Nagyot nőtt az államháztartási hiány

Az éves előirányzat 82,6 százaléka volt államháztartás központi alrendszerének első félévi hiánya, számszerűen 813,7 milliárd forint - ezt közölte hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Ezen belül a központi költségvetés 965,9 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 114,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 37,7 milliárd forintos szufficittel zártak.

Tavaly az első félévében az államháztartás központi alrendszerének deficitje 721,7 milliárd forintot tett ki, mely az előzetes teljesítés 77,7 százaléka volt, vagyis kedvezőbb a mostaninál.

A tárca közleménye is felhívja a figyelmet arra, hogy jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai, ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is. (Ez azonban egyidejűleg az önkormányzati alrendszer egyenlegét javítja.)

Az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. A minisztérium számításai szerint az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka, amelyről Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunk érdeklődésére megjegyezte, hogy kíváncsi arra: tartani tudjuk-e? Emlékeztetett arra, hogy tavaly a 2,0 százalékot alig haladta meg a GDP arányos hiány mértéke. Idén erre nem lehet számítani.

Bár a gazdasági növekedés terén idén kétségtelenül az élénkülés jelei mutatkoznak a tavalyi évhez képest, a korábbi adatok kedvező áfa-bevételekről adtak számot, ám az alacsony infláció miatt ez korántsem bizonyos, hogy az év folyamán továbbra is tartható lesz. Mindez azért lényeges, mert megfigyelhető: az Európai Bizottság az utóbbi időben sokkal szigorúbban veszi a GDP arányos államadósság mértékét, amiben rosszul állunk - mondta a szakértő. Ezért feltétlenül 3,0 százalék felett gazdasági növekedésre lenne szükség, hogy a GDP arányos államadósság csökkenjen.

Ami nagy kérdés még: milyen formában száll be az állam a devizahitelesek megmentésébe, és egyáltalán idén részt vállal-e ebben? Németh Dávid szerint ezt éppen a GDP arányos államháztartási függvényében fogják megtenni, ez jelöli ki a mozgásterüket.

Ha idén nem sikerülne a hiánycél teljesítése, akkor inkább 2015-re fogják halasztani az állam szerepvállalását a devizahitelesek megmentésében - vélekedett a K&H Bank vezető elemzője.