Orbán tényleg semmit nem kockáztat?

Nem reagált az Orbán-kormány a The New York Times (NYT) írására, pedig a legtekintélyesebb amerikai lap szerkesztőségi állásfoglalásban követelte Magyarország uniós szankcionálását a kormányfő tusnádfürdői beszéde után. Az NYT kőkeményen bírálta Orbán Viktort a Bálványosi Szabadegyetemen előadott nézetei miatt, s egyebek mellett a Magyarországnak szánt uniós források csökkentését, valamint az ország szavazati jogának felfüggesztését "javasolta" az új Európai Bizottságnak az uniós alapjogok rendszeres megsértése miatt.

A kormány vélhetően eltussolná a súlyos diplomáciai konfliktust - ahhoz hasonlóan, ahogyan a korábbi amerikai aggodalmakat és tiltakozásokat kezelte (lásd keretes írásunk - a szerk.). Hogy komoly az ügy, az is jelzi, hogy az NYT mellett a The Wall Street Journal és a The Washington Post is beszámolt arról, beszédében Orbán leszámolt a liberális demokráciával.

Miközben a kabinet hivatalosan nem reagált, a köztelevízió szombat esti hírműsora úgy próbálta beállítani a történteket, mintha az egész mögött a rezsicsökkentés, a bankadó, vagy a reklámadó miatti "kétségbeesett külföldi ellencsapás" állna. "A New York Times cikke bújtatott támadás" - mondta Lentner Csaba közgazdász, aki szerint nemzetközi jogot is sérthet az, hogy Amerikából próbálnak nyomást gyakorolni az EU-ra. Lentner - erről ez a köztelevízió nem beszélt - korábban a MIÉP országgyűlési képviselője volt, később pedig a Fidesz szakértője lett. Az MTI is igyekezett "szakértőket" bevetni a NYT cikkével szemben. A Nézőpont Intézet elemzőjét kérdezték meg, aki szintén úgy látta: gazdasági vagy politikai csoportok gyakorolnak nyomást Magyarországra, amihez a médiát használják. Mráz Ágoston Sámuel is a rezsicsökkentés, a bank- vagy a reklámadó miatti "érdeksérelemről" beszélt. Arról persze az MTI hallgatott, hogy Mráz cége a kormányoldal leginkább foglalkoztatott elemző intézete, melynek egyik leányvállalata 2010-ben megnyerte a kormányzati médiafigyelés- és elemzésre kiírt közbeszerzést, így 2014-ig évi 360 millió forintot kaptak a kabinettől.

Ám a NYT említést sem tett a rezsicsökkentésről, ellenben minden korábbinál élesebb kritikát fogalmazott meg. A lap szombati számában és internetes oldalán is megjelent cikk Orbán beszédéből kiemelte: a miniszterelnök szerint Magyarország végzett a liberális demokráciával. Emlékeztettek, a magyar kormányfő Oroszországot, Törökországot, és Kínát említette a "nemzeti alapokra helyezett illiberális új állam" "sikeres" példaiként. Orbán azzal hencegett, hogy az uniós tagság nem korlátja egy ilyen állam felépítésének - írta a lap, megjegyezve, Putyin régi csodálója a Fidesz 2010-es választási győzelme óta fittyet hány az EU-ra. A kormányfő - emlékeztettek - aláásta a jogállamiságot és a sajtószabadságot, megtámadta a civil szervezeteket és leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy növelje a hatalmát.

A lap felidézte a reklámadót és az RTL Klub vegzálását, a hajléktalanság kriminalizálását, a civil szervezetek elleni kormányzati támadásokat, valamint a kisegyházak tönkretételét. Azt írták, az EU elítélte ezeket az intézkedéseket, ennek ellenére "Orbán azt hiszi, hogy semmit sem kockáztat". Ezért kiemelték: Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének "tovább kell mennie a szokásos dorgálásnál és kéztördelésnél". Az NYT szerint "a bizottság azzal kezdhetné, hogy csökkenti azt a 21,91 milliárd eurót (mintegy 29,33 milliárd dollárt), amelyet az Európai Unió 2014 és 2020 között Magyarországnak szán az infrastrukturális fejlesztések finanszírozására. Ugyancsak eljárást kellene kezdeményeznie az EU-ról szóló szerződés 7. cikkére hivatkozva, amely lehetővé teszi, hogy megvonják a szavazati jogot attól a tagállamtól, amelyben komolyan felmerül a 2. cikkben felsorolt értékek megsértése, beleértve a jogállamiságot, a szabadságot, a demokráciát és az emberi jogokat". A lap szerint a bizottság "komolyan csökkentené saját hitelességét, ha elmulasztana lépéseket tenni Magyarország szankcionálása érdekében ezen értékek szisztematikus megsértése miatt".

Súlyos diplomáciai konfliktus

Az elmúlt négy évben minden korábbinál mélyebb szintre sikerült ledolgoznia az Orbán-kormánynak a magyar-amerikai kapcsolatokat. Jelen körülmények között esély sem látszik arra, hogy Orbán meghívást kapjon a Fehér Házba.
Az előző ciklusban Hillary Clinton, az amerikai diplomácia akkori vezetője maga jött el - a Lantos Intézet megnyitójára - Budapestre, hogy kifejtse Washington "baráti" aggodalmait a magyar demokrácia váratlan irányváltását, az erőltetett ütemű alkotmányozást, a közösen vallott értékektől való eltávolodást illetően. Később több amerikai külügyi illetékes is tolmácsolta az USA fenntartásait a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése, az intézmények függetlenségének sérelme, a vallás- és sajtószabadság állapota miatt. Clinton maga 2011-ben civil szervezetek képviselőivel találkozva azt mondta, addig nincs baj, amíg a magyarok szabad és demokratikus választásokon kinyilváníthatják akaratukat. A külügyminiszter aztán az új választójogi szabályok, s az egyházügyi törvény elfogadása után aggodalmas levelet küldött a magyar kormányfőnek.

Washington ráadásul nemcsak külügyminisztere, hanem a budapesti amerikai nagykövet útján is kifejezte nemtetszését a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. A múlt nyáron posztjáról távozott Eleni Tsakopoulos Kounalakis 2011 októberében szóbeli tiltakozó diplomáciai jegyzéket, azaz demarche-ot adott át a magyar kormányfőnek, sérelmezve a demokratikus intézményrendszer leépítését. Ám a kormányzat tagadta, hogy bármiféle kritika megfogalmazódott volna. A nagykövet ezután lapunknak cáfolta Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő - leendő külügyminiszter - szavait.