Árharc a magyar tengeren

Vihar, de nem egy pohár vízben, hanem a Balatonon, mert az önkormányzati tulajdonban lévő hajózási társaság alaposan megemelte a kikötőhasználati díjakat. Ezt sérelmezte a szintén a turizmusból élő hat-nyolc magán hajóstársaság. A Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) azonban arra hivatkozik, hogy az állam is jócskán emelt az úgynevezett mederhasználati díjon, amit a cégnek ki kell fizetnie. Az utasok a magyar tengeri ütközetből semmit sem éreznek, sőt, talán éppen a versenynek köszönhetően a Bahart egyes útvonalain olcsóbban szelhetik a habokat, mint tavaly.

Ha nem csáklyázták is meg egymás hajóit és az ágyúk is díszletnek voltak csak némely vízijárművön, azért felhorgadtak az indulatok. A sajtóban több cikk is megjelent arról, hogy a balatoni magántársaságok erőteljesen kifogásolták a kikötőhasználati díjak szerintük drasztikus emelését, illetve azt is, hogy a kikötőkben az önkormányzati hajótársaság a korábbi mólószakasz háromszorosára tart igényt, s a versenytársakat a kevésbé szem előtt lévő zugokba száműzték. Ráadásul alig félórát tartózkodhatnak a kikötőkben.

Halmos Gábor, a Bahart vezérigazgatója a Népszavának megerősítette, valóban emeltek a díjakon, csakhogy nem egészen önszántukból. A Balaton ugyanis állami tulajdon, s általában tíz évre adják meg a vízilétesítményekre a használati engedélyt. A hajózási társaság 22 kikötőjének felénél azonban az idén egyszerre jár le a határidő, így a tavalyi hét helyett, a cég számításai szerint 44 millió forintot kell befizetniük a központi költségvetésbe. A vezérigazgató pedig éppen fordítva látja a mólóhasználat ügyét, mint a magánhajózási társaságok tulajdonosai, szerinte inkább az volt nevetséges, hogy ők csak 30 méteres szakaszt használhattak. Ez a 30 méter szabvány méret, s a Bahartnak azért is kellett további kikötőszakasz, mert a szervízmólónál javítják a hajókat, illetve ahol van, ott a kikötőkben a csatornacsatlakozási csonkokra is a Bahart felügyel. Ennek különösen az idei Magyar úszás napja után történt tömeges megbetegedések után van jelentősége.

- Természetesen másokat is oda engedünk a csatlakozó csonkhoz, hogy cseppmentesen lehessen a hajók szennyvizét kiüríteni, de ezt szabályozott keretek között szeretnénk tartani - jegyezte meg Halmos Gábor. Információink szerint egyébként ilyen csatornacsatlakozási lehetőség néhány magán vitorlás-, illetve jachtkikötőben is van, tehát a Bahart nincs monopol helyzetben.

Bereczki Zsolt, a Balatoni Sétahajózási Kft. tulajdonosa a Népszavának nyilatkozva ezt kissé más fénytörésben láttatta. Szerinte a zrt. igen csak visszaél gazdasági erőfölényével és emiatt a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) vizsgálatot fognak kezdeményezni, mert úgy vélik, a zrt. megfojtja a magánvállalkozásokat. Elmondta, hogy tavaly például egyik napról a másikra megtiltották nekik, hogy a hajóállomáson árusítsák a jegyeket a kft. járműveire. Emiatt bírósághoz fordult Bereczki, aki meg is nyerte a pert: az idén már újra árusíthatja a jegyeket, de csak közvetlenül a hajóik mellett, s állítása szerint a kikötők legeldugottabb helyein, mert csak ott engedélyezte az önkormányzati tulajdonú hajózási cég a kikötést. Az is jelentős többletköltséget és szervezési gondot okoz, hogy például Keszthelyen a négy kikötőhelyből csak kettőt, Balatonfüreden a nyolc helyből hatot használhatnak a magánvállalkozások. Érkezési sorrendben állhatnak a mólóhoz, ezért a menetrendet is egyeztetniük kell.

A vállalkozások számára előnytelenül változtatta meg a Bahart a díjfizetés módját is, mert míg korábban férőhely, most alapterület - hajóhossz és -szélesség - alapján kell fizetniük, így Bereczki számításai szerint 30 százalékkal emelkednek a költségeik.

Egy-egy hajó vízrebocsátása nagy erőfeszítést igényel a tulajdonosoktól, hiszen a Széchenyi-féle Kisfaludy gőzös replikáját most építik 120 millió forintos beruházással. - A bizonytalanság, a költségek kiszámíthatatlan növekedése nen túl biztató - tette hozzá Bereczki Zsolt, aki húsz éve foglalkozik balatoni sétahajózással.

A Bahart vezérigazgatója derűlátóbb. Elmondta, hogy nem emelték a tavalyi hajójegy árakat, sőt bevezették a családi jegyet, amely a tavalyi két felnőtt két gyermek utazásához képest, például a Siófok-Balatonfüred közötti szakaszon 18 százalékkal olcsóbb lett. Érdemi áremelés a Tihany-Szántód között közlekedő kompoknál sem volt. Az idei kompforgalom az első félévben 4,5 százalékkal haladta meg 2013 hasonló időszakét.