Előfizetés

Tovább faragják a reklámadó-törvényt

Ismét átszabhatja a reklámadó-törvényt a kormány, ősszel biztosan számíthat a médiapiac újabb meglepetésekre - ez derül ki L. Simon László Napi Gazdaságnak adott interjújából, amely szerint "további szabályozási feladatok" célja az internetes tartalomszolgáltatók adókötelezettségének elérése lesz.

Ilyen volumenű ügyekre azonban a nyári időszak "nem alkalmas" a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint. A jogszabályt eredetileg benyújtó, majd azt többször átíró fideszes képviselő továbbra sem árulta el, valójában kinek az ötlete volt a főleg az RTL Klubot sújtó különadó. L. Simon szerint e felvetésnek "nincs relevanciája".

Az internetes tartalomszolgáltatók említése azért is meglepő, mert eddig úgy tűnt, a reklámadó-törvény legutolsó változatával ezt már "rendezte" a kormánypárt, a 2,5 millió feletti internetes hirdetések megadóztatásával, amely közvetve úgy húzta volna ki a Google vagy a Facebook zsebéből az adóforintokat, hogy akkor is a hirdető közzétevőjének adókötelezettségét írta elő, ha ezek az óriáscégek elmulasztanak nyilatkozni, hogy a különadó hatálya alá esnek-e. L. Simon korábban is homályosan fogalmazott, a törvény benyújtása után, júniusban azt mondta: a 200 milliárdos reklámtortából egyre nagyobb mértékben áramlik ki adózás nélkül, "többségében amerikai tulajdonú internetes nagyvállalatokhoz" a magyar adófizetők által "megtermelt" reklámkiadás. (Miközben 2015. január 1-jétől alapvetően változnak meg a telekommunikációs, a rádió és televíziós, illetve az internetes szolgáltatások adózásának szabályai, egy uniós irányelv alapján. Eszerint a szolgáltatóknak az áfát a jövő évtől már nem a saját székhelyük, hanem a szolgáltatások igénybe vevőinek székhelye alapján kell majd fizetniük - Magyarországon is.)

L. Simon ezúttal is azt mondta, nem a különadó terheinek 40 százalékával sújtott RTL Klub ellen hozták a jogszabályt. Mint fogalmazott, "nincs, és nem is volt" a csatorna ellen hangolt kormányzati szándék. Azonban szerinte "néhány milliárd forintos elvonás" még nem okozza a cég vesztét. Mindesetre L. Simon nem dolgozik "második reklámcsomagon", bár az utolsó módosítás után még azt mondta, a szöveg "nem felel meg" az eredeti jogalkotói akaratnak. A médiaügynökségek bónusz­rend­sze­rének korábban belengetett átalakítása jelenleg ugyancsak szünetel, "nincs előkészítési fázisban lévő anyag", de bizonyosan megbolygatná a piacot egy ilyen lépés. Bár a reklámadó-bevétel egyik eredetileg elképzelt helye Lázár János kancelláriaminiszter szerint az oktatásban lett volna, ez már biztosan elvethető, L. Simon szerint a pénz "közvetlenül" - azaz, alig ellenőrizhető módon - az államkasszába megy.

Az RTL-csoport vezetése továbbra is elszánt abban, hogy jogi lépéseket tegyen a reklámadó ellen, hazai és nemzetközi fórumokon egyaránt. Az RTL Klub az Európai Unió Bíróságának közreműködését kezdeményezheti, ha bizonyítani tudja, hogy a reklámadó valamely rendelkezése a közösségi jogba ütközik; a cég azonban közvetlenül nem nyújthat be keresetet, csak az Európai Bizottsághoz fordulhat.
Tájékoztató jelleggel tegnap közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a reklámadó-előleg bevallási nyomtatvány tervezetét a honlapján, az új bevallás augusztus 15-étől nyújtható be.

Trafikbotrány: a sajtó segítségét várja a DK

Ma délelőtt tanulmányozásra a sajtó rendelkezésére bocsátja a Demokratikus Koalíció (DK) a trafikpályázatokkal kapcsolatos dokumentumokat. Sebián-Petrovszki László, a párt operatív igazgatója lapunknak elmondta, a vesztes pályázók nevét is meg lehet ismerni, mert jogászaik szerint ez nem sérti a személyiségi jogot. Annál is inkább, mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) így adta át a DK-nak a dokumentációt. 

A személyes adatokat nem adják ki és az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérik majd az ügyben, de jogászaik szerint a minisztérium sértett törvényt, ha olyan dokumentumokat adott ki, amelyek nem hozhatók nyilvánosságra - tette hozzá.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke hétfőn az ATV-ben elmondta, az NFM mindent megtesz annak érdekében, hogy a trafikmutyi dokumentumait minél nehezebb legyen kutatni. Korábban a jogerős bírói döntés ellenére 25 milliót követelt volna a tárca a pályázati anyagok kiadásáért, most pedig papíron, ömlesztve adták át a közel 18 ezer oldalnyi dokumentumot. Molnár szerint a pályázati anyagokon szereplő vonalkódok egyértelműen bizonyítják, hogy azokat már digitalizálták, az iratokat mégis papíron adták ki. Ráadásul az NFM levélben közölte, hogy a vesztes pályázókkal kapcsolatos anyagokat nem hozhatják nyilvánosságra. Hozzátette: miután a papír alapú dokumentumok feldolgozására nincs kapacitásuk, bárkinek - de különösen a trafikügy iránt érdeklődő újságíróknak - lehetőséget biztosítanak a pályázatok áttekintésére.

A tizennégy méternyi aktahalmazt tíz nagyobb és közel 160 kisebb dobozban vitték el múlt pénteken a minisztériumból - mondta a DK operatív igazgatója lapunknak, aki szintén a sajtó segítségét kérte. Az atlatszo.hu már bejelentette, hogy az anyag egy részét feldolgozza. Sebián-Petrovszki arról is beszélt, hogy a DK a minisztérium ellen indított perben digitalizálva kérte az anyagot.

A DK 2014. május 9-én másodfokon jogerősen nyerte meg azt a pert, amelynek ítélete a trafikpályázatok minden lényeges iratának nyilvánosságra hozatalára kötelezte az NFM-t. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a fejlesztési tárcának át kellett adnia a koncessziós pályázatokat elbíráló bizottságokban helyet foglaló személyek nevét, az összes pályázati bírálati lapot és értékelési jegyzőkönyvet is.

Cenzúráznak Balog miatt a Facebookon?

Magyarázat, vagy az érintettek megkövetése helyett éppen azok véleményét tüntetné el Balog Zoltán stábja, akik számon kérik a miniszteren a roma holokausztról tett kijelentését. Erről árulkodik legalábbis, hogy Balog Facebook-oldaláról eltűnt több ezzel foglalkozó hozzászólás. Néhány kommentről van szó, de a helyük jól látható: legutóbbi, a Bartók Béla XXVI. Nemzetközi Kórusverseny kapcsán feltett fotó alól a közösségi oldalon fellelhető nyomok tanúsága szerint 13 bejegyzés hiányzik. Ez a fotó hétfőn akkor került fel, mikor Balog véleménye miatt a felháborodás már érezhető volt, a miniszter mégsem nyilvánult meg az ügyben.

Emlékezetes, a miniszter a Kossuth Rádióban a porrajmos kapcsán azt állította: "Azt fontos tudni, hogy Magyarországról semmifajta cigány deportálás nem történt. Ausztriából történt, tehát a magyar cigányokat is onnan vitték." Mondandóját úgy vezette fel, hogy ha a holokausztról van szó, és akár a zsidókról, akár más kisebbségekről, "mindig egy nagyon csúnya számháborúba keveredünk, aztán mindig nyomni kell felfele a számokat". A nyilvánvaló csúsztatást történelmi dokumentumok cáfolják, amelyek szerint Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően több cigánytelepről is a komáromi Csillagerődbe deportáltak romákat, onnan különböző koncentrációs táborokba, és már csak azért sem Ausztriából, mert abban az időben önálló államként nem létezett Ausztria.

A korábban az európai romastratégia felett is őrködő Balog szavait sem az MTI, sem a kormányzat portál nem közölte - utóbbin mindössze az erőforrás minisztérium roma holokausztra emlékező hivatalos közleménye található, a távirati iroda pedig akkor idézte Balog sérelmes mondatait, amikor tegnap az MSZP-s Kunhalmi Ágnes lemondásra szólította fel a minisztert. "A parlament kulturális bizottságának szocialista alelnöke közleményében idézte a tárcavezető Kossuth Rádióban elhangzott szavait, miszerint a II. világháborúban Magyarországról semmiféle cigány, roma deportálás nem történt" - írta az MTI, amely a Fidesz tegnapi nyilatkozatát persze közölte. Eszerint Balog "már minisztersége előtt is évről-évre felszólalt a roma áldozatokért mind a holokauszt emléknapján évről évre megrendezett ökumenikus megemlékezésen, mind számos más fórumon". Továbbá a Fidesz szerint nem a miniszternek "kell magyarázkodnia roma-ügyben, hanem annak a baloldalnak, amelynek kormányzása idején romákat gyilkoltak Magyarországon és ezeknek az ügyeknek a felderítéséért és a kártalanításért semmit sem tettek!" (2009-ben felderítették, az új kormány viszont nem sokat tett a kártalanításért - a szerk.)

A tiltakozások tovább folytatódtak; tegnap az Antifasiszta Hálózat, a Demokratikus Polgári Ellenzék, a Hét Olajfa Egyesület, a Magyar-Cigány Országos Biztonsági Hálózat, Béke- és Jogvédő Egyesület és Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége közölte, hogy Balogh minapi kijelentésében lényegében tagadta a magyarországi cigányok holokausztját. "Ezzel a miniszter megsértette a valóban keresztény, illetve a humanista embereket. Emiatt tiltakozunk, s a magyar kormányt vagy legalább a minisztert lemondásra szólítjuk föl." - írta az öt szervezet.