és környékén több mint 30 ezren vesztették életüket vagy sebesültek meg.

A kutatás 2007-ben kezdődött és a szakemberek több mint 10 ezer archív dokumentumot vizsgáltak meg helyben, a szomszédos Szecsuan tartományban, Nanking városban, illetve Tajvanon, ahová a Kuomintang-kormány 1945 után menekült. A kutatók folytatják munkájukat, hogy egy minél teljesebb körű, kapcsolódó adatbázist hozhassanak létre.

Kína csütörtökön olyan japán háborús bűnösök vallomásának a nyilvánosságra hozatalába kezdett, akiket a második világháború után katonai bíróság elé állítottak és elítéltek. Az állami archívumok központi hivatala weboldalán negyvenöt japán katona kézzel írt vallomását teszik elérhetővé, a dokumentumokból naponta egyet töltenek fel a világhálóra, a japán nyelvű eredeti szöveg mellett kínai és angol fordításban.

Hétfőn Nagasima Cutomu vallomása volt soron, aki az 1942 és 1945 közötti időszakban dandárparancsnoki beosztásban harcolt. A parancsnoksága alatt álló csapatok 15 csatában 1660 katonát és 970 polgári személyt öltek meg, 2220 lakóházat gyújtottak fel. Az emberölés számos és kegyetlen formáját alkalmazták: bajonettel leszúrtak, feldaraboltak, lefejeztek, felrobbantottak, felakasztottak és gázkamrába is küldtek embereket.

A sajtóbeszámolók utalnak rá, hogy a háborús emlékekhez kapcsolódó kezdeményezéseknek azért érzik szükségét Kínában, mert a japán kormányfő és jobboldali politikusok tagadják a japánok Kínában elkövetett háborús bűncselekményeit.

Kínában 1950 és 1956 között 1109 feltételezett háborús bűnöst tartottak fogva, de túlnyomó többségüket csak kisebb súlyú cselekményekkel vádolták és elengedték. Csupán 45 került bíróság elé, az ő vallomásaik közzétételét kezdték meg. Átnézik azonban a bírósági tárgyalást megúszó vádlottak vallomásait is, és a tanulságosabbakat azok közül is felteszik a világhálóra.

A kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang hétfőn Angela Merkellel közös sajtóértekezletén is emlékezésre szólított fel. Mint mondta, a jövő kezdetének és a békének a történelmi leckék észben tartása a záloga.

Japán 1931 szeptemberében foglalta el Északkelet-Kínát, de a teljes körű megszállás, a totális háború 1937. július 7-ével kezdődött. Ekkor a japán hadsereg nagy erőkkel vette ostrom alá a Pekingbe vezető útvonal egyik fontos, kínai kézen lévő pontját Vanping településnél. A Kína feletti teljes uralom megszerzéséért Japán lényegében hadüzenet nélkül folytatott háborút, amely végül 1945 szeptemberében Japán kapitulációjával végződött.

Szerző

Li Peng szelektív memóriája

Publikálás dátuma
2014.07.07. 16:13
Fotó: Gettyimages.
Aligha hajlott kora miatt vált kissé szelektívvé az egykori kínai kormányfő, Li Peng memóriája. A 85 éves volt miniszterelnök most megjelent hivatalos önéletrajzában ugyanis egyszerűen elfeledkezik a 25 évvel ezelőtti Tienanmen téri eseményekről.

Az eset annál is inkább különös – túl az idei kerek évfordulón – hogy éppen az 1987 és 1998 között miniszterelnök Li Peng volt az, aki a pekingi diáktüntetések miatt rendkívüli állapotot rendelt el 1989 júniusában a kínai fővárosban.

Ennél fontosabbnak tartja a volt kormányfő, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljon azzal a legendával, mely szerint Csou En-laj, Mao Ce-tung legközvetlenebb harcostársa, egykori miniszterelnök örökbe fogadta volna. Sokan ennek tulajdonították ugyanis Li gyors politikai karrierjét. Csou En-laj gyermektelen volt, Li szülei pedig még a forradalom 1949-es győzelme előtt meghaltak. Memoárjában csupán annyit mond, hogy Csou En-laj és felesége „gondját viselték a forradalmi mártírok gyermekeinek”. 

Li Pengnek nem az az első emlékirata. 2003 és 2006 között már több naplóját is közreadta. Ezek 1981-ban kezdődnek, amikor a politikus energiaügyi miniszter-helyettes volt és 2003-ban érnek véget a sokat vitatott „Három Torok” óriás duzzasztógát történetével. Ez utóbbi erőmű ügyében később korrupciós vádak merültek fel.

2010-ben újabb olyan memoárok jelentek meg az interneten, amelyeket Li Pengnek tulajdonítottak, és amelyekben szó volt a Tienanmen-téri eseményekről, pontosabban a tüntetésekkel kapcsolatos, párton belüli nézeteltérésekről. A kritikus pillanat című írás azonban nagyon gyorsan eltűnt a világhálóról. Az történt ugyanis, hogy a miniszterelnök és az akkori főtitkár, Csao Ce-jang egykori jobbkezének, fia, aki egy hongkongi kiadót vezetett, a kézirat birtokába jutott, de a pekingi hatóságok arra kényszerítették, hogy lemondjon annak közzétételéről. A Li Pengnek tulajdonított memoár ráadásul a hadiállapot és a vérengzések felelősségét Teng Hsziao-pingre, Kína akkori tényleges vezetőjére hárította.

Eddig mindössze egyetlen volt kínai vezető mert nyíltan beszélni a Tienanmen-téri eseményekről: Csao Ce-jang, aki arról vált híressé, hogy személyesen ment le tárgyalni a tüntető diákokkal, majd a mozgalom vérbe fojtása után élete végéig házi őrizetben tartották. Csao azonban titokban magnóra mondta emlékiratait, amelyet 2005-ben bekövetkezett halála után megtaláltak hívei és kicsempésztek az országból.

A Kínai Kommunista Párt lapja, a Zsemnin Zsipao mindazonáltal úgy értékelte Li Peng hivatalos önéletrajzát, hogy a nyugalmazott politikus „megőrizte a forradalom szellemét”.

Szerző