Elhunyt Gábor Marianne

Elhunyt Gábor Marianne festő, érdemes művész - közölte az MTI-vel az elhunyt jogi képviselője pénteken. Az alkotót szerdán érte a halál, 97 éves volt.

Gábor Marianne 1917. április 26-án született Budapesten. Szőnyi István festőiskolájában tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa volt. Műveit 1938-ban láthatta először kiállításon a közönség, azóta negyvennél is több önálló tárlaton és több mint húsz külföldi kiállításon mutatták be őket. 1941 és 1943 között a zebegényi művésztelepen dolgozott. Később "betiltották", 1949-1955 között nem szerepelhetett műveivel kiállításokon. Művei közül elsősorban karakteres, ironikus emberábrázolásai, valamint lírai hangsúlyú figurális és tájképei ismertek. Úti élményeit megragadó vázlatokban rögzítette. Számos képét a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, valamint több külföldi, főleg olaszországi gyűjtemény őrzi.

1941-ben Hatvany-díjat, 1976-ban Leonardo-érmet kapott. 1978-ban érdemes művész lett, 1995-ben pedig Budapestért Díjjal ismerték el. A Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje Polgári tagozatának kitüntetettje is volt.

Szerző

Visszakerült helyére az egri Dobó-szobor - fotó!

Péntek délelőtt visszaemelték eredeti helyére Dobó István felújított szobrát az egri Dobó téren.

Schütz Zoltán restaurátor az esemény alkalmával felidézte: Stróbl Alajos 1907-ben felállított, a várvédő Dobó Istvánnak emléket állító 2,5 tonnás kompozícióját februárban szállították el restaurálni, ennek összköltsége 35 millió forint volt. Első lépésként homokfújással letisztították a szobor oxidált felületét, majd a sérült részeket hagyományos, poncolásos módszerrel kijavították, az átcsiszolást követően pedig kénmájjal patinázták a műalkotást. Megerősítették a szobor kisebb részeit tartó rögzítéseket, és gondoskodtak a csapadékvíz elvezetéséről is.

MTI Fotó: Komka Péter

MTI Fotó: Komka Péter

Schütz Zoltán elmondta azt is, hogy  elkészültek a korábban szintén a Dobó tér álló másik szoborcsoport, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1967-ben felállított, Végvári vitézek elnevezésű alkotásának felújításával is. Ez a kompozíció azonban nem a megújuló Dobó térre kerül majd vissza, hanem az annak szomszédságában kialakítandó Végvári Vitézek terén fogják felállítani.

Szerző

Akiben a majmok megbíznak

Három évvel a Majmok bolygója-sorozat felélesztésének, illetve az eredeti filmek előzménytörténetének bemutatása, a Majmok bolygója: Lázadás után berobbant várva várt folytatás, a Forradalom. 

Cézár, a majmok teljes jogú vezére saját otthont teremt az előző részben felszabadított majomseregnek, és békét akarna az emberekkel - ők azonban csak ott tudnak áramhoz jutni, ahol most a majmok élnek. Az állatok vezetőjével egy embernek kell megegyeznie: ő Jason Clarke, azaz Malcolm, akit Cézár érdemesnek tart a bizalmára. A filmben az állatokat is emberek alakítják, akiket számítógépes animációval varázsoltak majommá - méghozzá lenyűgözően.

- Miért szerettél volna részt venni ebben a filmben?

- Először elég volt, hogy a film producere, Dylan Clark is benne van, Michael Mann Közellenségek című gengsztereposzában már dolgoztunk együtt. De azután megnéztem az előzményfilmet, a Lázadást, és nagyon tetszett.

- És egy hollywoodi franchise startja is...

- De ha szeretnél egy ilyet komolyan csinálni, akkor fel kell ám kötni a gatyát. Oké, ilyenkor elgondolkodsz, milyen jól hangzik a dolog, milyen jó a szerep. De illesz-e az egészbe? Tudod-e csinálni, fogsz-e élvezni egy ilyen munkát? És amikor megtudod, ki mindenki része még a filmnek, könnyebben döntesz.

- A rendező, Matt Reeves milyen volt?

- Nagyon jó vele dolgozni. Egy ideje már forog Hollywoodban, és imádja a mozit. Persze van egy csomó olyan fickó, mint J.J. Abrams (az új Star Trek-franchise rendezője), akinek megvan a képessége a nagyszabású filmekhez, de ha megnézed Reeves Engedj be! című filmjét - zseniális. Csodálatos, gyönyörű. Nagyon kemény film, de nagyon érzékeny is.

- Az eredeti Majmok bolygója-filmeket szeretted?

- Persze. Gyerekként nagyon féltem tőlük! De igazán a Lázadás hozta vissza számomra a történet valóságközeliségét. A történet eleve nagyszerű metafora: mint Homérosz Iliásza. Matt is hasonlót akart, nagyon sokáig gyúrta a forgatókönyvet. Bár minden trükktechnika rendelkezésre állt, a film szíve egyértelműen a dráma. Ez Cézár története, és a családjáé, amelyen keresztül megismerhetjük az én, a mi történetünket is. Malcolm két világ között a közvetítő, akinek végül Cézár ad bátorságot, hogy ne adja fel önmagát.

- Milyen volt a Cézárt alakító Andy Serkisszel dolgozni? Voltak már hasonló CGI-szerepei, volt ő már King Kong, Gollum a Gyűrűk urában...

- Mindent belead, de tényleg. Masszív előadóművészet, amit csinál. Ha pedig a kamera nem épp őt veszi, akkor ott van melletted, hogy segítsen. És itt nem úgy van, hogy majd a vágásokkal összerakják a filmet. Minden drámasuliban kell állatként viselkedni, mert így kerülsz közel a figurádhoz. Itt is dolgoztunk négy órás gyakorlaton, amikor szó szerint négy órán át kellett spontán majomkodnia a kollégáknak. De amint látod ennek a nyers változatát, hogy fog ez kinézni filmen, elképedsz, mennyire hihetetlenül működik a dolog.

- Nem zavar téged ez a technológia? Hogy az eredményt csak sejted játék közben?

- Olykor igen, mert van a fickó, aki a számítógépes trükkökért felel, és mindig beleszól, hogy ezt vagy azt nem lehet megcsinálni. És akkor elölről kell kezdeni. De hát így megy ez. Különösen fontos az alaposság, mióta olyan rendezők a színre léptek, mint Christopher Nolan (az új Batman-trilógia rendezője). A közönség egyszerűen unja, amit általában lát, mert mindig ugyanazt kapja. Ezért is gondolom, hogy Nolan igazi nevelő. Ahogy rendezőktől lehet látni gyakran, "a film nem igazán jó, akkor itt összetörünk egy autót". Nem, ez nem elég, ez ma már nem működik.

Forrás: Intercom

Forrás: Intercom

Szerző