Szegényen is pazarlunk - pocsék az energiahatékonyság

A magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik - állapítja meg az EU bizottság a június elején megjelent, Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában. Egyúttal javasolja, hogy az ország hozzon intézkedéseket az energiahatékonyság javítására, különös tekintettel a lakóépületek fejlesztésére – összegzi a jelentést az Inforadio.hu.

A következő pénzügyi ciklusban Magyarország több mint 200 milliárd forintot kaphat az Európai Uniótól energiatakarékossági célokra. Ha ehhez a magyar állam hozzáadja a 36 milliárd forint saját erőt, úgy jelentős összeg jöhet össze a korábbi, egy-két milliárdos programokhoz viszonyítva.

Viszont nem olyan nagy, ha azt nézzük, hogy az 5,5 milliós lakosú Szlovákiában erre a célra a következő hét évben csaknem 280 milliárd forint értékű eurót fordítanak. Vagyis egy szlovák több mint kétszer akkora támogatást kap, mint egy magyar - mutatnak rá szakértők.

Meghökkentő adat, hogy egy átlag magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese. Egy átlag magyar háztartás jövedelme 16 százalékát fizeti ki rezsire, dupláját az európainak. Ennek jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, és az öreg kazánok az okozói.

Európa teljes energiafelhasználásának 40 százalékát teszik ki az épületek. Pedig a házak felújításával, megfelelő szigetelésével 2030-ra a gázfelhasználás 60 százalékát meg lehetne spórolni - vélik szakértők.

Szerző
2014.07.08 12:20

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18

Félmilliárdot fizettek Munkácsy festményéért Matolcsyék

Publikálás dátuma
2019.01.18 11:02
Munkácsy Mihály Poros út című festménye
Fotó: /
A szerződést tavaly december 21-én írták alá.
A Magyar Nemzeti Bank 500 millió forintot adott Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért – vette észre az EU-s közbeszerzési értesítőben a 24.hu. Az eladó egy svájci magánszemély, Antoine Pierre Guth, a szerződést tavaly december 21-én írták alá. Korábban Jan Van der Heyden Városlátkép című alkotásáért 128 millió forintot fizetett a jegybank.
2019.01.18 11:02
Frissítve: 2019.01.18 11:02