Az agráriumról

Orbán Viktor a Magosz gödöllői gyűlésén a mezőgazdaságról beszélt. Elmondta: az elmúlt négy évben kormánya megvédte a magyar földet a kommunistáktól és liberálisoktól, akik azt külföldiek, spekulánsok és kalandorok kezére akarták juttatni. (Szerintem ma Magyarországon csak ő és csapata bolsevik.) Az új földtörvénnyel elérték - folytatta - hogy a föld a helyi gazdák tulajdonában és használatában maradjon. (Sok pályázaton távolból érkező, más területen működő emberek győztek.) A kormányfő szerint a föld 80 százalékának kis- és középbirtoknak kell lennie, csak 20 százaléka lehet nagybirtok. (Úgy vélem, ezt a piacnak kell szabályozni, az állam csak segítse mind az egyéni, mind a közösségi érdek érvényesülését.) "A jó termőföld, a vízkészlet, a hozzáértés, a tudás és a szorgalom olyan értékek, amelyek az előttünk álló évtizedben fel fognak értékelődni" - mondta, kiemelve: nálunk ma mindez adott. Az ágazat teljesítménye tavaly 22 százalékkal nőtt - tette hozzá. (Nem tudni, milyen bázison mérték ezt.)

Kun István Az agrárvilág szellemi leépülése című ÉS-cikke más hangvételű. Orbánnal szemben - aki mindenhez ért - ő csak a mezőgazdasághoz, de ahhoz nagyon. Megállapítja: hazai hagyomány, hogy a hatalmat a teljesítmény nem érdekli, csak az, hogy a vezetők jó elvtársak - erre utal a kormányfő egy kijelentése is: "Itt a szakmai tudás, az egyetemi végzettség és a hozzáértés nem jogosít fel senkit arra, hogy a kormányzásban részt vegyen". Csurka István mondása volt: a szakértelem bolsevik trükk.

Kun szerint 1960-hoz képest 2012-re a növénytermesztés csupán 29, az állattenyésztés 8 százalékkal nőtt. A marhák száma harmadára, a sertéseké, juhoké felére csökkent, 40 mázsa a búzaátlag - a fejlett országokban a duplája, s a világban ez idő alatt három-négyszeresére nőtt a termelés. Kun állítja: a dolgozók, főleg a 300 ezer őstermelő tudása alacsony. A kisgazdaságok pénz híján nem fejlesztenek, kutatásra kevés jut, nagy innováció nincs. A növény-ágazat dominál, főleg a kombájnnal aratható búza, kukorica, napraforgó és repce, bár a zöldség-gyümölcs jövedelmezőbb. A kertészet és állattenyésztés munkaigénye nagyobb, pedig ezek növelhetnék a népesség-eltartó képességet. A sok kisbirtok beruházással, bérrel, takarmánnyal sem győzi az állattenyésztést (a baromfit kivéve), ez a bajok oka. Aki elvégez egy tanfolyamot, az már termelő, bármivel is foglalkozott korábban - ez a spekulánsok terepe.

A külföldi és társasági földtulajdon tilalma miatt a föld ára alacsony, így nincs fejlődés, nem jön a külföldi tőke - ami más ágazatokban a haladás motorja, s szaktudást, munkakultúrát hozna. A közmunkások is leszorítják az árakat. A nagyarányú feketegazdaság miatt a termelékenység nem mérhető, pedig e nélkül nincs haladás. Kun István szerint Orbánéktól nem várható új agrárpolitika.