Titokban készül a Vár bevételére Orbán

Nem mintha nem lenne mit fel- és megújítani, ám a Budapest városképének fejlesztésére fordítható uniós milliárdok mégis inkább Orbán Viktor szeszélyének valóra váltását, a budai Várnegyed kialakítását fedezhetik majd a következő évtizedekben. Az már biztos, a kormányfő felköltözik a Várba, ám hogy a Miniszterelnökség hivatala mellett maga a kormányfői dolgozószoba is a Karmelita kolostorban marad-e a jövőben, egyelőre kérdéses. Gyakran egymásnak ellentmondó kormányzati tervekről érkeznek ugyanis a hírek, a konkrét elképzeléseket pedig továbbra is titkolja a kabinet.

Három épületet is bekebelezhet a Miniszterelnökség a budai Várban, a Dísz tér környékén - értesült lapunk. Sőt, ha a kabinet visszatér egy, az év elején kiszivárgott tervéhez, akkor Orbán Viktor mégis a Sándor-palotába, nem pedig a budavári Karmelita kolostorba költözik be 2016-ban, s ebben az esetben az első magyar kőszínháznak helyet adó épületet kizárólag a kancelláriai apparátusnak, azaz Lázár Jánosnak és államtitkárságainak újítják fel. Forrásaink szerint ráadásul Orbán és csapata alaphangon igényt tart a honvéd főparancsnokság tavaly félig rekonstruált épületére, valamint a Honvédelmi Minisztérium egykori Szent György téri ingatlanára is. Így a három épületből közösen egy kancelláriai komplexum jöhetne létre. Ám a kabinetnek még ennél is nagyobb tervei vannak a budai Várral.

Hivatalosan a kormány arról döntött, hogy nemzeti programot indít a budai várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014-2024 közötti időszakra. Ennek a felújítási programnak a keretében költözik a miniszterelnök és hivatala 2016. március 15-éig a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe. A július 18-i Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat arról, hogy a kabinet elrendeli az ingatlan felújítását és átépítését úgy, hogy 2016. március 15-éig a Karmelita kolostor helyén átépülő irodákba, valamint az egykori tábori püspökség szomszédos területére költözhessen a Miniszterelnökség Központi Hivatala.

Megírtuk, a Kossuth tér háború előtti arculatának visszaállítása mellett a kormányfő Várba költöztetésének szándéka is tetten érhető volt abban a törvényben, melyet 2011 nyarán fogadott el az Országgyűlés. Ennek végrehajtásáért Zumbok Ferenc felelt, aki tavalyi haláláig miniszteri biztosként a Várnegyed komplex rehabilitációján dolgozott, melynek első állomása a Várbazár felújítása. Zumbok jól értett a "költöztetéshez": 2002-ben Orbán a Sándor-palota rekonstrukciójáért tisztikereszttel tüntette ki. A volt katonatiszt akkoriban lett a kormányfő személyes tanácsadójából a kancellária központi elhelyezési helyettes államtitkára - utóbbi beosztásában egyszemélyben felelt az 1999-ben kormányhatározatban deklarált tervért, hogy a Miniszterelnöki Hivatal költözzön a Sándor-palotába. Ám ezt a tervet Medgyessy Péter miniszterelnök egy módosítással meghiúsította, így a mindenkori államfőé az épület.

Az orbáni tervek azóta többször is újraéledtek, hiszen már a 2010-es ciklus elején kiderült: a várnegyed rehabilitációját célzó építészeti koncepció szerint a Várban "Polgárvárost", illetve "Palotanegyedet" alakíthatnának ki, utóbbiban kap majd helyet a Miniszterelnökség és az Alkotmánybíróság is. Csakhogy 2011-ben lapunk a költözésre vonatkozó kérdéseire még azt a hivatalos kormányzati választ kapta, hogy addig biztosan nem megy a miniszterelnök a Várba, amíg "Magyarország államadóssága ilyen drámai mértékű". Noha az államadósság érdemben nem csökkent, Orbánékat a jelek szerint már nem érdeklik a költségek, hiszen a hurcolkodás nyilvánvalóan milliárdokat emészt majd fel, a számlát pedig az adófizetők állják, miközben semmiféle hivatalos indoklása nem volt a költözésnek.

Ráadásul a költözési tervek nem állnak meg a Karmelita kolostor kapujánál. Zumbok utódja, L. Simond László a keddi Napi Gazdaságban beszélt arról a százmilliárdos Hauszmann-tervről, amelynek a célja, hogy a korábbi állapotoknak megfelelően rekonstruálják a Várban lévő Palotanegyedet. Ez tízéves program, százmilliárdos költséggel, a munkák pedig legkésőbb 2016-ban kezdődnek. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt is mondta, hogy "egy negyedszázadra vonatkozó koncepció is megszületett, amely a Vár környezetében rejlő potenciál hasznosításáról szól: a II. világháború pusztításai nyomán üresen maradt területek beépítéséről, a hatvanas években tudatosan szétvert ingatlanok helyreállításáról, a használaton kívüli épületek tartalommal való megtöltéséről, illetve a visszaépítendő funkciók meghatározásáról". L. Simon ugyanakkor hozzátette: "arról nincs szó, hogy a miniszterelnökön és a Miniszterelnökségen kívül más kormányzati egységek a Várba költöznének, de a Vár a jelenleginél sokkal erősebb állami reprezentációs szerepet kap, ahogy az a magyar történelemben hosszú ideig már adott volt. Ezt a jelenlétet úgy kell megteremteni, hogy a turizmus számára is kínálatot biztosítson."

Azt is megírtuk: csak a Karmelita kolostor rekonstrukciójának megtervezése 1,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek, az ötezer négyzetméteres épület felújításának költsége - szakértők szerint további 7-8 milliárd forint - talán a legkisebb tétel ebben a tervben. Már korábban kiszivárgott ugyanis, hogy az Orbán-kormány "Palotanegyed-projektje" szerint a szintén kiköltöztetett Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) helyén szálloda, államtörténeti múzeum és állami rendezvényház lesz a Vár épületében.

Az Orbán-kormány 400 milliárd forint elköltését tervezi 2014-20 között főleg arra, hogy a kormányzat a budai Várba költözzön - mondta tavasszal Braun Róbert. A szocialista politikus egy, a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus budapesti beruházásairól szóló dokumentumra hivatkozva elmondta: a várnegyedbeli tervek a következő évekre Budapestre szánt uniós fejlesztési pénzek jelentős részét felemésztenék. Az azóta érdemben nem cáfolt projekt egy, a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányból származott, mely a teljes államapparátus megmozgatását tűzte ki célul, de mindenekelőtt a miniszterelnök és a Miniszterelnökség átköltöztetését az Országházból a budai Várba. Ebben az az alapvetés, hogy Orbán - minden korábbi cáfolat ellenére - beköltözik a Sándor-palotába. Ebben az esetben értelemszerűen a köztársasági elnök is költözne, de nem kellene messzire hurcolkodnia, őt ugyanis a budai Vár A és B épületében helyeznék el, vagyis a jelenlegi Nemzeti Galéria épületébe, Horthy Miklós egykori rezidenciájába. Utóbbi egyébként már teljesen hivatalosan költözik: a budapesti Múzeumi Negyedbe telepítik át, ahová vinnie kell a ma mintegy százezer darabból álló műtárgyállományát, miközben az államfő hivatala jelenleg hetvenfős.

Heti Válasz: kulturális gyilkosság

"Senkinek nincs joga megtenni ezt a kulturális gyilkosságot" - nyilatkozta 2009 tavaszán a Heti Válasznak Novák Ferenc koreográfus, miután felmerült, a Nemzeti Táncszínháznak el kell költöznie a budavári Karmelita kolostorból, mert a fenntartó más célra kívánja hasznosítani az épületet. A kormánypárti hetilap ekkor még sanyarú riportban számolt be a társulatot fenyegető költözési tervekről. "Egy év múlva lenne kétszázhúsz éves a Várszínház, az első magyar nyelvű, egész estés színielőadás helyszíne. Vajon lesz hol ünnepelni" - tette fel a kérdést az újságíró, aki a Nemzeti Táncszínház vezetőire hivatkozva azt is írta, "az épület elvesztése azt jelenti, hogy az együttesek többsége csak akkor jut színpadra, ha helyet bérel magának".

A Fidesz-közeli hetilapnak ma semmiféle aggálya sincs azzal szemben, hogy az Orbán-kormány se szó, se beszéd kipaterolja a Karmelita kolostor épületéből, azaz Magyarország első kőszínházából a társulatot azért, hogy 2016-ra odaköltözhessen a Miniszterelnökség hivatala. Sőt - mint megírtuk -, a Nemzeti Táncszínház augusztus 15-én tart utoljára előadást a Karmelita Udvaron, információink szerint ugyanis a társulatnak tíz napon belül meg kell kezdenie a költözködést, holott új helye csak jövő szeptemberre lesz. A társulat állítólag éppen azért "kapott" 293 millió forintot a kormánytól "a 2014/15-ös évad zavartalan lefolytatására", hogy állandó helyszín híján előadótermeket bérelhessen, így afféle turnékat folytasson a következő egy évben. Emellett további 150 millió forintot fordítanak a teátrum új játszóhelye kialakításának előkészítésére - derült ki a Magyar Közlönyből a minap. A táncszínház ugyanis 2015 őszére újjáépítendő Millenáris Teátrumba költözik át. Értesülésünket egyetlen illetékes sem cáfolta, a teátrum honlapján ráadásul feltűnő, hogy a programok között kizárólag augusztus 15-ig lelhető fel a Karmelita Udvarra tervezett előadás, augusztustól november 23-ig pedig, ameddig az eseménynaptár terjed, a Művészetek Palotája és a MOM kulturális központ ad majd helyszínt a társulatnak.

A sietség oka egyértelmű: szeptemberben megkezdődik a Miniszterelnökség átköltöztetésének tervezési, pályáztatási szakasza, melyhez már - információink szerint - fel is mérték az ingatlant. Magyarán hamarosan meg kell bontani, azaz fel kell tárni a műemléki jellegű épület falait, hogy a leendő kivitelezők pontos árajánlattal és tervekkel állhassanak elő. Ha azonban ez a rekonstrukciós szakasz le is zárul - normál pályáztatási ügymenetben mintegy 8 hónap alatt -, a költözési terv technikai lebonyolítása 2016-ig akkor is kétséges, hiszen jövő május előtt meg sem kezdődhet az építkezés.

Kőbányára költözik a nemzet könyvtára?

Napirenden van az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új otthonának a megtalálása, amely a város frekventáltabb pontjára kerülhet - nyilatkozta L. Simon László a Napi Gazdaságnak. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki a Várnegyed megújításáért is felel, arról nem beszélt, hogy pontosan melyik ez, a "frekventáltabb" pontja a fővárosnak, ahogy arról is hallgatott, mit tervez a kabinet az OSZK helyére.

Már az első Orbán-kormány tervbe vette az OSZK kipaterolását, éppen azért, mert a régi-új kormányfő már akkor a Sándor-palotába kívánt beköltözni, s úgy tervezték, a Köztársasági Elnöki Hivatal számára a budai Vár épülete adhat otthont. Miután a terv meghiúsult, s az államfő költözhetett a Sándor-palotába, időről időre mégis napirendre került, hogy új helyet keresnek a Várba 1985-ben beköltöző OSZK-nak.

A második Orbán-kormány megalakulását követően a Széll Kálmán-tervben is helyet kapott az OSZK új, 21. századi igényeket kielégítő elhelyezésének programja. Később nem sokat lehetett hallani a megvalósításról egészen addig, amíg 2011 végén az akkori fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy a nemzet könyvtárát valahol Dél-Budán, a Petőfi és a Lágymányosi (Rákóczi) híd között volna célszerű megépíteni, magyarán a soroksári vágóhíd közelében. Miután Fellegi ment, az OSZK pedig maradt, sőt, köztudottan raktározási és megélhetési gondokkal küzdött, olyan tervek szivárogtak ki, melyek szerint a kabinet Kőbányára, méghozzá a Népliget közelébe telepítené át a bibliotékát.

A 10kerkult.hu még 2013-ban megírta, hogy Kovács Róbert fideszes polgármester egy lakossági fórumon Kőbánya távolabbi kilátásairól megemlítette, hogy az önkormányzat a régi sörgyári területen egy új városközpontot képzel el, a tervezett centrum egyik épületét, s a területhez tartozó 32 kilométeres pincerendszert az OSZK "új otthonának" ajánlotta fel. A polgármester már akkor arról beszélt, folyamatosan tárgyalnak a kormányzati illetékesekkel, akik "olyan helyszínt keresnek a könyvtárnak, amely nem csak a mostani állomány elhelyezésének nyújt kedvező lehetőséget, hanem legalább ötven évre előre biztosíthatja a bővülő állomány helyét". Kiemelte, Kőbánya versenyben van az OSZK-ért. Egyébként még 2013-ban egy közbeszerzési hirdetmény is megjelent, mely szerint a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. a nemzet könyvtárának elhelyezésére választott egy tervező, beruházó, fejlesztő céget, így az OSZK átköltöztetésének munkálatai, vélhetően évek óta folynak a nyilvánosság teljes kizárásával.