Holokauszt - több felvonásban

Publikálás dátuma
2014.08.09 10:30
Tiltakozók a roma holokauszt emlékművénél FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
"A hit, mint ahogyan a betlehemi csillag vezérelte a napkeleti bölcseket, úgy vezényli az embereket. A hit olyan régi, mint maga az ismert emberi kultúra. Az ember hite legbelsőbb érzelmekkel megerősített meggyőződés....S abból következően, hogy a pénzimádaton túl már nem kell semmiféle hit a jövőhöz, úgy azt szuggerálják, hogy a múlt sem kell már a jövő alakításához, felejthetők tehát a sok ezer éves tapasztalatok. Nemzeti kultúra? Egy-egy népközösség összetartozás érzése? Ugyan! Emberi szolidaritás? Szeretet? Hűség?  Ugyan, ugyan! A hitről ne is beszéljünk!" - írja Erdős István népművelő Nagygéci Rácz Pali híres prímás és nótaszerző élettörténetét feldolgozó esszéregényének előszavában.

Mintha tudná, hogy szükségünk van és éppen most van szükségünk immár évszázadok óta nem létező hitünk feltámasztására és megerősítésére. Annak a hitnek a megújítására, ha úgy tetszik restaurációjára, amely Európába érkezésünk időpontjában és azt megelőzően a sajátunk volt, és amelyet kiirtott a századokon át tartó, majd elhallgatott kíméletlen népirtás. Sir Angus Fraser brit történésznek köszönhetjük, hogy immár tudjuk és kezdjük érteni, miért vált ilyenné kultúránk, normarendünk, szokásvilágunk, nyelveink, gondolataink és közösségi struktúráink. Hogy mit jelent az immár a többség nyelvébe is átszivárgott kamukore, habiszi, az a szokásunk, hogy nem szabad nagy tömegben egy időben egy helyen tartózkodnunk és még hosszan sorolhatnám azokat a szokásokat, amelyek minden helyzetben a konfliktus elkerülését, a csoporthatárok védelmét, végeredményben a túlélést szolgálták. Amelyeket az európai társadalmak ma igyekeznek eltörölni.

Európa megkönnyebbült

"A hivatalos felfogás szerint az ilyen elemeknek már a létezése is szabálytalan, a fennálló renddel össze nem egyeztethető jelenség volt, a tetteseket tűzzel-vassal, bilincsbe verve, de jó útra kell téríteni. A cigányok akkor sem kerülhették el a letelepedett lakosság rosszindulatát ... ha legális szolgáltatást nyújtottak. S ezen az idő múlása nem sokat segített. A felvilágosodás kora fényt vetett számtalan új területre - megjelent a racionalitás a filozófiában, az irodalomban, öles léptekkel haladt előre a természettudomány, a zene - a cigányok európai megítélését övező sötétségbe azonban kevés világosság szűrődött át.... Ha az európai hatalmak, akár csak néhány hónapig, betű szerint érvényt szereztek volna a cigányellenes intézkedéseknek, a cigányok minden bizonnyal már jóval a 16. század közepe előtt eltűnnek a nyugati kereszténység látóköréből. Erre azonban nem került sor, mert a végrehajtás - talán a népesség egy részének csendes ellenállása, az alacsonyabb beosztású hivatalnokok megvesztegethetősége vagy a hatóságok, például a rendőrség szervezetlensége miatt - a legszigorúbb büntető jogszabályokat is rendre elszabotálta. A szándékok és a kivitelezés közötti szakadék áthidalására az államok rendesen a törvények szaporításával és további szigorításával válaszoltak". Ez ismerősen szól.

Hogy konkrétan miről is volt szó, annak érzékeltetésére álljon itt egy rövid szemelvény. "...A jobb fül átlyukasztása és kiégetése...", "...nők kopaszra nyírása, megkorbácsolása...", "... lelőni azokat, akik ellenállnak...". Cigányvadászatok, kivégzések bírósági eljárás nélkül, olykor tömegesen. Ebben Anglia, Skócia, Németalföld, a német választófejedelemségek, Franciaország jártak az élen. Spanyolországban "csak" a kényszermunkát alkalmazták. Majd mintegy e szörnyűségek záróakkordjaként, a cigány tömegeket deportálták a gyarmatokra. Ebben Portugália volt a leghatékonyabb és ennek Brazília lett a kárvallottja, ahol európai mintára szövegeztek törvényeket a cigányok ellen.

Európa megkönnyebbült, bár nem sikerült a kontinenst teljesen cigánytalanítani, de törvényekkel, alsóbbrendű szabályokkal, rendeletekkel és jól megfontolt engedményekkel, szervezéssel konszolidálni lehetett a megmaradt, jóval kisebb létszámú és némileg fegyelmezett közösségek életét, ami nem mindig sikerült, de azért a korábbinál elviselhetőbb lett a helyzet. Végül a 19. században kezdetét vette letelepedésük, amely még nem zárult le.

Zsigmond menlevele

Ami a magyarországi helyzetet illeti, a mi őseink első csoportjai a 14-15. században érkeztek, bár találkozhatunk olyan leírásokkal, amelyek szerint már a 14. században voltak Magyarország területén a cigány szót tartalmazó család- és helységnevek, tehát okunk van feltételezni, hogy ez a közösség korábban érkezett, mint Európa nyugati felén kalandozó társaik. És még egy jelentős mozzanat: a Magyarországra érkezett cigányok egy részének körében a megérkezést követően szinte azonnal kezdetét vette a letelepedés, az integráció. Akkor, amikor itt már lezárult a feudális nagybirtokrendszer, de még zajlott az ennek megfelelő rendi struktúrák, a központi államhatalom szervezeteinek kialakulása. Tehát látszólag itt is jelentős, évezredekben mérhető a történelmi hátrány, s ez leginkább annak tudatában figyelemre méltó, hogy abban az időben még szabadon átjárhatók voltak az országhatárok, különösen a mohácsi csatavesztést követően. Ezt a rendezetlen helyzetet igyekezett felszámolni, de legalábbis normálisabb mederbe terelni Zsigmond király 1422-ben kiadott menlevelével, amely akkor Európában egyedülálló jogokat - szabad vándorlást és munkavégzést - biztosított a cigányok számára nem kegyként, hanem annak felismeréseként, hogy az általuk gyakorolt mesterségek hiányt pótoltak ezen a vidéken, tehát nem is volt akkora ez a történelmi hátrány. Sőt, tulajdonképpen nem is történelmi hátrányról van szó, hanem egy sajátos, Európában akkor még újnak számító civilizációs mintáról, amely a jelek szerint alkalmasnak bizonyult az integrációra.

Volt viszont ennek a passzusnak egy máig ható következménye: az akkori Európában egyedülálló jogokat biztosító, a középkor-végi és kora-újkori magyar arisztokrácia meghatározó része által is támogatott királyi menlevél hatására jelentős cigány migrációs hullámok indultak Európa több régiójából Magyarországra pontosan abban az időszakban, amikor ott - a már akkor is fejlettebb Nyugaton - javában zajlott a cigányok kínzása, csonkítása és irtása. Mára ez a tendencia megfordult, amennyiben most nálunk jelentek meg olyan, bizonyos szélsőséges politikai erők által támogatott társadalmi csoportok, amelyek szívesen lőnének halomra bennünket. És ennek hatására a migrációs tendencia is megfordult.
Nagy vonalakban ez a mi történelmi örökségünk.

Honnan hová?

Az inkvizíciót idéző kínzásokkal, csonkítással, "törvényes" és törvénytelen népirtással, tömeges kivégzésekkel és deportálással induló, majd fokozatosan enyhülő, a demokrácia lassú térhódításával összhangban zajló konszolidációval, a valódi megoldást kereső döntésekkel folytatódó, de még mindig a feszültségek halmazával küszködő rendszerek egy részről, illetve szabad mozgással, vándorlással, lakóhely-választással, letelepedéssel, szociális integrációval, majd szakaszosan érkező kényszer-asszimilációval, röghöz kötéssel, gyermek-elkobzással, világhódító zenével, sajátos térhasználattal, még felderítetlen, de már érzékelt ön-fenntartó közösségi struktúrával.

Teljes foglalkoztatással, teljes körű szociális ellátással, a diszkrimináció, a rasszizmus érzékelhető, valódi tilalmával, majd a "cigánybűnözés" eljövetelével. A rendszerváltással, a megváltást ígérő demokráciával, imitált cigánypolitikával, kontraszelekcióval, a munkahelyek és a szociális ellátás elvesztésével, a nyomor tömegessé válásával, Start munkaprogrammal, közmunkával, közfoglalkoztatással...
Ma már tudjuk, hogy élnek cigányok illetve olyan embercsoportok, akiket cigányoknak nevez a környezetük Európán kívül Ázsiában, a Közel- és Középkeleten, Észak-Afrikában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, ennek ellenére csak Európából érkeznek hírek a cigányokat érintő konfliktusokról.

Miért? A választ Prónai Csaba adja meg Bernard Formoso tanulmányához írott előszavában: "a cigányokat az európai látásmód teremti a történelem színpadára, a legkülönfélébb marginalizálódott csoportokat préselve egyetlen kategóriába."
Ez is része a ma még feltáratlan történelmi örökségünknek.

Szerző

Venezuela lezárja az ország Brazíliával közös határát. Mi lesz az adományokkal?

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:22
ÉRKEZIK AZ ADOMÁNY VENEZUELÁBA - Több száz tonnányi élelmiszer halmozódott fel a határon
Fotó: AFP/ LUIS ROBAYO
Maduro elnök "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a határokon, ezért csütörtök estétől lezáratja a brazil határt, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetén is.
Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök csütörtökön elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetében is - írja az MTI. Az elnök a televízióban kijelentette, hogy "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a két országban, ahonnan az ellenzék hétvégén akarja bejuttatni a szállítmányokat az ő akarata ellenére.

Maduro katonai vezetőkkel tárgyalva döntött a határzárról, amely Brazília esetében helyi idő szerint este lép hatályba. "Úgy döntöttem, hogy újabb utasításig február 21-én 20 órától teljesen zárják le a szárazföldi határt Brazíliával" - mondta Maduro, és megismételte azt az állítását, hogy az adományok küldése a katonai invázió "előjátéka". Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy információ vannak arról, hogy a kolumbiai katonaság nem akar segédkezni az invázióban.
A magát az ország ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezető, a parlament elnöke csütörtökön kíséretével együtt elindult Kolumbia felé a segélyért.
Egy képviselő szerint három határátkelőnél fogadják a szállítmányokat szombaton. Brazília annak a mintegy ötven állam közé tartozik, amely Guaidót ismeri el Venezuela ideiglenes államfőjeként. Korábban Orbán Viktor is leszögezte: Nicolas Maduro venezuelai elnöknek azonnal távoznia kell az ország éléről, az európai országoknak pedig el kell ismerniük Juan Guaidó ideiglenes államelnökségét.

Kész a jelentés: hamarosan megtudjuk, az oroszok segítették-e hatalomra Trumpot?

Publikálás dátuma
2019.02.21 20:17
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Csak később derül ki, mennyi lesz nyilvános a vizsgálat eredményeiből. Az mindenesetre beszédes, hogy Trump stábjából az utóbbi időben többeket vád alá helyeztek, és akad, akit már el is ítéltek.
Elkészült a 2016-os amerikai elnökválasztás esetleges orosz befolyásolását vizsgáló bizottság jelentése, amelyet a jövő héten küldenek el az amerikai igazságügyi miniszternek - írja az euronews a CNN értesülései nyomán. Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori vezetőjét még 2017-ben bízták meg azzal, hogy derítse ki: a 2016-os elnökválasztás idején Donald Trump kampánycsapatának egyes munkatársai összejátszottak-e oroszokkal annak érdekében, hogy Trump győzzön. Az elmúlt csaknem két évben szinte semmi nem szivárgott ki az esetleges bizonyítékokról, az azonban árulkodó, hogy a kampánystábból többeket vád alá helyeztek, és van, akit már el is ítéltek -  igaz gazdasági bűncselekményekért és a hatóságok félrevezetéséért. A jelentés minősítése bizalmas lesz, és csak később derül ki, mennyi lesz belőle nyilvános. Az igazságügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, a bizottság vizsgálatainak eredményei "a lehetséges mértékben átlátható lesznek" és "a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően" hozzák őket nyilvánosságra. A kérdés csak az, mikor, hiszen mégis csak a fél világ várja, hogy kiderüljön, az oroszok segítették-e hatalomra 2016-ban Donald Trumpot.