Nagyot nőtt az államháztartási hiány

Az éves előirányzat 82,6 százaléka volt államháztartás központi alrendszerének első félévi hiánya, számszerűen 813,7 milliárd forint  - ezt közölte hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

Ezen belül a központi költségvetés 965,9 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 114,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 37,7 milliárd forintos szufficittel zártak.

Tavaly az első félévében az államháztartás központi alrendszerének deficitje 721,7 milliárd forintot tett ki, mely az előzetes teljesítés 77,7 százaléka volt, vagyis kedvezőbb a mostaninál.

A tárca közleménye is felhívja a figyelmet arra, hogy jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai, ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is. (Ez azonban egyidejűleg az önkormányzati alrendszer egyenlegét javítja.)

Az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. A minisztérium számításai szerint az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka, amelyről Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunk érdeklődésére megjegyezte, hogy kíváncsi arra: tartani tudjuk-e? Emlékeztetett arra, hogy tavaly a 2,0 százalékot alig haladta meg a GDP arányos hiány mértéke. Idén erre nem lehet számítani. 

Bár a gazdasági növekedés terén idén kétségtelenül az élénkülés jelei mutatkoznak a tavalyi évhez képest, a korábbi adatok kedvező áfa-bevételekről adtak számot, ám az alacsony infláció miatt ez korántsem bizonyos, hogy az év folyamán továbbra is tartható lesz. Mindez azért lényeges, mert megfigyelhető: az Európai Bizottság az utóbbi időben sokkal szigorúbban veszi a GDP arányos államadósság mértékét, amiben rosszul állunk - mondta a szakértő. Ezért feltétlenül 3,0 százalék felett gazdasági növekedésre lenne szükség, hogy a GDP arányos államadósság csökkenjen.

Ami nagy kérdés még: milyen formában száll be az állam a devizahitelesek megmentésébe, és egyáltalán idén részt vállal-e ebben? Németh Dávid szerint ezt éppen a GDP arányos államháztartási függvényében fogják megtenni, ez jelöli ki a mozgásterüket.

Ha idén nem sikerülne a hiánycél teljesítése, akkor inkább 2015-re fogják halasztani az állam szerepvállalását a devizahitelesek megmentésében - vélekedett a K&H Bank vezető elemzője.

Szerző

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző