felsőoktatás;kancellár;

2014-07-28 07:00:00

Ki felel meg Orbánnak?

A kormányzat sem bízik benne, hogy őszig minden állami fenntartású felsőoktatási intézmény élére sikerül alkalmas kancellárjelöltet találni, aki Orbán Viktornak is megfelel. A miniszterelnök néhány egyetemre már valószínűleg tudja, kiket fog kinevezni.

Mától augusztus 12-ig lehet pályázni az egyetemi és főiskolai kancellári posztokra. A kancellárok felelnek majd az állami fenntartású felsőoktatási intézmények gazdálkodásának irányításáért, például a források elosztásáért, a közbeszerzésekért vagy az ingatlanhasznosításért. Ezen felül munkáltatói jogokat is gyakorolhatnak a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett. A tisztségviselőket a miniszterelnök nevezheti majd ki. Megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban hároméves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Az oktatók munkáltatói joga továbbra is a rektornál marad, akit az egyetemi vagy főiskolai szenátusok jelölhetnek a tisztségre, az ő személyüket az emberi erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagyja jóvá. Csakhogy a rektorok hatásköre szűkül. Bár az övék marad a szakmai, tudományos irányítás, azonban az összes szakmai döntésnek - például az intézményi struktúra átalakítása, egy-egy képzés, kutatás finanszírozása - költségvetési vonzata van, így a kormányfő által kinevezett kancellár nélkül a rektorok alig "mozdulhatnak" majd. Egyúttal megszűnik az intézmények gazdasági főigazgatói posztja, akiket a nemzetgazdasági miniszter nevezhetett ki.

Hiába lesz pályázati eljárás a kancellári "casting" során, Orbán Viktor valószínűleg már tudja, kiket fog kinevezni. A kormányfő múlt pénteken a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a kancellárok egy részéről már tudja, kiket fog megbízni a feladattal. A felsőoktatási államtitkár azonban múlt pénteken azt közölte, nem biztos, hogy mind a harminc felsőoktatási intézményben már szeptember elsejétől beléphet az új kancellár, de az ősz végéig bizonyosan lezárható a kinevezési folyamat. Palkovics László úgy fogalmazott, összesen mintegy hatvan jelentkezőre számít, de korántsem biztos, hogy első körben valamennyi egyetem és főiskola élére lesz alkalmas kancellárjelölt. Kancellárok híján ideiglenesen a gazdasági főigazgatók viszik tovább az ügyeket, az újabb pályázati eljárás lezárultáig. A kinevezés után a tisztségviselők három évig maradhatnak posztjukon.

Azt egyelőre nem tudni, mi a miniszterelnök valódi célja a kancellárokkal. A legtöbb egyetem és főiskola nehéz pénzügyi helyzetéről ugyanis nem az állami pénzekkel való felelőtlen gazdálkodás, hanem a 2011 tartó folyamatos költségvetési megszorítások tehetnek. Ráadásul az idei minisztériumi zárolások keretében 4,2 milliárd forintot vonnak el a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból, amely lényegében a pénzügyi problémákkal küzdő intézmények segélyalapja.

Hibás a ponthatár-rendszer?
Rossz a jelenlegi felvételi pontszámítási rendszer - mondta a Szegedi Tudományegyetem rektora a delmagyar.hu-nak. Szabó Gábor szerint minimális ponthatárok 260-ra emelése valószínűleg nagyobb mértékben sújtotta a vidéki intézményeket, hiszen sokszor szűkebb területről és rosszabb szociális közegből verbuválódnak a hallgatóik. Ráadásul a természettudományos szakokon a pontszámítás nem azokat a képességeket méri, amelyekre szüksége van egy hallgatónak. "Gyanítom, hogy a humán szakoknál ugyanez a helyzet, csak nehezebben megfogható. Kell, hogy a pontszámítás nagyobb mértékben igazodjon a felsőoktatás igényeihez" - tette hozzá a rektor.
A lapnak az egyetem oktatási rektorhelyettese elmondta, az idén a minimális hallgatói létszámokat minden szakon be kellett tartani, ezért bizonyos képzések - elegendő jelentkező hiányában - nem indulnak el. Sok tanári szakpárra egyáltalán nem volt jelentkező, a legtöbben ugyanis tartják magukat a hagyományos tanárszak-párosításokhoz, mint a magyar-történelem vagy a matematika-fizika.