Újfent fenyeget a NAV

Nem kötelező önellenőrzés keretében, hanem adóvisszatérítés iránti igénybejelentéssel kell visszaigényelni a 98 százalékos különadó összegét. Ám a NAV mégis az önellenőrzést követeli meg az érintettektől, akiket "tájékoztatásul" meg is fenyeget. Az adóhatóság továbbra sem hajlandó eleget tenni az Alkotmánybíróság (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi döntéseinek, sőt, a kormány legutóbbi bejelentésének sem.

A sorozatos botrányok és bírósági, alkotmánybírósági döntések ellenére sem hajlandó visszafizetni a 98 százalékos különadót az érintetteknek a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV). A lapunk birtokába került adóhatósági válaszlevél szerint ráadásul az adóhatóság annak ellenére is tántoríthatatlan korábbi, téves jogértelmezésen alapuló eljárásától, hogy néhány hete már botrányt kavart azzal.

Egy érintett ugyanis a NAV ügyfélszolgálatán érdeklődött arról még májusban, milyen lehetőségei vannak arra, hogy visszaigényelje a februári Ab határozat alapján tőle alkotmányellenesen beszedett különadó összegét, természetesen levonva abból a személyi jövedelemadót és a szükséges járulékokat. A NAV tájékoztatási főosztálya a következő, július 22-i válaszában fenyegette meg olvasónkat: "Abban az esetben, amennyiben a korábban bevallott és befizetett (levont) 98 százalékos különadó összegét kívánja a hivatal útján visszaigényelni, úgy erre az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak betartása mellett önellenőrzés keretében van lehetősége. Tájékoztatom, hogy egy adott adóév bevallásának önellenőrzése ugyanazon a nyomtatványon történik, amelyen az eredeti bevallást benyújtotta. Önellenőrzésre az elévülési időn belül van lehetőség. A nyomtatványok kitöltési útmutatója tartalmazza az önellenőrzésre vonatkozó szabályokat. Felhívjuk a figyelmét, hogy az önrevízió által korrigált bevallása az önellenőrzés benyújtását követően vizsgálat alá vonható, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az érintett jogszabályt nem semmisítette meg, és annak alkalmazását kizárólag a bíróságok számára tiltotta meg."

Mint megírtuk: az Ab februárban - többedszer - mondta ki, hogy nemzetközi szerződésbe, például az emberi jogok európai egyezményébe ütközik, így ellentétes az alaptörvénnyel a 98 százalékos különadó, mely a közszolgálati munkaviszonyban eltöltött idő után járó végkielégítések 2 millió forint feletti részét érintette. Az idevágó törvényből az Ab törölte is a különadóról szóló részt, így az maradt hatályban, hogy semmilyen más adót nem kell fizetni a végkielégítések után. Magyarán a NAV csúsztat, amikor azt állítja, hogy az Ab nem semmisítette meg az érintett jogszabályt, hiszen a vonatkozó törvényrészt igenis megsemmisítette, méghozzá súlyos alapjog-sérelem miatt.

Az tény, hogy a jogszabályt módosítani kellene ahhoz, hogy bármiféle közteherrel lehessen sújtani az időközben egyértelműen visszajáró pénzeket, de ha a kormányoldal nem is változtat a jelenleg hatályos szabályokon, a pénz akkor is visszajár. Kurucz Éva ugyanis még július 9-én adott ki közleményt arról: "csak a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást kell kifizetnie a 98 százalékos különadó helyett azoknak, akiknek a végkielégítését ezzel az extra teherrel sújtották. A többi pénz visszajár, döntött a kormány" - fogalmazott a kormányszóvivő. Egyébként az idevágó javaslatot a kormány a két hete bejelentett "döntés" ellenére sem nyújtotta be a parlamentnek, de a Magyar Közlönyben sem jelent meg olyan iránymutatás vagy rendelet a kormányszóvivői közlés óta, amely ezt vetítené előre.

A kormánydöntésre reagálva lapunk felkereste a NAV-ot, mert sajtóinformációk szóltak arról, hogy az adóhatóság szándékosan félreértelmezi az Ab-döntést, és meg is bünteti azokat, akik vissza akarják szerezni a pénzüket. Az Index által megszerezett, a NAV elnöke, Vida Ildikó által jegyzett, június 18-i dátumú belső körlevél arra utasította ugyanis az illetékeseket, hogy azokat az adózókat, akik visszaigényelnék a tőlük jogellenesen beszedett összeget, "önellenőrzés" keretében vizsgálni kell és meg is kell büntetni, akár a különadó összegének 200 százalékával is. A NAV el is ismerte az utasítás létezését, hozzátéve: a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetett körlevelük "rendeltetése, hogy a 98 százalékos különadóval kapcsolatos alkotmánybírósági határozatot átültesse a gyakorlatba". Lapunknak pedig egy héttel a kormányszóvivői közlést követően is csak annyit reagáltak: "a NAV - mint jogalkalmazó szerv - a jogszabály hatálybalépését követően tud választ adni kérdéseire, addig türelmét kérjük".

Magyarán - írtuk néhány hete - a kormány által bejelentett, ám eddig elmulasztott törvénymódosítás hiányára hivatkozva a NAV továbbra is akadályozhatja az érintettek pénzének visszaigénylését. Ezt bizonyítja a most lapunk birtokába került, júliusi válaszlevél is, mely egyértelműen a Vida-féle belső utasításban foglaltak szellemében félemlíti meg az érintetteket. Holott, és ezzel nyilvánvalóan tisztában van az adóhatóság is, az adózás rendjéről szóló törvény külön szabályt tartalmaz arra, hogy hogyan kell egy esetleges Ab-döntés után a korábban már befizetett adót visszakérni. Nem önellenőrzéssel, hanem adó-visszatérítés iránti kérelemmel kell ugyanis visszakérni a pénzt, a NAV pedig semmilyen módon nem szankcionálhatja, hogy egy érintett, a neki jogosan járó, tőle alkotmányellenesen beszedett összeget visszaigényelje. Erre egyébként is csak az Ab-döntés meghozatalától számított 180 nap áll rendelkezésükre az adózóknak, ami augusztus végén lejár.

Valójában

Az Alkotmánybíróság még február 28-án hozott ítéletet a tulajdon megfosztására irányuló különadóról és abban azt mondta ki, hogy a 98 százalékos büntetőadó egyrészt az uniós jogba ütközik, másrészt sért nemzetközi szerződéseket is, így például az emberi jogok európai egyezményét. Mindemellett a tulajdonjog védelme a magyar alaptörvényben is garantált jog. A 98 százalékos adót a 2010-es kormányváltás után vezette be a Fidesz-KDNP azért, hogy a szerintük indokolatlanul magas, "pofátlan" köztisztviselői végkielégítéseket visszaszerezhesse az állam. A törvény először több évre visszamenőleg adóztatta volna meg az érintetteket, amikor pedig az Ab visszadobta a jogszabályt, a Fidesz módosította az alaptörvényt úgy, hogy az Ab-nek ne legyen joga ezt a kérdést vizsgálni. Ezután a testület még kétszer elkaszálta a jogszabályt más, a költségvetést nem érintő alkotmányellenesességek miatt, eközben több érintett is nemzetközi bírósághoz fordult, és legutóbb novemberben határozott úgy a strasbourgi testület, hogy a büntetőadó ellentétes a magántulajdon védelmének elvével.