Izrael szárazföldi offenzívát indított a Gázai övezet ellen

Szárazföldi offenzívát indított pénteken hajnalban az izraeli hadsereg a Gázai övezet ellen.

A hivatalos bejelentés szerint a katonai akció célja, hogy véget vessenek a Hamász napok óta tartó Izrael elleni rakétatámadásainak és „jelentős csapást mérjenek” az övezetet ellenőrzése alatt tartó szélsőséges iszlamista fegyveres szervezetre.

Moti Almoz, az izraeli hadsereg szóvivője hangsúlyozta: az akció célja, hogy Izrael lakossága ismét biztonságban éljen, a terrortámadásoktól való állandó rettegés nélkül. Egyúttal felszólította a Gázai övezet lakóit, hogy hagyják el a hadműveleti zónákat. Leszögezte, hogy az offenzívát „a szükséges mértékben” fogják szélesíteni.

Az izraeli média szerint a hadműveletnek másik fontos célja, hogy lerombolják azokat a Gázai övezetből Izraelbe vezető alagutakat, amelyeken a Hamász fegyveresei beszivárogtak Izraelbe.

Khaled Mesaal, a Hamász vezetője a támadás hírére kijelentette: az akció kudarcra van ítélve és „Izrael súlyos árat fog fizetni az offenzíváért.” Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki jelenleg Kairóban tárgyal egy lehetséges tűzszünetről, figyelmeztetett: az izraeli szárazföldi akció csak újabb vérontáshoz vezethet.

Csütörtökön a szemben álló felek öt órás humanitárius tűzszünetet hirdettek, de még ez idő alatt is folyt kisebb tűzpárbaj. Korábban napvilágot láttak olyan jelentések, melyek szerint pénteken helyi idő szerint reggel 6 órától (közép-európai idő szerint 5 óra) újabb tűzszünet lép életbe, de ezt a felek egyaránt cáfolták.

Izrael 2005 szeptemberében vonta ki haderejét a megszállt Gázai övezetből. A térség ellen utoljára 2009-ben hajtott végre nagyobb szárazföldi hadműveletet.

Csütörtökön este újabb 18 ezer izraeli tartalékos mozgósítását hagyták jóvá. Ezzel július 8 óta már 65 ezren kaptak behívót.

A Gázai övezet közelében lévő izraeli települések – Aseklón, Sderot -lakóinak életét ugyan megváltoztatta a Vaskupola (Iron Dom) rakétaelhárító rendszer, de az állandó fenyegetettséget megszüntetni nem tudta. A világ legdrágább és leghatékonyabb rakétavédelmi rendszerét 2007-ben kezdték el fejleszteni, az első üteget Izrael déli részén telepítették 2011-ben. Egy üteg ára 50 millió dollár, az elfogó rakéta 62 ezer dollárba kerül. 2011 óta azonban a Gázai övezetből érkező rakéták is egyre tökéletesebb, egyre nagyobb hatósugarúak. A 2012 novemberi Felhőoszlop hadművelet idején még szenzációszámba ment, hogy az övezetből induló rakéták már Jeruzsálemig és Tel Avivig is elértek, a most zajló Erős Szikla hadműveletben azonban ez már „természetes” volt.

A Vaskupola ugyan tökéletesen működik, helyenként 90 százalékos hatékonysággal, ez azonban nem elegendő Izrael életének normalizálásához, a fenyegetettség megszüntetéséhez. A zsidó állam eddig tíz Vaskupolát állított rendszerbe, és a közeljövőben még öt telepítését tervezik, de ha a rakétatámadások megsűrűsödnek, valószínűleg még többre lesz szükség.

2012 novemberében a Felhőoszlop hadművelet idején a Hamász Kasszám-rakétáinak 84 százalékát a Vaskupola 1600 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó elfogó rakétái megsemmisítették, a jelenlegi hadműveletben is hasonló nagyságrendű a rendszer hatékonysága, amelynek szükségességét néhány évvel ezelőtt még a hadsereg egyes vezetői is megkérdőjelezték. Elsősorban költségei miatt, hiszen a Vaskupola a világ legdrágább rakétaelhárító rendszere, amellyel a nagyobb lakott területek elleni állandó palesztin rakétatámadásokkal száll szembe.

Azóta kiderült, megéri az árát. Az övezettel határos települések számára igazi védőburok, azóta nem áll le az élet, az emberek elmehetnek dolgozni, a gyerekek iskolába, mert a Vaskupola képes semlegesíteni a lövedékeket.

A Vaskupola csak olyan lövedékek ellen indít elfogórakétát, amelyek beépített, védendő területre esnének. Ellenséges rakétaindításnál radarrendszere érzékeli a kilövést; függetlenül az időjárási körülményektől. Miután érzékelte az indítást, a keretszoftver kiszámítja az érkező rakéta várható röppályáját, meghatározza, hogy lakott területre fog-e zuhanni, és ha igen, indítási javaslatot tesz. Célba veszi a beérkező ellenséges rakétát és elfogó rakétát indít, amely még a levegőben megsemmisíti az ellenséges lövedéket. A Vaskupola rendszer egyidejűleg több rakéta elfogására képes.

A Vaskupola építését az amerikai kormány támogatta kezdettől fogva. Működésbe hozása óta, a rendszer hatékonysága láttán a kongresszus további anyagi támogatást ígért. Mindezt azonban nem pusztán humanitárius céllal, hanem a rendszer gyártási jogának megszerzése fejében.

Az izraeli lakosság, amely már úgymond megtanult a rakétatámadásokkal együtt élni, híradások szerint sokkal inkább retteg a megindult szárazföldi hadművelettől, mint a légi támadásoktól. Nem alaptalan az aggodalma, a szárazföldi hadművelet mindkét oldalon, minden bizonnyal több áldozatot követel. Az izraeli vezetés most mégis meglépte, amit 2012 novemberében nem tett meg, elindította a szárazföldi offenzívát, annak ellenére, hogy biztosan számíthatott a nemzetközi közösség bírálatára. A szárazföldi hadműveletről azonban egyhangúlag döntött a biztonsági kabinet, mert ezúttal szeretnének megsemmisítő csapást mérni a Hamász fegyverutánpótlását biztosító alagútrendszerre.

A Netanjahu kabinet korlátozott beavatkozásról beszél. A miniszterelnök azt mondta, a művelet addig tart, míg sikerül teljesen megsemmisíteni a Hamász infrastruktúrát, izraeli katonai szakértők szerint az alagúthálózat felszámolása egy hetet vagy tíz napot vehet igénybe.